Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-14 / 163. szám

14 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK Érdekességek civil bemutatóit várja Hatvanban a helyi könyvtár Érdekes kezdeményezést eleve­nít fel a hatvani Ady Endre Könyvtár. Az intézményben olyan, a városban vagy a környe­ző településeken élők jelentke­zését várják, akik valamilyen különleges szenvedélynek hó­dolnak, eseüeg ritka, értékes, ne­tán fura tárgyakat gyűjtenek, és közönség előtt szívesen beszél­nének is a hobbijukról. ■ Sokan emlékeznek Baranyai Miklós két évtizeddel ezelőtti nagy sikerű előadására. Az ötlet bő két évtizeddel ez­előtt született, akkor dr. Bara­nyai Miklós aneszteziológus fő­orvos - a későbbi tragikus sorsú országgyűlési képviselő - me­sélt kedvteléséről, Hieronymus Bosch festészetének értékelésé­ről. A bibliotéka vezetése most ismét útnak indítja a remélhető­en sorozattá váló programot, amelynek a „Mindentudás a könyvtárban" címet adják. Nem titkolt céljuk az sem, hogy az in­tézmény látogatottságát is növel­ni szeretnék. A jelentkezőket minden korosztályból várják - tájékoztatott Sinkovics Erika könyvtárigazgató. A sorozat előzményeként nem­rég a Kodály Zoltán Általános Is­kola tanulói mutathattak be szá­mukra érdekes tárgyakat» T. 0. A szünidőben csak játszanak az óvodások Hatvanban sem maradnak fel­ügyelet nélkül a nyári szünidő­ben az óvodások. A gyermekin­tézmények ugyanis kéthetes vál­tásban oldják majd meg a kicsi­nyek elhelyezését. Ezen a héten a Balassi úti Brunszvik Teréz Óvoda és az újhatvani Jókai úti létesítmény a soros. A szakemberek szerint mindez nagy változást nem je­lent az apróságok számára, akik a szokott rend szerint élik min­dennapjaikat. Sok szülő él a le­hetőséggel, amit az is bizonyít, hogy a Brunszvik óvodában 40 gyermek elhelyezéséről kell gon­doskodni. Kötelező foglalkozá­sok nincsenek, csak játék. ■ Tepsit hajigáltak a zsémbes nők jánosi-tanya Ló vontatta csillén utaztak^, vagy gyalogszerrel mentek a faluba A Jánosi-tanyán napjainkban már csak a pléh-Krisztus emlékeztet arra, hogy valamikor családok tucatjai éltek itt. Kömlő és Sarud is magáénak tudja a Jánosi múltját. Bicskásoknak hívták a sarudi legényeket, mégis sokan választottak közü­lük férjet. Muzsikusért Tiszanánára szaladtak, be­vásárolni Poroszlóra. Lak­helyük a Jánosi-tanya volt. Szuromi Rita A legnagyobb eseménynek szá­mított, ha egy asszony meghara­gudott a másikra, és mérgében még a tepsit is földhöz vágta. Ak­kor aztán összefutott mindenki megtudni, hogy mi történt. A bé­kekötés gyors volt, hiszen közös konyhában nem volt jó haragot tartani. Ráadásul a Jánosi-tanyán élők békeszeretőek is voltak. Ma már a múlt ködébe vész az egykori lakóhely története. Pe­dig egy emberöltővel ezelőtt több százan éltek a Sarud és Kömlő közé ékelődött tanyavilágban.