Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
2011-07-20 / 168. szám
4 ZOLDOLDAL HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 20., SZERDA 1.MU.11JUU11 Fűszernövények és a hortenzia Egyik kerecsenek olvasónk levelében azt írja, meglepődve tapasztalta, hogy a vázában már második hete díszük változatlan szépségében három szál hortenziája. Mint írja, korábban sohasem próbálkozott vágott virágként a hortenziával, de kedves emléket őriz róla nagyszülei kertjéből, ahol óriás gömbökben pompáztak a rózsaszín és a kék virágú bokrok. Levelében azt kéri, írjunk bővebben is a hortenziáról, szívesen megtudna többet erről az elfeledett növényről. Egy másik, adácsi olvasónk, Erdélyben töltötte szabadságát, ahol, mint írja, egy alkalommal az ebédhez készített levesnek nagyon különleges íze volt, a házigazdák azt mondták, csomborddal ízesítették. Úgy tudja, Magyarországon nincs ilyen fűszernövény, vagy ha van, még nem találkozott vele. Levelében azt kéri, írjunk a régi, elfeledett fűszernövényekről. Továbbra is várjuk a kertészkedéssel, a kertkultúrával és a dísznövényekkel kapcsolatos kérdéseiket, témajavaslataikat! Kérjük, leveleiket szerkesztőségünk címére - 3300 Eger, Trinitárius u. 1. szám - juttassák el, kérdéseikre szakértőink adnak majd választ! Kertészeti oldalunkra hirdetések is feladhatók, ehhez munkatársaink a (36) 513- 633-as telefonszámon nyújtanak segítséget. A Zöldoldal legközelebb augusztus 10-én jelenik meg. ■ Feledésbe merült régi konyhai fűszernövények Fehér mályva, medvehagyma, muskátli, parajlibatop, dalmát- virág, szalmagyopár, muskotályzsálya, kerti laboda, őzsaláta, görögszéne, őszi vérfű, tyúkhúr, porcsin. A hazai gasztronómiai kultúra újraéledésének és néhány lelkes szakács és gasztrokritikus munkájának köszönhetően ezek az elfeledett növények újra megjelenhetnek, és különleges ízükkel gazdagabbá tehetik a magyar konyhát. ■ B. J. Legalábbis a XIX. században erősen tartotta magát ez a hiedelem, ezért a hortenzia nem nagyon kerülhetett be a fiatal házasok portájára. Talán ez lehetett az egyik oka, hogy évtizedekkel később is „csak” a nagymamák kedvenc virágaként tartották számon. Vas Bálint Pedig érdemes lett volna jobban is a figyelemre, rózsaszín, piros, lila, és fehér színű - újabban cirmos mintázatú -, hatalmas virággömbjeivel, sokoldalú felhasználási lehetőségével igazán jól használható a kertépítésben. Eredeti élőhelyén, Ázsiában és Amerikában másfél, kétméteres magasságúra nő, a botanikusok harmincnál több fajtáját rendszerezték. A házikertekben gyakran találkozunk olyan növénnyel, amelyik eredetileg piros vagy rózsaszín virágot hozott, aztán egyszer csak kék színre váltott. A múlt században azt tartották, hogy mindez a föld vastartalma miatt következik be. A virág azért vált kék színre, mert a talajban felszaporodik a mésztartalom, és erre e mészkerülő növény ezzel a színváltással reagál. Ha ezt a kék színt magunk szeretnénk „előállítani”, akkor timsót kell beszereznünk, azt az öntözővízhez adagolva rövid időn belül kékké változtathatjuk a hortenziát. Hasonló hatást érhetünk el egy kis alumíniummal (alumínium szulfáttal) is. Egy időben a hortenziáról az a hír járta, hogy nem termeszthető szabadföldben. Márpedig - ezt olvasónk levele is bizonyítja - néhány évtizeddel ezelőtt a nagymamák kertjei tömve voltak hortenziákkal. Néhány évtized alatt azonban, ki tudja miért, kiment a divatból. Az utóbbi években viszont sokadik virágkorát éli. Vágott virágként azzal okozza a legnagyobb meglepetést, hogy hetekig virít a vázában, gömbjeinek díszítőértékét a