Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)
2011-07-15 / 164. szám
6 2011 JÚLIUS 15., PÉNTEK GAZDASÁG Nyitóérték: ....| Változás: -0,55% 22 172 A BUX index 2011. július 14-én 22 400 22 300 22 200 22100 22 000 21900 21800 2171 ___\s Záró érték: 22153 Előző napi záróérték: 22276 1 15:30, a New toriéi o tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 1 Estmedia 332 14,87 124 TVK 3 035 2,88 1 ANY 783 1,03 5 FHB 909 1,00 134 MTelekom 567 0,53 443 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utofeóár(Ft) Változás (%) Millió Ft 1 E-Start 9750-2,50 35 Fotex 361-1,09 3 OTP 5 565-1,06 5153 Mól 21300-0,69 1744 CIG Pannónia 870-0,57 42 A BUX index az elmúlt napokban 22800 22600 22400 22200 ......22 484...................... ...... >^ 22314 ......... 22 276 22 000 21800 22115 \21816 21600 21400, L1 IDj ponj/l7.06 07.07 07.08 07.11 07.12 07.13 '' FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forini/tonna, 07.14.) ÚJ elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 45 750 MALMI BÚZA 2011. augusztus 47 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus 45000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 63800 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 104000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. július 14-én 1€ 1$ 1CHF i i f 268,93 Ft 188,96 Ft 231,85-0,09 Ft-2,38 Ft +1,71 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.14.) Vételi Eladási 1 Budapest Bank 260,34 276,44 CIB Bank 257,15 278,57 Citibank 257,63 279,09 Erste Bank 260,30 275,30 FHB Bank 261,20 276,80 K&H Bank 260,54 275,56 MKB Bank 261,10 274,50 OTP Bank 261,93 275,37 Ralffelsen Bank 264,10 275,98 Mindenkit meglepett a több búza aratás Szórtak a terméseredmények - Kombájn mellől nem szabad eladni Szigorúan fellépnek a génmódosított vetőmagok miatt A kormány kezdeményezi a BtK. s módosítását a génszennyezett veAz idei búzatermés elérheti a 4 millió tonnát. Egy hektáron 6-7 tonna is lehet az eredmény. Már csak jó árak kellenének, hogy jól járjanak a gazdák tőmagokat forgalmazók szigorú büntethetősége érdekében. A szakhatóság a jövőben is szigorúan fellép a génmódosított (GMO) vetőmagokkal szemben - mondta Bognár Lajos helyettes államtitkár, reagálva a baranyai kukoricabotrányra. Magyarországnak fontos nemzetstratégiai érték a GMO- mentesség - szögezte le. Az aratás közepén tartanak a gazdák, de becslések szerint nem kizárt, hogy az idei termés megközelíti a 4 millió tonnát, ami meghaladja a várakozásokat, és a belvizes tél után kitűnő' eredménynek számít. Braunmüller Lajos Rendkívül eltérőnek látszanak a búza terméseredményei az országban: a jobb helyeken 7 tonna felett termett hektáronként, míg belvizes területeken a hozam alig haladja meg az egy tonnát. Az aratás közepén annyi biztosan látszik, hogy több búza terem az idén, mint amit az ágazat illetve a piac bármely szereplője várt. A jobb terméseredmény azonban kisebb területen oszlik meg, a téli óriási belvízkárok miatt jóval egymillió hektár alatti a búza betakarítási területe. Ha a belvíz fél éve nem tett volna tönkre annyi termést, és a megszokott 1,1 millió hektáron termeltek volna búzát a hazai gazdák, az egymillió tonnával több termést, és így akár 50 milliárd forinttal több bevételt jelenthetett volna a hazai agráriumnak. „Egyértelműen jobban alakul az idei búzatermés a vártnál, módosítani kell a korábbi becsléseinket” - mondta el Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „Az általunk művelt területen június