- Szüleim a Mezőtárkány kör­nyéki tanyákon dolgoztak, itt lát­tam meg én is a napvilágot - me­séli a sarudi Kun Béláné, Erzsi ke néni. - Mint minden cseléd, ők is sokszor költöztek, oda, ahol éppen munka volt. így ke­rültem én a Jánosiba, jól em­lékszem, második osztályos voltam. Rengeteg gyerek élt akkoriban odakint, egy csa­ládban akár hat-hét is, nem is tud­tak az asszonyok a határba dol­gozni járni, hiszen reggeltől estig a konyhán töltötték az időt. A Jánosiban, akárcsak a többi tanyarendszerben, osztott kony- hás, többszobás cselédlakások álltak. Minden családnak jutott egy szoba, és a közösen használt konyhában annyi sparhelt volt, ahány família lakta az épületet. Kamra mindenkinek saját jutott, de a kutat szintén közösen hasz­nálták. A cselédlakások és az is­kola között, az úgynevezett „köz­pontban” állt a kút, ahonnan a gyerekek hordták a vizet.- Általában három vödörrel kellett egyszerre bevinnünk - folytatja Erzsiké néni. - Kettőt vittünk a váltunkra erősített rú­don, egyet a kezünkben. Min­denki tud­ta, mikor van az ő ideje, ezért igyekeztünk úgy menni, hogy ne kelljen sorban állni. Amikor mi kint éltünk, nagyjából 60 famí­lia lakott a Jánosiban. Cselédek, részes aratók, summások, kuká­sok (egykori dohánytermesz­tők), az intéző és az ispán. Mondják, egyszer egy Török Jóska nevű férfi lezuhant a csil­léről, és a ló vontatta gazdasági vasút azonnal kettévágta. Az in­téző megengedte a feleségének, hogy boltot és kocsmát nyisson. Onnantól volt bolt és kocsma, igaz, a bábát és a papot tovább­ra is nélkülözni kellett.- Ha nagy ünnep volt, kijött a sarudi pap - emlékezik Kun Béláné. - Áz iskolában volt egy függönnyel elválasztott kis fül­ke, ott volt a kápolnánk. Az isko­la előtt állt a pléh-Krisztus, mö­Sarudtól földcserével Kömlőhöz került A TANYARENDSZER OZ 1804- ben alakított szatmári püs­pökség birtokán jött létre. A püspöki birtok Poroszlótól Kisköréig, a Tiszától a ma már szintén nem létező Szárazbőig terült el. A Jánosi közigazgatásilag Sarud része volt, 1945 utáti azonban egy földcserével Kömlőé lett. götte a harangláb. A halottain- kat Sarudra vitték, de a lakodal­mat a Jánosiban ültük meg. Nagy lagzik voltak azok, jött a nánai cigány, és húzta hajnalig. A sarudi legényektől kicsit fél­tünk, azokat bicskásoknak ne­Főhajtással, parkosítással őrzik mindkét település múltját A jánosi-tanyáról sokan köl­töztek az 1940-es évek végén Sarudra. Ezért gondoltak arra, hogy talán érdemes lenne egy főhajtásra kimenni a Jánosi­ba. - Két éve a komiéi sztankovics béláék rendbe hozták a keresztet, mi pedig az ősszel szeretnénk egy ki­csit a környékét parkosítani- mondta dr. petrovits János (képünkön), Sarud polgármes­tere -, hiszen a mi falunk múlt­jának része a Jánosi. Erre al­kalmat ad, hogy településünk­nek szeptemberben ünnepeljük 750. évfordulóját. Számítunk a kömleiekre is, hiszen jelenleg a föld az övék, a történelme vi­szont Sarud múltjának része. vezték, de végül is nem volt ve­lük több gond, mint a tanyasi le­gényekkel.- Ha valamire szükségünk volt, nekiindultunk gyalog a ha­táron át, a falu felé - nosztalgiá­zik Erzsi néni. - Nem félt akkor senki, biztonságos világ volt. A Jánosiban volt egy ló vontatta gazdasági vasút. Azon szállítot­ták az uradalomban megtermelt árut Poroszlóra, de azon csak a kiváltságosok utazhattak. Ők is a csillékre, a termény tetejére ka­paszkodtak fel. A Jánosi-tanya utolsó nagy eseménye talán a szovjet kato­nák temetése volt. A második vi­lágháború végén Kömlőn és Tiszanánán súlyos harcok dúl­tak, a halott oroszokat autóval vitték