Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-18 / 166. szám

2011. JÚLIUS 18., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP választás Feloldozás a templomban, aztán irány a szavazóurna ■BB3S91 Atány SZÜNET A múlt héten kez­dődött és július utolsó napjáig tart a községházán az igazgatá­si szünet. Sem ügyfélfogadás, sem ügyintézés nincs. Kivételes esetben, ha azonnali intézke­désre van szükség, a 36/482- 001 vagy a 70/397-8323 tele­fonszám hívható. Eger ZÁRVA A mai naptól kezdve a hónap végéig zárva tart az Egri Kulturális és Művészeti Központ Bartakovics Béla Közösségi Há­za. A Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház augusztus első két hetében nem fogad majd vendégeket. Füzesabony szavazás Pénteki híradásunktól eltérően nem egy­hangúan, hanem 5-3 arányban szavazta meg a füzesabonyi képviselő-testület a 30 milliós forrás-átcsoportosítást. A képvi­selők csak abban értettek egyet, hogy szeptemberre takarékossá­gi tervet kell kidolgozni. Füzesabony EGÉSZSÉGÜGY Ha­marosan új eszközökkel bővül a körzeti szakellátó központ. A pá­lyázaton nyert forrásokon túl a város vállalta, hogy egy helyett két fogorvosi széket vásárol, így a betegek az eddigi egy helyett két szakrendelőt vehetnek igény­be. A város közel nyolcmillió fo­rintot szánt eszközbeszerzésre. Kisköre adó Július 1-jén lépett hatályba az építményadóról szó­ló helyi rendelet egyik pontja. Eszerint az üdülőépület, hétvégi ház kategóriába nem sorolt épü­letek, épületrészek után 100 fo­rint adót kell fizetni évente, négy­zetméterenként. A törvényben meghatározottakon kívül nem kell fizetniük a közszolgáltatók­nak, illetve a magánszemélyek lakásként használt épülete után. Szilvásvárad utazás idén 22 éves fennállását ünnepli a köz­ség berlini testvértelepülési kap­csolata Steglitz-Zehlendorf kerü­lettel. Az 1990-es években több szilvási gyermekcsoport megfor­dult Berlinben, illetve német fia­talok érkeztek hazánkba. Több­éves kihagyás után két éve sike­rült újra aktívvá tenni a gyerme­kek utaztatását, akkor Szilvásvá­radról mentek a legifjabbak Steglitz-Zehlendorfba, a tavalyi évben pedig ők látták vendégül a németeket. Ez évben 15 szil- vásváradi tanuló szeptember 7-14. között tölt el egy hetet a német fővárosban, megismerve az ottani nevezetességeket, kul­túrát, történelmet. Gyöngyöspatán polgár- mestert választottak va­sárnap. Esélylatolgatá­sok, valamint az egyik je­lölt visszalépése tették iz­galmassá az eseményt. Tari Ottó- Ki az, aki ebben a faluban nem szívesen lenne polgármester? - kérdezhetné joggal az utazó, lát­va a rendezett utcákat, a takaros • házakat. S beljebb haladva a töb­bit: az uszodát, amit sok na­gyobb település is megirigyel­hetne, az archaikus templomot (jaj, csak azt a nemrég beépített üvegajtót távolítaná már el az ol­dalából valaki!), a lehetősségről árulkodó panziókat, vagy épp a domb oldalában a pincesort. Szinte ordít, hogy becsvágyó, dolgos nép él errefelé.- Ki az a megátalkodott, aki polgármester szeretne itt lenni?- csodálkozhatott volna érteden ábrázattal vasárnap kora dél­előtt a faluba tévedő idegen, ész­lelve a rendkívüli állapotot sejte­tő külsőségeket. Rendőrök és rendőrautók mindenfelé; jár­őrök párosával az utcákon, a sza­vazókörök közelében, fél tucat sötétkék egyenruhás a cigány­sorhoz vezető kereszteződésnél. Gyöngyöspata, 2011. július 17. Időközi polgármester-válasz­tás egy majd háromezres lélek­számú Heves megyei község­ben egy forró nyári napon. A falusi emberek jó része a miséhez igazítja az állampol­gári joggyakorlást, egy füst alatt elin­tézve a feloldozást és voksa leadását. Úgyis csak később derül majd ki, nem lett volna-e jobb felcserélni a sorrendet... Patán reggel nyolckor kezdő­dik a szertartás. Sok a fekete ru­ha, de vannak, akik világosabba öltöztek. Míg el nem hangzik „Az Úr legyen veletek!”, a kertben vá­rakozók csendben beszélgetnek. A választásról, mi másról. Esélyt is latolgatnak némelyek; azt mondják, Matalikné lesz a befu­tó, a mostani alpolgármester, aki meg is érdemli, elvégre ő állt helyt a nehéz időkben. Nincs ez még lejátszva, replikázik egy idős úr, van titkos esélyes is, Magdika, úgy­hogy majd meglát­juk a végén. Hírnök érkezik, aki azt ol­vasta a tanácsháza ablakában, hogy Farkas visszalépett, így most az a kérdés, kire is sza­vaznak a cigányok. Egy autóban ülő férfit szólítok meg, az árnyékban parkol, azt mondja, „a mamát” várja. Kérdés nélkül ömlik belőle a panasz: so­kan inkább megveszik a szom­szédjukban kiürült portát, ne­hogy romák költözzenek oda. Rengeteg sérelem van a mögött, hogy idáig jutottunk - teszi hoz­zá, aztán gyanakodni kezd. Meg­kérdi, mi célból jöttem, majd éles kanyarral a kánikulát szidja. Menjetek békével! - hangzik bentről, és a tömeg békével távo­zik. A templomkertben kisebb alkalmi csoportocskák alakul­nak, persze, ezekben is aválasz- tás a fő téma. Aztán a szavazófül­kék felé veszik az irányt. Mintha nem is vasárnap lenne: élettel telnek meg az utcák, sorok ala­kulnak a szavazókörök előtt. Hirtelen, mintegy vezényszó­ra, a romák is voksolni indulnak. Ki egyedül, ki párosával, ki meg családostul. Feltűnően tarka lesz a település: magyarok, cigányok, zsaruk. Ám mindez csak egy órán át tart: amikor délelőtt tíz után eljövünk, már szinte telje­sen kihalt minden. Ahogy annak egy falusi vasár­napon lennie kell. Előkelőek most sem vagyunk A Hanság lecsapolásával kezdődött minden. A negy­venesek még részesei lehet­tek az építőtábori mozga­lomnak. A nagyszabású if­júsági program mai műszó­val élve nem volt egyéb, mint szervezett közfoglal­koztatás. Két hetet a szülői háztól távol eltölteni egy ti­nédzser számára akkor is kaland, ha napi hat órában a kukorica címere vagy az őszibarack szőre csípi az ar­cot, a kezet. A TÁBORHELYEK különfélék voltak. Ennek megfelelően dúlt a harc az iskolák között a jobb lehetőségekért. Kram- pácsolni, követ igazgatni a nagymarosi Dunakanyarban nem ugyanaz az élmény, mint belépőjegyet árulni Szántódpusztán a kutya-vi­lágkiállításon. A vasúti pá­lyát építő fiúknak esténként annyi öröm jutott, hogy - a verbális szex mintapéldáját nyújtva - átkurjongattak a kétszáz méterre lévő lánytá­bor lakóinak. A Balaton-par- ti koedukált, kis létszámú környezetvédő csapat ezzel szemben délutánonként még a minigolf-pályát is díj­mentesen használhatta. nem tudni, hogy abból az 550 gyerekből, akik 1986- ban az EDDA-s Pataki Attilá­val, Görbe Nórával, azaz Lin­dával, Sándor György humo- ralistával találkozhattak a törökbálinti építőtáborban, hányán tapasztalják