Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-20 / 168. szám

4 ZOLDOLDAL HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 20., SZERDA 1.MU.11JUU11 Fűszernövények és a hortenzia Egyik kerecsenek olvasónk le­velében azt írja, meglepődve tapasztalta, hogy a vázában már második hete díszük vál­tozatlan szépségében három szál hortenziája. Mint írja, korábban sohasem próbálko­zott vágott virágként a horten­ziával, de kedves emléket őriz róla nagyszülei kertjéből, ahol óriás gömbökben pompáztak a rózsaszín és a kék virágú bokrok. Levelében azt kéri, ír­junk bővebben is a hortenziá­ról, szívesen megtudna többet erről az elfeledett növényről. Egy másik, adácsi olva­sónk, Erdélyben töltötte sza­badságát, ahol, mint írja, egy alkalommal az ebédhez készí­tett levesnek nagyon különle­ges íze volt, a házigazdák azt mondták, csomborddal ízesí­tették. Úgy tudja, Magyaror­szágon nincs ilyen fűszernö­vény, vagy ha van, még nem találkozott vele. Levelében azt kéri, írjunk a régi, elfeledett fűszernövényekről. Továbbra is várjuk a ker­tészkedéssel, a kertkultúrával és a dísznövényekkel kapcso­latos kérdéseiket, témajavas­lataikat! Kérjük, leveleiket szerkesztőségünk címére - 3300 Eger, Trinitárius u. 1. szám - juttassák el, kérdése­ikre szakértőink adnak majd választ! Kertészeti oldalunkra hir­detések is feladhatók, ehhez munkatársaink a (36) 513- 633-as telefonszámon nyújta­nak segítséget. A Zöldoldal legközelebb augusztus 10-én jelenik meg. ■ Feledésbe merült régi konyhai fűszernövények Fehér mályva, medvehagyma, muskátli, parajlibatop, dalmát- virág, szalmagyopár, musko­tályzsálya, kerti laboda, őzsa­láta, görögszéne, őszi vérfű, tyúkhúr, porcsin. A hazai gasztronómiai kultúra újraéle­désének és néhány lelkes sza­kács és gasztrokritikus mun­kájának köszönhetően ezek az elfeledett növények újra megje­lenhetnek, és különleges ízük­kel gazdagabbá tehetik a ma­gyar konyhát. ■ B. J. Legalábbis a XIX. század­ban erősen tartotta magát ez a hiedelem, ezért a hor­tenzia nem nagyon kerül­hetett be a fiatal házasok portájára. Talán ez lehetett az egyik oka, hogy évtize­dekkel később is „csak” a nagymamák kedvenc virá­gaként tartották számon. Vas Bálint Pedig érdemes lett volna jobban is a figyelemre, rózsaszín, piros, lila, és fehér színű - újabban cir­mos mintázatú -, hatalmas virág­gömbjeivel, sokoldalú felhaszná­lási lehetőségével igazán jól hasz­nálható a kertépítésben. Eredeti élőhelyén, Ázsiában és Ameriká­ban másfél, kétméteres magassá­gúra nő, a botanikusok harminc­nál több fajtáját rendszerezték. A házikertekben gyakran találko­zunk olyan növénnyel, amelyik eredetileg piros vagy rózsaszín virágot hozott, aztán egyszer csak kék színre váltott. A múlt század­ban azt tartották, hogy mindez a föld vastartalma miatt következik be. A virág azért vált kék színre, mert a talajban felszaporodik a mésztartalom, és erre e mészkerülő nö­vény ezzel a színváltással reagál. Ha ezt a kék színt magunk szeretnénk „elő­állítani”, akkor timsót kell besze­reznünk, azt az ön­tözővízhez adagol­va rövid időn belül kékké változtathat­juk a hortenziát. Ha­sonló hatást érhetünk el egy kis alumíniummal (alumínium szul­fáttal) is. Egy időben a hortenziáról az a hír járta, hogy nem termeszthető szabadföldben. Márpedig - ezt ol­vasónk levele is bizonyítja - né­hány évtizeddel ezelőtt a nagy­mamák kertjei tömve voltak hor­tenziákkal. Néhány évtized alatt azonban, ki tudja miért, kiment a divatból. Az utóbbi években vi­szont sokadik virágkorát éli. Vágott virágként azzal okozza a legnagyobb meglepetést, hogy hetekig virít a vázában, gömbjei­nek díszítőértékét a lakásdesig­A hortenzia remek társa lehet az örökzöld sövénynek is. Lapeaute Hortense A hortenzia 1788 táján el Európába, távoli vidékek egzotikus növé­nyeként Nevét dr. PHILIBERT COMMERQON francia természettu­dósnak köszönheti, aki tisztelete jeléül egy matematikával és csillagászattal tudós LAPEAUTE HORTENSE-rÓ'/ nevezte el Az asszony csil­lagász férjével több alkalom­mal is hajóra szállt, hogy ku­tatásokat végezzen az Uj- Hebridákon vagy Új-Guineá- ban. Nem egyszer utazott Louis Antoine de Bougainville fran­cia hajós vitorlá­sán, akiről egyéb­ként a murvafürt- a Bougenvillea- kapta a nevét, amikor Bou­gainville úr 1768-ban, Brazíliában felfedezte a növényt nerek is kezdik felfedezni. Köny- nyen nevelhető a teraszon is, csak arra kell vigyázni, hogy a csere­pét ne tegyük a tűző napra. Ere­deti élőhelyén az erdők cserje­szintjében él, a talaj ott jó vizeüá- tású és a mikroklíma párás. Nem szereti a klóros csapvizet, hálás az esővizén és a kissé párásabb környezetért. Ha kiszárad alatta a talaj, nagy valószínűséggel meg­telepednek rajta a levéltetvek, egyébként nem igényel különö­sebb kezelést Szaporítása dugvá­nyozással egyszerű, ehhez a júli­us ideátis időpont A dugványo­kat a gazdaboltokban kapható gyökereztek) hormonba mártva, laza szerkezetű földbe téve, szin­te biztosra mehetünk. A gyökere- sedést párás környezettel segít­hetjük, ehhez a cserepet becso­magolhatjuk egy nejlonzacskóba is, a főidet pedig a gyökerek megjelenéséig rendszeresen lo­csoljuk. Tavasszal természetesen ősszel nagyobb cse­répbe átültetve, nem túl hideg helyen törté­nő teleltetést követően - fokozatos szoktatás után végleges helyére ültethetjük. A Hortenzia, mint név a névhasználatról a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intéze­te jegyzéket ad ki, ez hivata­los nevén az anyakönyvi be || jegyzésre alkalmasnak mi- 1| nősített utónevek elnevezést $». viseli. Ebben a Hortenzia Ü név is megtalálható. A Belügyminisztérium Ál­lampolgársági Főosztálya 1997-ben rendelte el a Ladó János-féle Magyar utónév­könyvben található utóne­vek kibővítését Azóta a Nyelvtudományi Intézet rendszeresen közzéteszi azokat a neveket, amiket állampolgárságra és nem­zetiségre való tekintet nél­kül bárki bejegyeztethet az anyakönyvbe. A névviselés­ről szóló 1982. évi törvényt egyébként - az Alkotmány- bíróság egy tíz évvel ezelőtti állásfoglalását követőn - egy törvényerejű rendelettel módosították. Maga a Hortenzia név la­tin eredetű szó, kerti virá­got jelent, és a római Hortensius nemzetségnév­ből származik. A hortenziák június elsején és november tizenhetedikén ünnepük névnapjukat Fér­finévként Quintus Horten­sius római diktátor, illetve Quintus Hortenzius Horta- lus ügyvéd, Ciceró „vetély- társa” viselte. A hírességek között volt még Beauhar- nais Hortensia Eugénia, III. Napóleon császár anyja is. Nagyi legkedvesebb virága hortenzia Lányos házba nem való, mert odalesz a gyermekáldás ... hogy a csombord, vagyis a borsfű latin elnevezése a satyr szóból származik, mi­vel afrodiziákumként, a ne­mi vágyat fokozó gyógynö­vényként tartották számon, s erős illata miatt az ókor­ban az istenek eledelének nevezték. ... hogy a csombord magjai néhány évnél tovább nem tartják meg csírázóképessé­güket. ... hogy népies elnevezései között a hurkafű, a babfű, a baszirka, a pereszlény és a bécsi rozmaring is megtalál­ható. ... hogy egyes helyeken kerti méhfűnek nevezik, mert erősen illatos, apró vi­rágait a méhek valóságos legelőként használják. Már Vergilius is arról ír egyik versében, hogy akkor já­runk el helyesen, ha a nö­vényt méhkaptárak mellé ültetjük. ... Csombord néven létezik egy