ki a Jánosiba, és a kereszt mellett temették el. A püspök­ség ezután hamarosan elvesztet­te a földjeit, megkezdődött a tée- szesítés, az egykori cselédek, ré­szes aratók, kukások igyekeztek a közeli falvakban házhoz jutni. Erzsi néni 1952-ben férjhez ment, családot Hídvégen alapí­tott, amely ebben az időben már Sarud része volt. A Jánosi kihalt. A tanyavilágot ma már csak a búzamező közepén álló pléh- Krisztus jelzi, a szatmári püs­pökség földjein robotoló életek egyetlen mementójaként. Thaiföldön állított ki az Egerfood Tudásközpont világkiállítás Az exportpiaci lehetőségeket bővítette Ázsiában az egri főiskola intézete Az Eszterházy Károly Főiskola Egerfood Élelmiszer-biztonsági és Technológiafejlesztési Klaszte- re egyedüli közép-európai kiállí­tóként szerepelt a THAIFEX 2011 - World Food of Asia világ- kiállításon - tudtuk megdr. Kuss Attilától, áz Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatójától. A Bangkokban tartott rendezvényt megelőzően piackutatást szer­veztek, és azért döntöttek a dél­kelet-ázsiai térség legnagyobb szakmai rendezvénye mellett, mert Thaiföld rendkívül dinami­kusan fejlődő, az élelmiszer-ipa­ri cégek számára számos lehető­séggel rendelkező térség. Az egri főiskola bázisára épí­tett, kiterjedt élelmiszeripari Dr. Kiss Attila, a tudásközpont főigazgatója üzleti partnerekkel tárgyalt klaszter nyolc reprezentánsa képviseltette magát a világkiállí­táson. Az Egerfood Tudásköz­pont partnercégei (Detki Keksz Kft., HESI Kft., Egertej Kft., Új Champignons Kft., Y-Food Kft., Egri Bormíves Céh Kft., Buszesz Zrt., Hun- gerit Zrt.) 34 ter­méket mutattak be. Magyarországról, sőt valójá­ban egész Közép-Európából az Eszterházy Károly Főiskolával kapcsolatban álló ipari partne­reken kívül más kiállító nem vett részt az eseményen, éppen ezért a stand szervezői nagy hangsúlyt helyeztek a nemzeti jelleg erősítésére. A szervezők nagy hangsúlyt helyez­tek a nemzeti jel­leg kialakítására. A nagy földrajzi távolság kö­vetkeztében azon európai termé­kek tarthattak számot jelentős érdeklődésre, amelyek magas hozzáadott értékkel, illetve vala­milyen egyedi sajá­tossággal rendel­keznek. Mivel ezek az igények közel állnak az Egerfood Tudásközpont ha­gyományos erősségéhez, az egészségvédő hatású, funkcioná­lis élelmiszerek koncepciójához, a kiállításon az ázsiai gyártók, importőrök és disztribútorok rendkívüli figyelemmel kísérték a tudásközpont kutatói által ki­fejlesztett funkcionális termék- változatokat. ■ S. B. S. Az élelemért strandolást ajánlottak Bükkszéken ételosztást tartottak a napokban a Vöröskereszt He­ves Megyei Szervezete szervezé­sében. A rászoruló családoknak egyenként 10 kilogramm száraz élelmiszert, tésztát, lisztet, kaka­ót adtak át. Zagyva Ferencné, a község pol­gármestere elmondta: a helybeli­ek nagyon örültek az adomány­nak, ezért az önkormányzat úgy döntött, a maga módján hálálja meg a gesztust Felvették a kap­csolatot a karitatív szervezet munkatársával, akit arra kértek, szervezzen meg egynapos, bükk- széki strandolással egybekötött kirándulást olyan gyermekek­nek, akik másképp nem jutnak hasonló élményhez. ■ B. K. i t r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents