Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-09 / 159. szám

2011. JÚLIUS 9., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Mintát vettek a Tisza-tóból, és ivadékot is számoltak Továbbra is kedvezően alakul a Tisza-tó halszaporulata, s ezt a június végi mintavétel is meg­erősítette. A halászati hasznosí­tó, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. szakemberei szerint a balin ívá- sa a kevésbé kedvező feltételek ellenére is jól sikerült. A minta­vétel alkalmával nagy számban kerültek elő fiatal egyedek, ame­lyek átlagos hossza 35 és 50 mil­liméter között volt. Szépen növe­kednek az idei csukák is, me­lyek május 30-án 68 milliméter hosszúak voltak, egy hónap alatt pedig 125 milliméteresre nőttek. A süllőivadékok is fej­lődnek, méretük meghaladja a 60 millimétert, és már áttértek a ragadozó életmódra. Számuk­ra bőven akad táplálék, mert a karikakeszeg elhúzódó ívása is befejeződött. A sügérek is rend­ben fejlődnek, átlagos hosszuk most 34 milliméter. ■ Mintavétel során nagy számban kerültek elő fiatal egyedek. A természetes szaporulat mellett folytatódtak a haltelepí­tések. A hónap elején 6000 kiló háromnyaras pikkelyes pontyot, a hónap második felében 18 ezer kilogramm pontyot telepí­tenek a tóba. ■ Sz. R. Nyitrai Zsolt: pályázhatnak a kisebbek is A Nemzeti Fejlesztési Minisztéri­um infokommunikációért felelős államtitkára, dr. Nyitrai Zsolt is­mertette tegnap Egerben az Új Széchenyi Terv kkv-szektort tá­mogató pályázatait. A versenyké­pességet javító, két - összesen 10,8 milliárd forint értékű - infor­matikai pályázatra július 1-jétől adhatják be igényüket a cégek. Nyitrai szerint a munkahely- teremtés érdekében fontos, hogy minél többen pályázzanak a me­gyéből és a régióból is. Rámuta­tott: a támogatásra hivatott pá­lyázatok esetében mindössze 30 nap alatt megtörténik az elbírá­lás, ha nincs szükség hiánypót­lásra, a szerződések pedig továb­bi 15 napon belül megköthetők lesznek. ■ K. G. Nyugati ebek és gazdáik felmérés Állítólag felszedjük a kutyapiszkot, mégis sok van belőle Élményekkel gazdagodnak a gondozottak Kelethez képest Nyugat vagyunk, ha kutyapiszok­ról van szó. A megkérde­zett hazai ebtartók több­sége állítja: felszedi ked­vence után a piszkot. Sőt, szívesen választanak álla­tot menhelyről. A megyé­re ez nem teljesen igaz. Szilvás Krisztina A nyári szünet beköszöntével a megyénk lakásotthonaiban nevelkedő állami gondozott gyermekeknek is szerveznek táborokat, kirándulásokat az ország legkülönbözőbb pont­jain. A Heves Megyei Önkor­mányzat Egységes Gyermek- védelmi Intézményének igaz­gatóját, lungné Richter Judi- tot az idei vakációs progra­mokról kérdeztük.- Hol nyaralhatnak idén a gyerekek?- A megyénkben működő 13 lakásotthonban 134 gyer­mek nevelkedik. Számukra minden nyáron igyekszünk igazi kikapcsolódást és élmé­nyeket tartogató táborokat szervezni. Ezen a nyáron a po­roszlói üdülőben, Cserépvár­alján nyaralhatnak, a hivatá­sos nevelőszülőknél lévő gyermekek pedig Fonyódli- geten tölthetnek néhány em­lékezetes napot.- Az elmúlt években csere­nyaralásokat is szerveztek. Ezen a nyáron is lesz erre lehetőségük?- Mivel jó és takarékos megoldásnak bizonyult ez az üdülési forma, természetesen idén is törekszünk más me­gyékben élő lakásotthonos gyermekek fogadására. A mi fiataljaink például a a velen­cei gyermekotthonban vendé­geskedhetnek.- Gondolom, a vér szerinti szülőkhöz is hazajuthat­nak...- Ahol felkészültek a fiata­lok fogadására, oda örömmel engedjük el őket, annál is in­kább, mivel a gyermek elsőd­leges érdeke az, hogy - lehe­tőség szerint - a családjával töltse a legtöbb időt. ■ B. K. Jungné Richter Judit: Fiataljaink a velencei gyer­mekotthonban vendégeskedhet­nek. zacskókat a Városgondozás Kft.