Árpád-kori település is . Erdélyben, a falu első emlí­tése 1220-ból való, ott szüle­tett a XIX. század ismert po­litikusa, Kemény Gábor, aki volt földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, illetve közmunka- és közlekedés- ügyi miniszter is. A faluban báró Kemény István indítot­ta el a vincellérképzést az 1880-as években, a települé­sen olaszrizlinget, rajnai rizlinget, traminit és mus­kotályt készítenek. ■ B. J. Az összeállítás szakmai partnere: KERT MANUFAKTÚRA megtervezzük, beültetjük, gondozzuk 06 30 944 68 73 www.kertmanufaktura.hu info@kertmanufaktura.hu ÉRDEKES... A csombor vagy más néven csombord, amivel olva­sónk Erdélyben találko­zott, nem ismeretlen növény itt­hon sem. Igaz, a pirospaprika vagy a kapor gyakoriságával nem vetekedhet a konyhában, de babos ételekhez, mártások, ece­tek készítéséhez azért sokszor használják. Csak Erdélyben megmaradt a népies elnevezése, míg mifelénk borsfűként vagy borsikafűként nevezik. Eredetileg Dél-Európában és Ázsia nyugati felén őshonos, de Magyarországon - a jelenlegin és a történelmin egyaránt - elva­dulva is megtelepedett, alkal­mazkodva a kontinentális éghaj­lathoz. A csombort már az ókor­ban is előszeretettel használták, ezzel tették csípőssé az ételeiket. Később is állandó vendég volt a konyhában, a bors elterjedéséig Az ismeretlen ismerős: a csombord itthon is létezik sikerrel, annál inkább meghálál­ja a könnyen felmelegedő, jó víz- áteresztő képességű talajt. Nehe­zen viseü el a gyomok társaságát, erre termesztésekor érdemes kü­lön is figyelni. ezt használták az ételek csípőssé tételéhez. Kiváló fertőtlenítő ha­tású, csökkenti a puffadást és a teltségérzetet, oldja a görcsöket, de étvágygerjesztőként is ismert. Gasztronómiai szakértők szerint azért is érdemes lenne gyakrab­ban használni, mert számos aro­maanyagot és illóolajat tartal­maz, ezek együttesen egészen különleges ízt adnak az ételek­nek. Külsőleg erősítő, frissítő für­dők készítésekor alkalmazható. A Földközi-tenger menti orszá­gokban a csombordhoz nagyon hasonló Satureja montana-t is termesztik fűszernövényként. A csombor egyéves, lágy szárú nö­vény, de a nem túl hideg teleken a már idősebb növények szépen áttelelhetnek. Gyökere a talaj fel­ső rétegében terjeszkedik el, így nagyobb területről is képes ösz- szegyűjteni a földben megtalál­ható nedvességet. Nem szüksé­ges naponta öntözni, a konyha­kertben akár öntözés nélkül is sikerrel nevelhető. Meleg- és fényigényes növény, felhős, esős nyarakon nem termelődik ele­gendőillóolaj, és kevesebb is lesz a virág a növényen. A kertben számos felhaszná­lási lehetőség kínálkozik ter­mesztésére. Bekerülhet a kony­hakertbe a roz­maring, a tár­kony, a levendula vagy a bazsalikom kö­zé, évelőágyás sze­gélyezésére is fel­használhat juk, de megáU­ja a helyét a szárazabb környezetet kedvelő évelők között is. Nehéz, agyagos földben nem termeszthető sok Lehet palántázással is megpró­bálkozni, de vethetjük helybe is, az a fontos, hogy a magok ne ke­rüljenek 1-1,5 centiméternél mé­lyebbre. A sorok távolságára úgy 30 centimétert számítsunk, a tő­távolság legalább 15 centiméte­res legyen. F őzéskor a leveleket csak az utolsó percben tegyük az ételbe, különben odavész pompás illóolajtartalma - min­den bizonnyal ezt a mar­káns ízt érezte olvasónk is -, illetve a sokáig tartó hőha­tás miatt a csombor könnyen keserűvé válhat. A fűszernö­vény leginkább azoknál lehet si­keres, akik imádják a babos éte­leket, a vadhúsokat, szeretik a káposztát és a fűszeres kolbá­szokat, vagy szívesen kísér­leteznek különféle ízesített ecetek készítésével. «V. B. * ft 4 4 ft ft

Next

/
Thumbnails
Contents