Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
2011-07-21 / 169. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 21, CSÜTÖRTÖK Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Tisza-tavi kistérségi oldalunk legközelebb augusztus 15-én jelenik meg. MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI A jó jegyekért kapott bérlettel horgászhatnak Egyéves ingyenes horgászjeggyel pecázhatnak a jól tanuló gyerekek a Tisza-parton. A tó halászati hasznosítója, a Sporthorgász Kft. így jutalmazta a jó jegyeket. Összesen 14 iskolában kaptak éves horgászjegyet és egy „Tisza-tavi pecás kalandok” című kiadványt azok, akik eredményesen zárták a tanévet. A gyermekek egybotos, úszós felszereléssel pecázhatnak, de sikeres horgászvizsga után kiválthatják az ifjúsági jegyet is, mely- lyel az összes engedélyezett módszer alkalmazható. A halászati hasznosító a gyermekjegyekkel a fiatalok közt is a környezettudatos szemléletet szeretné erősíteni. ■ TISZA-TÓ KISTÉRSÉGE A Tisza-tó a miénk, itt sohasem bűn mosolyogni Ipari műemlék is adhat a falunak országos hírt Koordinátákra vadásznak GPS Modern kori kafcmdkeresők felfedező játéka hódít a Tiszán Lencsevégre kaphatók a tó repülő drágakövei Fejér László technikatörténész folyamatosan figyelemmel kíséri a Közép-Tisza vízügyi múltjának ápolását. A Hírlap rövid összegzésre kérte a szakembert.- Magyarország mindig is kitett volt a vizek járásának - jelezte Fejér László. - Ezért régen és ma is időről időre elemezni kell a helyzetet. A múlt kutatása folyamatos kell legyen, és fontos, hogy közkinccsé is váljon. ■ Kevéssé figyelünk a műszaki kultúrára. vendégségben A fővárosi házaspárnak a sarudi medence szerelem volt az első látásra A közép-tiszai vidék sok vízi emlékkel rendelkezik. A gyűjtés az 1960-as években indult a milléri szivattyútelepen. Az 1895- ben épült gőzüzemű belvíz-szivattyútelep maga is technikatörténeti érdekességnek számít. De kiemelkedő a sajfoki gőzüzemű belvízi szivattyútelep, amely 1878-as építésével az első volt Magyarországon. Még ott vannak benne az eredeti angol gőzgépek, hiszen akkor hazai gyártású gépek nem voltak.- Nagyon „humánkultúra”- centrikusak vagyunk - folytatta a szakember. - Kevés figyelem fordul műszaki múltunk nagy alakjai és alkotásaik felé. Pedig ők ugyanúgy letették névjegyüket a nemzeti haladás asztalára. Számos kis falucska létezik, amelynek nincs klasszikus építészeti emléke, ám határában van egy régi vízi műtárgy. Ha a turizmus felhívja a figyelmet ezekre, akkor egy „névtelen” község is lehet országos hírű. ■ ■ A koordináta-olvasáson kívül nem ártott elgondolkodni a kérdések megválaszolásán. Az N 47.59543 és az E 20.62681 találkozási pontra hívták azokat, akik úgy döntöttek, térkép nélkül, GPS segítségével fedezik fel a Ti- sza-tavat. Szuromi Rita A vizreszallas utáni első mozdulatok az ötórás versenyen. A szervezők vízhatlan borítékba tett információkkal engedték el a versenyzőket. Több mint 1600 levelet küldött ki tagjainak az a szervezet, amely országszerte koordinálja a geocashing játékot, vagyis a kincskeresők GPS-es felfedezőútjait. Az új keletű szabadidős elfoglaltság lényege, hogy szélességi és hosz szúsági koordináták alapján kell megtalálni egy-egy különleges helyet, rendszerint olyat, ami műútról nem megközelíthető, s ott különféle feladatokat kell megoldaniuk, vagy épp kincset kell keresniük a versenyzőknek. Az egyre népszerűbb elektronikus tájékozódás szerelmesei már a Tisza-tavon is megjelentek, ezért döntöttek úgy az újlőrinc- falvi Neptun kikötőben, hogy szervezett verseny formájában hívják a kalandorokat a tóra. A tavon egyébként már a legtöbb táblának és tájékozódási pontnak elérhetők és leolvashatók a koordinátái, így a szervezőknek semmi egyebet nem kellett tenniük, mint összefűzni a nevezetességeket, s persze egy kis agytornával tovább nehezíteniük azokat.