- től, a lakókörnyezetében kihe­lyezi azokat.- Apránként teszem ki ezeket, mert amikor egyszerre kirak­tam, valaki elvitte az összesét - mondja Botkáné Németi Ibolya. - Szerencsére egyre több felelős állattartó van, aki zacskóval megy kutyát sétáltatni. Szabó Gézáné Marika néni, az Állatokat Védjük Együtt Alapít­vány vezetője azt mondja, az eg­ri menhelyről elég sok kutyát örökbe fogadnak, de ez még mindig kevés.- A létszámunk a korábbi át­lagos 90 helyett 120-130. Egy állatot elvisznek, és több jön he­lyette - magyarázza. Jól beválnak a menhelyi álla­tok, hűségesek, kedvesek. Ha fajtatiszta eb van itt, az azonnal gazdára talál. A felmérésből az derül ki, hogy szívesen fogadunk örökbe menhelyi kutyát. Gyöngyösön ez nincs így.- Ha szóba kerül, hogy keve­rék kutyát nézzenek a gyepmes­teri telepen az érdeklődők, több­nyire azt felelik, majd meggon­A magyar kutyatulajdonosok élen járnak a kutyapiszok eltaka­rításában, és szívesen fogadnak örökbe menhelyi állatot. Ez de­rült ki egy Magyarországon, Bul­gáriában, Romániában és Orosz­országban végzett közvélemény­kutatásból. A csaknem 10 ezer honi válaszadó több mint fele nyilatkozta, hogy szívesen vinne haza menhelyi kutyát. A tulajdo­nosok 67 százaléka pedig azt ál­lítja, sétáltatáskor mindig össze­takarítja a piszkot, míg 13.3 szá­zalék csak akkor, ha mások is lát­ják. Húsz százalékuk azzal indo­kolja hanyagságát, hogy mások is otthagyják a szemetet. Egerben sajnos sok a kutyapi­szok, aminek fő oka, hogy bár majdnem minden sétáltatónál van nejlonzacskó, a legtöbben csak akkor használják, ha látják az ellenőröket.- Sokan kifogásokat keresnek - tájékoztat Melegh Tibor vezető közterület-felügyelő. - Egerben ló speciális gyűjtőedény van az utcákon, a parkok közelében. A zacskóba gyűjtött ürülék a közte­rületi kukákba is bedobható, így nem lehet kifogás: minden kutya­tartó megtalálhatja azt a helyet, ahová elhelyezhető az ürülék. A Zöld Panel Egyesület képvi­selője önként vállalta: ha kap így használja...! De nagy kérdés, hogyan használja, ha a zacskó helyett szemét van a gyűjtőedényben. dolják - mondja dr. Major Gyu­la állatorvos. - Havonta 1-2 ebért ha bejönnek a telepre. In­kább vesznek egy fajtatisztának tűnő állatot. Hatvanban sincs menhely, a kóbor kutyák egy állatorvoshoz kerülnek, akinek az önkormány­zat minden állat után fizet.- Itt a kutyák 15 nap esélyt kapnak az életre - mondja Ru­das Aranka, a Kutyaszív Alapít­vány vezetője. - Mi mindegyik állatot próbáljuk megmenteni, hirdetjük őket. Ha megtaláljuk a gazdáját, beoltva, féregtelenítve visszaadjuk a kutyust. Már több mint 600 állatnak sikerült gaz­dát találni, 50-60-nak Ausztriá­ban vagy Németországban. Ku­tyapiszokkal kapcsolatban 2009 óta egy bejelentés érke­zett, miszerint a szomszéd ku­tyája rendszeresen a panaszos háza előtt végzi el a dolgát. A belvárosi részen nincs kutya­ürülék. Bár kevés sétáltatót lát­ni, aki visz magával zacskót, azért akad ilyen is. Dr. Szikszai Márta, a város jegyzője azt mondja, ha felme­rül ez a probléma, az önkor­mányzat kidolgoz egy tervet an­nak megoldására. gyűjtőzacskót gyöngyösön nem osztogat­nak kutyapiszok-gyűjtő zacskókat a sétáltatóknak. - Többször szerettünk volna gyűjtőedényeket is kihelyezni, de mindig köz­beszólt a pénztelenség. Am ez a terveink kö­zött továbbra is szerepel - mondja dr. szemes paula, a polgármesteri hivatal környezetvédel­mi főelőadója. - Vannak a városnak olyan részei, ahol nincs kutyapiszok, és van, ahol gyakori. Nem jellemző, hogy a gazdik « zacskót visznek magukkal, de előfor­dul. Főleg a fiatalabbak szedik fel a kutyájuk után a piszkot. EGYPERCES INTERJÚ SZILVAS ISTVÁN TARCAJA P ár éve történt, így nyár elején, hogy az egri Líceum patinás dísz­termében tartott hagyományos Prepa-napi ünnepség végén odalépett hozzám öreg pedagógus barátom, a karácsondi László Feri bácsi.- Van kedved átjönni velünk az osz­tálytalálkozónkra? Mindjárt ideintem a többieket, aztán már indulhatunk is - mondta.- Hová, hát nem itt lesz a főiskolán? - Nem, nem - csóválta a fejét. - Át­megyünk a Dobos cukrászdába, körül­üljük a legkisebb asztalt, és egy illatos kávé meg egy-két finom sütemény mel­lett jól elbeszélgetünk. Gondold meg, mert nem mindennap találkozol ilyen társasággal... A Dobosban hárman ülték körül az apró asztalkát, a makiári születésű, ám Budapesten élő dr. Tátray Ferenc, az egri Kormos Antal és Feri bácsi. Mindhárman benne vannak a kilenc- venben, s bár járásuk lelassult már, tartásuk ültükben is szálfaegyenes volt. Jól látható örömmel szemlélték egymást, s idézték fel egykori tanító- képzős diákéveiket.- Tolvaj van köztetek, álljon fel...! - Feri bácsi emelte meg váratlanul a hangját, de csak annyira, hogy fel ne fi­gyeljenek rá a szomszédos asztaloknál. De ha meghallották volna is az ott ül- dögélők, nem tudták volna mire vélni a felszólítást, hiszen semmi sem utalt arra, hogy ebben a csendes helyiség­ben bárkit is meglopott volna valaki. A három kuncogó öreg főként nem.- Az együtt átélt sok-sok diáktörté­net közül ez az egyik legemlékezete­sebb számunkra, ezért aztán időről időre felemlegetjük - fordult hozzám a mindig jó kedélyű karácsondi öregdi­ák. - Tudod, képzős korunkban egy­szer valaki az egyik szünetben ellopott egy üveg tejet a büféstől. Az jelentette az esetet az igazgatónak, aki a követke­ző órán beállított az osztályba, s zord tekintettel ránk dörrent: „Tolvaj van közöttetek, álljon fel...!”- ...És én felálltam - vette át a szót az évtizedekkel ezelőtt történt eset fő­hőse. - A lopásról nem tudtam, nem én követtem el, viszont engem akkoriban még Tolvaj Ferencnek hívtak. Az igaz­gató úr felszólított, hát persze, hogy felálltam. Végül is tisztázódott a ne­vemből adódó félreértés, a vétkest pe­dig eltávolították a képzőből. Az igen­csak megszégyenítő eset után apám úgy döntött, hogy Tátrayra változtat­juk a családi nevünket. Ez után az utolsó hármas találkozó után jött a szomorú hír, hogy Kormos Antal egy szép napon csendesen el­aludt. Akkor a két Ferenc fájó szívvel idézte fel, hogy az 1939-es évfolyamon végzett ötvenhárom képzős közül ti­zenhárom veszett oda a második világ­égés poklában, a többiek neve mellé pedig az évtizedek múltán lassan egy­más után került oda a kereszt a képze­letbeli naplóban. Az eltávozottak név­sora évről évre hosszabbra nyúlt, min­den következő összejövetelen tovább és tovább tartott felidézni az emlékü­ket. Egy ilyen alkalommal valaki hal­kan eltöprengett azon, hogy vajon ki­nek adatik majd meg, hogy utolsóként vegye számba őket. A sors végül is el­döntötte a dolgot. Március 23-án buda­pesti otthonában elhunyt dr. Tátray Fe­renc, aki - mintha megérezte volna, hogy élete pislákoló mécsese lassan ki­huny - legutóbb a Dobosban azt kérte társaitól, hogy ha eljön az ideje, az ő nevét is olvassa majd fel valaki. Ez a szívszorító kötelesség László Ferencre hárult, aki a tanítóképzős öregdiákok idei Prepa-napi ünnepségén egy perc­nyi csendet kért a résztvevőktől, majd a néma főhajtás után bejelentette volt osztálytársa halálát.- Ferikém, teljesítettem a kérésedet. Még volt, aki felolvassa a neved - csuk­lóit el a hangja. A Dobosban azon a napon üres ma­radt az esztendőről esztendőre elfoglalt asztal. Az évfolyam el­végzése óta hetvenkét esztendő telt el, s most először fordult elő, hogy a szoká­sos osztálytalálkozó elmaradt. ■ Az üresen maradt asztal é 4

Next

/
Thumbnails
Contents