majd meg újból a táboréletet. A kormány foglalkoztatáspoli­tikája következtében ugyan­is ismét csoportokat terel­nek össze. Egy-egy beruhá­zás akár több száz közfoglal­koztatottat is befogadhat. mozgalmi dalok is előkerül­hetnek, amelyeket együtt dú­dol idős és fiatal: „Előkelőek nem vagyunk és pénzünk sincs elég, jól se mindig lak­hatunk, habár ez illenék!” VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Farkas visszalépett, de nem indokolta meg IFJABB FARKAS JÁNOS független jelölt szombaton este 20 óra egy perckor személyesen jelen­tette be, hogy visszalép a pol­gármester-jelöltségtől. Emiatt érvényesen nem lehet szavazni rá - közölte dr. mátyás Ist­ván megbízott jegyző, a helyi vá­lasztási iroda vezetője (képün­kön). Elmondta: Farkas a dön­tést nem indokolta, de ez nem is kötelessége. Farkas János a köz­ségi cigány kisebbségi önkor­mányzat vezetője, s az elmúlt napokban találgatások láttak napvilágot arról, hogy háttér­megállapodás alapján mégsem indul a választáson, ám ő ezt cáfolta. Lapunk vasárnap tele­fonon megpróbált döntése oká­ról érdeklődni, de a visszalépett jelölt nem vette fel a készüléket ■ A cigánysorhoz vezető kereszte­ződésnél fél tu­cat sötétkék egyenruhás vi­gyázta a rendet. A gyerekek csak a szépre emlékeznek mikófalva A kitelepítettek és a befogadók közös könyvet is kiadtak A kitelepítések hatvanadik évfor­dulója alkalmából tartottak meg­emlékezést szombaton Mikófalván. A településre 1951- ben harmincegy fővárosi csalá­dot telepítettek ki. A történteket átélők közül 11-en vettek részt a rendezvényen, közösen a befoga­dó családok leszármazottaival.- Ki tudja, hány tehetség hi­ányzik így a magyar tudomány­ból, kultúrából, munkából? - tet­te föl a kérdést ünnepi beszédé­ben Kelemen Károly polgármes­ter. Dr. Hantó Zsuzsa történész rávilágított arra, hogy az ország­ban elsőként Mikófalván állítot­tak emléket az elhurcoltaknak és befogadóiknak. A diktatúrá­ban arra számítottak, hogy ők Magyarországon először Mikófalván kapott emlékművet az 1950-es évek ele­jén végrehajtott kitelepítés. Könyv is készült róla. Képgaléria a HEOLhu-n majd „kinyírják” egymást. Nem így történt, itt egymást segítet­ték, és többen visszajártak ké­sőbb is a községbe.- A szüléink nevében szeret­nénk megköszönni mindent, amit kaptunk a mikófalviaktól. Mi gyerekként csak a szépet láttuk, életre szóló élménye­ket szereztünk. Apáink, anyáink nem beszéltek az árnyoldalról, nem is tettük föl a kérdéseket, amiket kellett volna - beszélt a kitelepítettek nevében Rudas Pál. Bemutatták az „Embert ültettél a nyakunk­ra - Kitelepítve Mikófalvára” cí­mű könyvet, s levetítették Tég- lássy Ferenc „Soha, sehol, sen­kinek” című filmjét. ■ T. B. Piknik Újlőrincfalván. A Jóléti tó parkjában rendezték meg szombaton az alapítása 750. évfordulóját ünneplő Újlőrincfalva falunapját. Az esemény főzőversenyére 13 környékbeli település csapata nevezett, az ételek zsű­rizése feladta a leckét a bírálóknak, hiszen a finomságok között egy-egy pont döntött a helyezésekről. A jó hangulatról Tilcsik István gondoskodott. Életkép a forróságban. Bár az előző napok nyugodtan teltek, a rendőrség a választáskor semmit nem bízott a véletlenre. Képgaléria a HEOLhll-n Délelőtt tarka volt Pata

Next

/
Thumbnails
Contents