- A mobiltelefonok, laptopok világában természetes, hogy az emberek igénybe veszik ezt a kényelmes és gyors tájékozódási lehetőséget, amit a GPS nyújt - fogalmazott Albert Ferenc szervező. - Azoknak az életét is megkönnyíti, akik nem tudnak térképet olvasni, vagy ismeretien helyen keresnek egy célt. Pontosan ezeket az előnyöket és a tó nyújtotta kalandozási lehetőséget egyesítettük ebben a versenyben, amelyet első alkalommal rendeztünk meg a Tisza-tavon. Úgy vélem, haladni kell a korral, s lassan a modern eszközöknek is helyük lesz a vadvizek világában. A versenyzőknek négy vízi és négy szárazföldi célpontot kellett koordináták alapján megkeresniük. Minden célpontnál pecsétet kaptak, mellyel igazolták a cél megtalálását. Egy esetben, az Óhalászi-sziget emlékhelyénél pedig maguknak kellett a szélességi és hosszúsági számokat beírni a versenylapba. A nagyjából ötórás úton egy tizenhárom kérdésből álló totót is ki kellett tölteni. A kérdések meglehetősen változatosak voltak, egy kis felkészülés semmiképpen sem ártott. Előnyben volt az, aki tudta, hogy 133 éve alapították a mai Újlőrincfalvát, amely 1878-ban költözött mai helyére, rendszer- váltó polgármestere pedig húsz évig vezette a kisközséget. Komoly fejtörést okozhatott például a tó átlagos vízmélysége. Meglepő, de ez csak 1,3 méter. Jó volt tudni azt is, hogy a tavon gereblyézni nem lehet, csak kuttyogtatni, s a zsilipeket azért járják árvízkor, hogy a folyó hordaléka ne tudja feltölteni a tavat, melynek nagysága a szigetekkel együtt 127 négyzetkilométer. A versenyzőket vízhatlan borítékba zárt információkkal indították útnak, a pecsételőhelyeken pedig ásványvízzel várták őket. A kora délutánba nyúló verseny végén a legjobbaknak serleg járt, és persze az az élmény, amelyet a Tisza-tó felfedezése jelentett számukra. Július végén, augusztus elején pompás látványt nyújtanak a Tisza-tó „repülő drágakövei”, a jégmadarak, melyek a tó egyik ismert hajójának névadói is.- Az egyik legszínpompásabb madarunkról van szó - mondja Kiss Ferenc, a Szabics-kikötő túravezetője -, amely élénk narancssárga és türkizkék színe ellenére nagyon jól beleolvad a környezetébe. Víz fölé hajló faágon vár lesben, és torpedóként vetődik a vízbe az apró halakért Nem épít fész- két, mint a környék többi ^ madara, hanem az öblítőcsatornák függőleges partfalába vájja költőüregét. Ebben az időszakban a jégmadárodúk környékén akár lencsevégre is kaphatók a fiókáikat etető „repülő drágakövek”. ■ Nem épít fészket a jégmadár 123 éves a közép-tiszai szervezett halászat A Közép-Tisza vidékén a középkorban megközelítőleg száz halastavat tartottak nyilván. Világi vagy egyházi földbirtokosok tulajdonait képezték, gondozásuk, lehalászásuk a jobbágyfalvaik kötelessége volt. A több évszázados gyakorlat a polgárosodás hatására változott meg: 1887-ben létrehozták a Halászati Felügyelőséget, egy évvel később megszületett az első halászati törvény. Vidékünkön két halászati társulat alakult, az Alsó- és Felső-Tisza vidé- I ki, utóbbi Fegyvernek és Tiszafüred közt működött. BF Feladatuk volt, hogy kapcsolatot biztosítsanak a ku- bikgödrök és az élővíz között, és a halivadékok rendszeres halászása is. ■ Csodás természetfotóit élmény nézni. Ő azonban azt mondja, a Tisza-tó csodás, mert ezernyi témát kínál. Dr. Erősné Török Magdi férjével a fővárosból jár pihenni a Tisza-tóhoz.