lakásdesigA hortenzia remek társa lehet az örökzöld sövénynek is. Lapeaute Hortense A hortenzia 1788 táján el Európába, távoli vidékek egzotikus növényeként Nevét dr. PHILIBERT COMMERQON francia természettudósnak köszönheti, aki tisztelete jeléül egy matematikával és csillagászattal tudós LAPEAUTE HORTENSE-rÓ'/ nevezte el Az asszony csillagász férjével több alkalommal is hajóra szállt, hogy kutatásokat végezzen az Uj- Hebridákon vagy Új-Guineá- ban. Nem egyszer utazott Louis Antoine de Bougainville francia hajós vitorlásán, akiről egyébként a murvafürt- a Bougenvillea- kapta a nevét, amikor Bougainville úr 1768-ban, Brazíliában felfedezte a növényt nerek is kezdik felfedezni. Köny- nyen nevelhető a teraszon is, csak arra kell vigyázni, hogy a cserepét ne tegyük a tűző napra. Eredeti élőhelyén az erdők cserjeszintjében él, a talaj ott jó vizeüá- tású és a mikroklíma párás. Nem szereti a klóros csapvizet, hálás az esővizén és a kissé párásabb környezetért. Ha kiszárad alatta a talaj, nagy valószínűséggel megtelepednek rajta a levéltetvek, egyébként nem igényel különösebb kezelést Szaporítása dugványozással egyszerű, ehhez a július ideátis időpont A dugványokat a gazdaboltokban kapható gyökereztek) hormonba mártva, laza szerkezetű földbe téve, szinte biztosra mehetünk. A gyökere- sedést párás környezettel segíthetjük, ehhez a cserepet becsomagolhatjuk egy nejlonzacskóba is, a főidet pedig a gyökerek megjelenéséig rendszeresen locsoljuk. Tavasszal természetesen ősszel nagyobb cserépbe átültetve, nem túl hideg helyen történő teleltetést követően - fokozatos szoktatás után végleges helyére ültethetjük. A Hortenzia, mint név a névhasználatról a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete jegyzéket ad ki, ez hivatalos nevén az anyakönyvi be || jegyzésre alkalmasnak mi- 1| nősített utónevek elnevezést $». viseli. Ebben a Hortenzia Ü név is megtalálható. A Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztálya 1997-ben rendelte el a Ladó János-féle Magyar utónévkönyvben található utónevek kibővítését Azóta a Nyelvtudományi Intézet rendszeresen közzéteszi azokat a neveket, amiket állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet nélkül bárki bejegyeztethet az anyakönyvbe. A névviselésről szóló 1982. évi törvényt egyébként - az Alkotmány- bíróság egy tíz évvel ezelőtti állásfoglalását követőn - egy törvényerejű rendelettel módosították. Maga a Hortenzia név latin eredetű szó, kerti virágot jelent, és a római Hortensius nemzetségnévből származik. A hortenziák június elsején és november tizenhetedikén ünnepük névnapjukat Férfinévként Quintus Hortensius római diktátor, illetve Quintus Hortenzius Horta- lus ügyvéd, Ciceró „vetély- társa” viselte. A hírességek között volt még Beauhar- nais Hortensia Eugénia, III. Napóleon császár anyja is. Nagyi legkedvesebb virága hortenzia Lányos házba nem való, mert odalesz a gyermekáldás ... hogy a csombord, vagyis a borsfű latin elnevezése a satyr szóból származik, mivel afrodiziákumként, a nemi vágyat fokozó gyógynövényként tartották számon, s erős illata miatt az ókorban az istenek eledelének nevezték. ... hogy a csombord magjai néhány évnél tovább nem tartják meg csírázóképességüket. ... hogy népies elnevezései között a hurkafű, a babfű, a baszirka, a pereszlény és a bécsi rozmaring is megtalálható. ... hogy egyes helyeken kerti méhfűnek nevezik, mert erősen illatos, apró virágait a méhek valóságos legelőként használják. Már Vergilius is arról ír egyik versében, hogy akkor járunk el helyesen, ha a növényt méhkaptárak mellé ültetjük. ... Csombord néven létezik egy Árpád-kori település is . Erdélyben, a falu első említése 1220-ból való, ott született a XIX. század ismert politikusa, Kemény Gábor, aki volt földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, illetve közmunka- és közlekedés- ügyi miniszter is. A faluban báró Kemény István indította el a vincellérképzést az 1880-as években, a településen olaszrizlinget, rajnai rizlinget, traminit és muskotályt készítenek. ■ B. J. Az összeállítás szakmai partnere: KERT MANUFAKTÚRA megtervezzük, beültetjük, gondozzuk 06 30 944 68 73 www.kertmanufaktura.hu info@kertmanufaktura.hu ÉRDEKES... A csombor vagy más néven csombord, amivel olvasónk Erdélyben találkozott, nem ismeretlen növény itthon sem. Igaz, a pirospaprika vagy a kapor gyakoriságával nem vetekedhet a konyhában, de babos ételekhez, mártások, ecetek készítéséhez azért sokszor használják. Csak Erdélyben megmaradt a népies elnevezése, míg mifelénk borsfűként vagy borsikafűként nevezik. Eredetileg Dél-Európában és Ázsia nyugati felén őshonos, de Magyarországon - a jelenlegin és a történelmin egyaránt - elvadulva is megtelepedett, alkalmazkodva a kontinentális éghajlathoz. A csombort már az ókorban is előszeretettel használták, ezzel tették csípőssé az ételeiket. Később is állandó vendég volt a konyhában, a bors elterjedéséig Az ismeretlen ismerős: a csombord itthon is létezik sikerrel, annál inkább meghálálja a könnyen felmelegedő, jó víz- áteresztő képességű talajt. Nehezen viseü el a gyomok társaságát, erre termesztésekor érdemes külön is figyelni. ezt használták az ételek csípőssé tételéhez. Kiváló fertőtlenítő hatású, csökkenti a puffadást és a teltségérzetet, oldja a görcsöket, de étvágygerjesztőként is ismert. Gasztronómiai szakértők szerint azért is érdemes lenne gyakrabban használni, mert számos aromaanyagot és illóolajat tartalmaz, ezek együttesen egészen különleges ízt adnak az ételeknek. Külsőleg erősítő, frissítő fürdők készítésekor alkalmazható. A Földközi-tenger menti országokban a csombordhoz nagyon hasonló Satureja montana-t is termesztik fűszernövényként. A csombor egyéves, lágy szárú növény, de a nem túl hideg teleken a már idősebb növények szépen áttelelhetnek. Gyökere a talaj felső rétegében terjeszkedik el, így nagyobb területről is képes ösz- szegyűjteni a földben megtalálható nedvességet. Nem szükséges naponta öntözni, a konyhakertben akár öntözés nélkül is sikerrel nevelhető. Meleg- és fényigényes növény, felhős, esős nyarakon nem termelődik elegendőillóolaj, és kevesebb is lesz a virág a növényen. A kertben számos felhasználási lehetőség kínálkozik termesztésére. Bekerülhet a konyhakertbe a rozmaring, a tárkony, a levendula vagy a bazsalikom közé, évelőágyás szegélyezésére is felhasználhat juk, de megáUja a helyét a szárazabb környezetet kedvelő évelők között is. Nehéz, agyagos földben nem termeszthető sok Lehet palántázással is megpróbálkozni, de vethetjük helybe is, az a fontos, hogy a magok ne kerüljenek 1-1,5 centiméternél mélyebbre. A sorok távolságára úgy 30 centimétert számítsunk, a tőtávolság legalább 15 centiméteres legyen. F őzéskor a leveleket csak az utolsó percben tegyük az ételbe, különben odavész pompás illóolajtartalma - minden bizonnyal ezt a markáns ízt érezte olvasónk is -, illetve a sokáig tartó hőhatás miatt a csombor könnyen keserűvé válhat. A fűszernövény leginkább azoknál lehet sikeres, akik imádják a babos ételeket, a vadhúsokat, szeretik a káposztát és a fűszeres kolbászokat, vagy szívesen kísérleteznek különféle ízesített ecetek készítésével. «V. B. * ft 4 4 ft ft
