Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-08 / 133. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 8., SZERDA ZOLDOLDAL Harminc fok árnyékban: a konténeresek most is iiltethetők Régebben, ha a kertészkedni vá­gyók évelőket, cserjéket, fákat szerettek volna ültetni, ezt két időpontban tehették meg: ta­vasszal és késő ősszel. A bizton­ságos eredéshez a szabad gyö­kerű és a földlabdás növények esetében ez a két időpont volt a legbiztonságosabb. A konténe­res növények megjelenése óta az ültetést akár a legnagyobb me­legben, a nyár közepén is elvé­gezhetjük. A faiskolákban és kertészetekben ugyanis a növé­nyek akkor kerülnek be a konté­nerekbe, anyikor gyökérzetük már fejlettnek mondható, így végleges helyükre kerülve, még abban az évben képesek a továl> bi növekedésre és fejlődésre. Az eljárás egyszerű: a konté­nert érdemes alaposan beöntöz­ni, ezzel kíméletes körbeütöge- tést követően könnyebben kive­hető belőlük a jól fejlett gyökér­zettel rendelkező növény. A föld­labda szélén és alján a gyökere­ket érdemes fellazítani kissé. Az ültetőgödör egy számmal na­gyobb legyen a földlabda mére­ténél. A gödör altalaját lazítsuk fel, ezzel sokat segítünk a gyö­kérzet fejlődésének. Az ültetéskor kialakított tányér segíti a biztosabb gyökeresedést Ha szerves trágyát haszná­lunk, azt a kitermelt földdel ke­verjük össze, és dolgozzuk be a gödör aljába úgy, hogy ne érint­kezzen a gyökérrel. Erre a célra egyébként az üzletekben kapha­tó porított szarvasmarhatrágya tökéletesen megfelel. A földlabda mellé jó minőségű földet töltsünk vissza, a keverék­be talajjavító anyagokat is kever­hetünk: komposztot, ásványi őr­leményeket, folyami homokot. A szerves trágyát az ültetőgödör te­tejére szórhatjuk, az öntözővíz­zel így is lekerül a gyökérzetig. A nyári időszakban elültetett kon­téneres növényeknek sokkal több vízre, akár 6-10 literre is szükségük lehet naponta, erre külön is figyelnünk kell. ■ B. J. Álomkerthez is jó ötlet kell í. rész: téralakítás Először azt kell tisztáznunk, milyen környezetre vágyunk Most induló sorozatunk­ban összefoglaljuk, me­lyek a legfontosabb szem­pontok egy kert kialakítá­sa előtt. Sorra vesszük az épített és a természeti környezet kapcsolatának kérdéseit, beszélünk az építész, a kerttervező és a belsőépítész közös mun­kájának szerepéről, a tér­alakításról és a növények­ről. Tanácsot adunk azok­nak is, akik szívesen ter­vezgetik leendő kertjüket, vagy akár annak megépí­tésére is vállalkoznak. Wenszky Béla Aki családi házat vagy nyaralót épít, és egy kis körülhatárolt ter­mészetet szeretne a háza köré va­rázsolni, előre el kell képzelnie mindent. A kertépítés alkotó fo­lyamat, tehát ez is előképekkel, gondolatokkal és tervekkel indul. Vegyük azt a szerencsés állapo­tot, hogy van egy üres telkünk, és majdani házról, kertről ábrándo­zunk. Sok helyen a 300 négyzet- méternél nagyobb kerttervet is - ez a ház terveihez hasonlóan jo­gosultsághoz kötött - be kell nyúj­tani az épület engedélyezési ter­vével együtt. Egy családi ház kert­terveinek elkészítésénél ideális lenne, ha az építész-, a belsőépí­tész- és a kertépítész-tervező a kezdetektől közösen végezné a munkát. A tervezők kiválasztása előtt azonban a családdal együtt ne­künk kell elképzelni és megál­modni, milyen házat és kertet szeretnénk. Ha friss zöldségekre, gyümölcsökre vágyunk, és ezek megtermelésére elegendő erőnk is van, akkor a telek hátsó részé­ben alakítsuk ki a gyümölcsös- és zöldségeskertet. Az épület előtt és mellett ilyenkor is hagyjunk helyet egy kis pihenő- és díszkert­nek. Zöldségeskert esetén gon­dolnunk kell arra is, hogy télen hátra tudjunk jutni egy pótkocsis kistraktorral, hiszen trágyázni mindenképpen kell. De döntehtünk ügy is, hogy az egész kertfelület inkább a pihenést, az elmélkedést, a játékot és a sporto­lást szolgálja. A kerti használati egységek tervezésekor figyelembe kell ven­nünk az épület belső tereit és ker­A növények ápolásáig hosszú út vezet. Ideális esetben építésztervező, belsőépítész és kertépítész-tervező közös munkájával lehet a ház, a terasz és a kert tökéletes összhangját megteremteni. Képünk illusztráció. ti kapcsolódásait. Szeretnénk a szabadban reggelizni? Tervez­zünk egy kerti teraszt az étke­zőhöz csatlakozva! Elképzelték már, milyen nagyszerű ébredés után, a hálószobá­ból kilépni a kert­be, beszívni a friss levegőt, csodálni a harmatcseppeken szikrázó napfényt!? Mindezeket - és csak fantázia kérdése, hogy még mi mindent - meg lehet valósíta­ni, ha együtt tervezzük az épüle­tet és a kertet. Az épületben zárt belső, vagy részben nyitott terek vannak - loggiák, fedett teraszok, erkélyek -, de ezek mind holt épí­tőanyagokból épülnek fel. A ker­Arra törekedjünk, hogy kertünkben a növényfelület aránya legyen a magasabb. ti terek a szabadban vannak, fel­felé is nyitottak, és zömében élő növényekből, növény-együttesek­ből állnak. Az élő és az élettelen felület helyes arányát a használat fogja eldönteni. Az első lépéseknél cél­szerű a minél na­gyobb arányú élő felületre törekedni: ez nyújtja a test és a lélek felüdülését, ez javítja a hely levegőjét és mik­roklímáját. Ahol naponta közlekedünk, szilárd burkolatot kell tervezni, ezért jó, ha az építész- és kertész­tervező a kezdetektől együtt dol­gozik, ezzel sok burkolatot (is) meg lehet takarítani. Hány olyan Mire figyeljünk kertünk tervezésének kezdetén? A kerttervezés téralakítási te­vékenység, akár az építészet és a belsőépítészet. El kell képzel­nünk, mit mindent szeretnénk csinálni majd a kertben. Min­den tevékenységünk a kerti térben zajlik, de mind más és más térigénnyel. • Elöl járunk be a házba gya­log és gépkocsival? Hol pihenünk, hol napo­zunk, hol grillezünk? Hol játszanak a gyermekek? Hol szedjük a friss zöldsé­get, gyümölcsöt, a vázába való virágot? Hol lesz a legjobb helye a kerti tónak? Hol lesz a külön zárható he­lye a kutyának? kertet látunk, ahol a kert jó ré­szét átvágja a gépkocsibejáró?! Igyekezzünk a garázst a telek be­járatához legközelebb elhelyezni, hogy mi­nél rövidebb legyen a I szilárd felület. Ezv nemcsak esztétikai, gazdasági kérdési is, de az sem, mindegy, mennyi havat kell ellapátolnunk telente. Egyszerűbb dolgunk van, ha telkünk sík vagy csak enyhén lejtős. Utóbbi mozgalma­sabb tervezést tesz lehetővé, és gazdagabb térélményt ad. Ha szép kilátás van valamelyik irányba, tegyük azt kertünk ré­szévé, így biztosítva kert és táj kapcsolatát. Figyelnünk kell az épület és a kert szintjeire, azok csatlakozási pontjaira, hogy ne legyen túl nagy a szintkülönbség, túl sok bevágás vagy töltés. Azt is célszerű egyeztetni az építésszel, mikor legyen épített és mikor nö­vény-támfal vagy növénnyel be­ültetett földrézsű. A kert lényege a folyamatosan élő és növekedő növények együttese, a legfonto­sabb tehát, hogy számukra bizto­sítsunk megfelelő életfeltételeket. WTWfíTflEW ■ ... hogy a Klemátiszt (Clematis) kúszónövény­ként emlegetjük, pedig nin­csenek az önálló tapadás­hoz szükséges kapaszkodó indái, ezért ha falra szeret­nénk futtatni, akkor fából vagy drótból támasztékot kell neki építenünk. ■ ...hogy a klemátiszok kö­zött talajtakarók és tíz-tizen- két méter magasra felka­paszkodók is megtalálhatók. ■ ... hogy még a napot job­ban elviselő fajai, fajtái is azt szeretik, ha gyökérzetük mindig árnyékos, kissé ned­ves, hűvös helyen lehet. ■ ... hogy szép számmal akad közöttük tavasszal, nyáron és ősszel is virágzó, így csak klemátiszból össze lehet állítani olyan kombi­nációt, hogy a növény a tel­jes szezonban virágpompá­ban legyen látható. ■ ... hogy több mint 400 faj­tája van, akad köztük olyan is, amelyik 18 centiméter át­mérőjű virágokat hoz. ■ ... hogy a kiemelkedő ker­tészeti kultúrával rendelke­ző országokban önálló klemátiszkertészetek van­nak, ezek vaskos katalógu­sokat adnak ki, növényeik legszebb darabjai a kelet­ázsiai keresztezéssel előállí­tott nagyvirágú hibridek. ■ ... hogy a klematisz hajla­mos a felko­paszodásra, amit rendszeres visz- szavágással könnyen meg­előzhetünk. ■ ... hogy a nyáron és ősszel virágzókat februárban és márciusban, még a kihajtás előtt kell megmetszeni, a kis virágú vad fajokat vi­szont nyár végén kell visz- szametszeni ■ V. B. Az összeállítás szakmai partnere: KERTMANUFAKTÚRA megtervezzük, beültetjük, gondozzuk 06 30 944 68 73 www.kertmanufaktura.hu info@kertmanufaktura.hu San Domingo botanikakedvelő kormányzójáról kapta a nevét begónia Dézsában, évelők vagy fűszernövények között, de ágyásszegélyként is kiválóan használhatóak Történt, hogy egy perui szerze­tes, Charles Plumier olyan növé­nyek után kutatott, amelyekből kinyerhetné a váltóláz elleni szer hatóanyagát. Kutatásai során bukkant rá egy ismeretlen nö­vényre, amit tisztelete jeléül a kor ismert és elismert botaniku­sáról, az 1638-1710 között élt Michel Bégonról nevezett el. A begónia névadója akkortájt San Domingo kormányzójaként ke­reste kenyerét, így is őrizte meg őt az emlékezet. A begóniából legalább ezer fajt tartanak szá­mon, a szubtrópusi területeken mindenütt megtalálható. Leg­kedveltebb a vörös, a fehér, a sár­ga és a narancs, a rózsaszín, a pi­ros, és ezek cirmos változatai. Van belőlük szimpla és telt virágú is, a vi­rágok a hajtások végén jönnek elő. Nem nő nagyra, beéri 30-50 centi- méteres ma­gassággal. Leveleivel vigyáz- nunk kell, mert képe­sek porce- Iánként, pattanva a Michel Bégon a botanikusként is ismert diplomata pillanat tört része alatt kettétörni. A begónia nem szereti a tűző na­pot, inkább egy fél­árnyékos, árnyé­kos kertrészt vá­lasszunk szá­mára, de a szűrt nap­fényt szíve­sen elvi­seli. Ön­tő z n i gyakran j, kell, a y gondos­kodást gazdag virágzás­sal hálálja meg. Érdekessége, hogy gyümölcse a virágzás után is megmarad, és sokáig díszíti a növényt. Felhasználási lehetősé­gük szinte végtelen: lehetnek dé­zsában, tarthatjuk cserépben vi­rágállványokon, társíthatjuk évelőkkel - ebben jó társa lehet a tűzeső -, ültethetjük fűszernö­vények közé - itt a zsálya, az izsóp, a rozmaring és a bazsali­kom is szóba jöhet -, jól mutat­nak egybefüggő növényfal előtt, de szépek a nebáncsvirágok tár­saságában, illetve ágyásszegélyt is kialakíthatunk belőlük. Plumier testvér ma már aligha ismerné meg az ő begóniáját, an­gol botanikusok ugyanis az 1860-as évek második felében A legkedveltebb begóniaszínek: vörös, fehér, citromsárga, narancs hozzákezdtek a hibrid változa­tok előállításához. 1870-ben Lon­donban nagy sikerrel be is mu­tatták az első hibrid változatot, a begónia karrierje azóta is töret­len. Ma már olyan hibrid begó­nia is létezik, ami mesterséges körülmények között, üvegház­ban ugyan, de egész évben vi­rágzik, és kibírja a legmelegebb nyári napokat is. Ha gumós begóniát ültetünk (Begonia x tuberhibrida), akkor annak teleltetéséről gondoskod­nunk kell. Elsőként le kell szed­nünk az elhervadt őszi leveleket a gumóról, és az sem árt, ha ala­posan megtisztítjuk azokat. A száraz gumóknak készítsünk homokból, tőzegből és fűrész­porból földkeveréket, és ebben rétegezzük a begóniagumókat. Fagymentes helyen nagy biz­tonsággal áttelelnek, és épség­ben láthatjuk őket viszont a tava­szi kiültetés idején. ■ V. B. f 0 i f

Next

/
Thumbnails
Contents