- Hogyan találtak rá a sarudi öböl szépségeire?- Mindenki tudja, mit jelent nagyvárosban élni. Rohanás, zaj, elgyötört emberek mindenhol. Mintha bűn lenne mosolyogni. Csoda, hogy madárcsicsergésre, vízcsobbanásra vágyunk? Az elmúlt években mindig árvíz volt a Tiszán, amikor mi szabadságra mentünk. Ezért más úti célt kellett választanunk. Az áradat itt volt tavaly júniusban is, így „csak” Tiszafüredig jutottunk. Ősszel újra „becserkésztük” a tavat. Minél közelebb akartunk hozzá férkőzni. Nem kellett sokáig próbálkoznunk, amikor megtaláltuk Sarudot. Innen nézni a Sarudi-medence panorámáját fantasztikus élmény volt, szerelem első látásra!- Milyennek ismerték az itt élő embereket?- Amikor először itt jártunk, véletlenszerűen választottuk Sarudot. Később már tudatosan jöttünk vissza úgy, mintha hazajönnénk. Férjemmel őrizzük korosztályunk értékeit: az egymásra figyelést, a törődést, a segítést, a barátságot. Itt találkoztunk nak. Mégis nyitottabbak, befoga- dóbbak, mint máshol.- Mi az az élmény, amit csak a Tisza-tó adhat?- Az ember életében el kell telnie 50-60 évnek ahhoz, hogy annyi tapasztalatot szerezzen, ami alapján átértékeli, mi a fontos és értékes számára. Láttam a norvég fjordokat, a finn tavakat, voltam bálnalesen az Északi-tengeren. Egyedülálló élményt nyújtottak. De kívülálló voltam, külső szemlélő. Nem kell olyan messzire mennünk, hogy varázslatos helyeket találjunk, hiszen itt vannak tőlünk egy karnyújtásnyira! A Tisza-tó a miénk! Itthon vagyok, minden szót pontosan értek. Meghallom és értem a mederben lévő tuskók meséjét és a kiszáradt gyümölcsfák üzenetét.- Természetfotósként melyik a kedvenc helye, napszaka?- Egyértelműen a Sarudi- medence és a Kis-Tisza. A felkelő és lenyugvó Nap fénye páratlan, megszámlálhatatlan témát kínál. Ahogy a kormoránok ülnek a fán, a kócsag figyeli a vizet, vagy a szürkegém türelmesen álldogál, mindegyikük egy fotómodell. És még nem beszéltem a ticiánvörös naplementékről, a szivárványról vagy a tiszavirágzásról. Nem tudok választani, csak fotózni. ■ Már ötödik éve GPS-eznek Ősszel folytatás következik A GPS-es helykeresést most először rendeztük meg vízen - mondta Albert Ferenc szervező (képünkön) - és tervezzük, hogy a programkínálat bővítése érdekében augusztusban Sarudon folytatjuk. Terveink szerint egy szárazföldi keresőjátékot hirdetünk, ahol szintén hangsúlyos lesz az érdekességek bemutatása. Igazán közel a természethez... olyan emberekkel, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Mint ismerősökre, úgy köszönnek az utcán. Ismeretlenül is figyelnek ránk az emberek. Pedig itt is küzdenek a megélhetésükért, itt sincs pénze az önkormányzatA versenyzők közt volt Iglódi Hajnalka (képünkön), aki a fővárosból érkezett a tóhoz nyaralni. - Öt éve használunk GPS-t, és alaposan megkönnyíti az életünket, úgyhogy semmi kivetnivalót nem látok abban, hogy a tó felfedezéséhez is igénybe vegyük. Úgy gon- \ dolom, könnyebb figyelni a tájra és a szépségekre, ha nem a térképet kell bújni Egy-egy ilyen izgalmas nap pedig színesebbé teszi a nyaralást is. k