közepén 4,5 tonnás hektáronkénti átlagot tartottunk valószínűnek, jelenleg ó tonnás átiagról beszélhetünk, a nagyobb táblákon viszont akár 7 tonna fölött is lehet a terméseredmény. A legszebb időkben szokott ilyen kiváló termésátlag lenni.” Raskó szerint a betakarítás előtti két hét viszonylag hűvösebb időjárása miatt tudott a búza szépen beérni, ez a két hét a szerencsésebb helyeken akár hektáronként fél tonnát is hozzátett a termés- eredményhez. Vannak ugyanakkor kevésbé szerencsés területek is. „A különösen víznyomásos területeken mindössze 2-3 tonna körül alakulhat a hektáronkénti termésátlag” - vélekedett Raskó. „A környékünkön 1,5 tonnától 5 tonnáig minden előfordul, ami nagy szórást jelent” - nyilatkozta a belvíztől különösen sújtott észak-békési országrészben, Dévaványa környékén gazdálkodó Bartha Sándor. Az agrárvállalkozó hozzátette: „A termelők szemlélete is más, van, aki nem a betakarított, hanem a vetett területre számítja az eredményt, hiszen a belvízkárok miatt nagy területeken ment tönkre az első vetés. Ezeken a területeken sokan tavaszi árpát vagy zabot vetettek másodszorra, de az első vetés költségei már nem jönnek vissza. Mindent egybevéve betakarított területre számolva ezen a környéken 3-3,2 tonna búzát várunk hektáronként”vélekedett Bartha, aki szerint a potenciális vevők részéről már érkeztek ajánlatok a gazdákhoz, de üzletek még nem születtek. „A termelők tudják, hogy nem szabad a kombájntól eladni a termést, ezért kivárnak. A vevők a takarmánybúza tonnájáért 38 ezer, az étkezésiért 45-47 ezer forintot kínálnak. A termelők elvárása viszont jócskán e fölött van, takarmánybúzát 45 ezer, étkezési búzát 50 ezer forint alatt nem szívesen adnának el. Ez már csak azért is megalapozott, mert országosan kisebb területen termett a búza, és a romániai eredmények nem valami fényesek.” „Rendkívül változók a terméseredmények az ország különböző pontjai között, de ösz- szességében 3,8-3,9 millió tonna búzát várunk országosan” - összegzett Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára megerősítette: Jelenleg egyezkednek az árakról a kereskedők a termelőkkel, nem tudni, milyen árszintnél születik megállapodás. Igazi tendenciák még nem látszanak, egyelőre a volatilitás tűnik csak biztosnak. Jelenleg minden vevő a tőzsdét figyeli, mert az árakat alapvetően nem a magyarországi termés, hanem a világpiac határozza meg.” Pótsa szerint a mostani, alacsonynak tartott ár is viszonylagos. „A tavaszi 80 ezer forintos malmi búzához képest most mindenképp nyomott árról beszélhetünk, de a júniusi jegyzések még sosem voltak ilyen magasak. A júniusban kötött, augusztusi szállításra szóló jegyzések átlagára 52 ezer forint, ami a korábbi évekhez képest viszonylag magas árszintet jelent” - figyelmeztetett a főtitkár. Malomipar: augusztusban már többet lehet tudni ANNYI BIZONYOSNAK látszik, a tavalyi évvel ellentétben élelmiszerbiztonsági probléma nem merül fel idén a búzával kapcsolatban - mondta Poór Zoltán. A Pannonmill Malomipari Zrt elnök-vezérigazgatója szerint ma még nem lehet megmondani, milyen irányt vesznek az árak. A termelők valóban kivárnak, mondván, megy az ár még feljebb is. Lehet, hogy igazuk lesz, lehet, hogy nem. Hozzátette, augusztus közepén, végén, amikor már világosan tudható lesz, hogy milyen minőségű és mennyiségű az idei termés, ki fog derülni, milyen irányba mennek tovább a dolgok. Addig csak virtuális kötélhúzás folyik a vevők és az eladók közt. A búza betakarított területe és az összes termés 7000 gg twütet (ezer hektár) ■ termés (ezer tonna) Lassuló ipari termelés KSH Másfél éve az idei májusi a legrosszabb mutató Hogyan veszünk élelmiszert? nielsen A magyarok az ár-érték arányt nézik elsőként Megerősítette a várakozásoktól messze elmaradó májusi ipari adatot a KSH. A termelés az előző év azonos időszakához képest májusban 7,6, a munkanaphatás kiszűrésével 2,6 százalékkal nőtt. Ez azonban az előző hónaphoz képest a kiigazított adatok szerint -0,8 százalékpontos csökkenésnek felel meg. A termelés az év első öt hónapjában 10,3 százalékkal volt magasabb. A végleges adat megfelel az egy hete közzétettnek, a 2,6 százalékos, munkanaphatással kiigazított mutató pedig másfél éve a legalacsonyabb ipari termelési adat. Nem változott az exportra termelő vállalatok szerepe, ám még ebben a nagyvállalati körben is a dinamika lassulása figyelhető meg. Az év ötödik hónapjában a feldolgozóipar több mint egyneAz ipari termelés alakulása (változás éves alapon, százalék) termelés belföldi értékesítés exportértékesítés w A/"\-5 / -10 /' ' ‘ \. V V ......... 15 2010. jan. VG-GRAFIKA 2010. 2010. máj. szept. 2011. 2011. jan. máj. Forrás: KSH gyedét képviselő járműgyártás kivitele az átlag feletti mértékben, 16,3 százalékkal nőtt, miközben a hazai eladások csökkentek. A feldolgozóipari export közel egynegyedét adó számítógépek, elektronikai, optikai termékek kivitele azonban 5,6 százalékkal kisebb volt. Ez a második hónap, hogy exportcsökkenés tapasztalható. Májusban a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 4,3 százalékkal emelkedett 2010 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 4,6, míg az új belföldi rendelések 2,3 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 18,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. ■ K. R. Élelmiszer-vásárlásnál a magyar fogyasztók csaknem felének döntését befolyásolja, hogy egy termék árának és értékének viszonyát mennyire tartja kedvezőnek. Ezt a tényezőt nálunk 47 százalék említette a Nielsen globális, 55 országban - köztük Magyarországon - végzett felmérése során az idei első fél évben. Második leggyakrabban említett tényező maga a fogyasztói ár, (43 százalékos említéssel). Harmadik, hogy valaki ismeri a terméket vagy már használta is (28). Utána következik: bízik a márkában (22); promóció vagy árengedmény (20). További sorrend: „kapható az üzletben, ahol rendszeresen vásárolok”, valamint családtag vagy barát ajánlása (17-17); a termék többféle változata közül lehet választani (13); más árucikkekkel együtt promóciózzák (11). Tíz százaléknál kevesebben említették, sorrendben: kényelmesen használható a termék; „hallottam vagy olvastam a terMásutt a kényelem fontosabb Európa többi országában átlagosan a kényelmes felhasználás jóval fontosabb tényező, mint nálunk, ahogyan a szezonalitás és a termékkel járó előnyös szolgáltatás is. mék használatáról”; szakértő ajánlotta; új és korszerű fejlesztés eredménye; itt a szezonja; előnyös szolgáltatás jár hozzá. Ha összehasonlítjuk 28 európai ország átlagával, melyik tényező mekkora mértékben befolyásolja a magyarok élelmiszervásárlási döntéseit, akkor figyelemre méltó különbségek tárulnak fel. Ugyanis kontinensünkön legtöbben a fogyasztói ár befolyását említették (41 százalék). S csak utána következik a kedvező ár-érték arány (39). Európában harmadik, hogy egy árucikk kapható az üzletben, ahol a válaszadó rendszeresen vásárol (28). Negyedik pedig a márka iránti bizalom (27). ■ Nielsen/VG-Online r
