Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-08 / 133. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 8., SZERDA Mikor a múltat végképp eltöröljük utcanevek Új lendületet kapott a közterek átnevezése, de nem minden településen Négysávos lesz a 21-es főút, de csak később kezdik a munkát Ismert magyar jelenség az utcák, terek kampány- szerű átnevezése. Ez jellemzően markáns politikai kurzusváltások idején következik be. Bocsi Rita Föllángolt a vita a fővárosi köztérátnevezések kapcsán. Júniustól II. János Pál pápa és Elvis Presley tér is van Budapesten. A Moszkva teret pedig újra Széli Kálmán térnek hívják (a '30-as években is ez volt a neve). Egy civilszerveződés egyenesen magát Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét szeretné átnevezni. Mi áll az átnevezések hátterében? Mikor szükséges mindez? Kik döntenek erről? Milyen szempontokat vesznek figyelembe ilyen esetekben? Az utca- és városrésznevek megállapításáról, jelöléséről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szól. Ezt helyi rendeletek szabályozzák. Az utcanév tájékozódásra szolgál, ugyanakkor emléket is állít és hagyományokat is őriz. Az utcanév-változtatási szokásokat két egri nyelvész, Bíró Ferenc és Kalcsó Gyula is vizsgálta. A kutatásban húsz város adatait dolgozták föl. A leggyakrabban Ságvári Endre, Zalka Máté, Hámán Kató, Kun Béla neve került le a közterületekről, de két esetben Bajcsy-Zsilinszky Endre is erre a sorsra jutott. Minden lelemény nélkül általában az ismert nevek kerültek elő újra. Ezek!az ismétlődések és azonoslarnazsadány. Kormányok mennek, rendszerek jönnek, de az utcák megmaradtak ezen a településen. Képünk illusztráció. ságok egyáltalán nem utalnak egy-egy település sajátosságaira. Magyarországon a költők közül Petőfiről neveztek el a legtöbb utcát (2743-at). A második helyezett Ady Endre 1580 utcával, a harmadik Arany János (1187) lett. Új tendenciát jelentenek a szentekről elnevezett közterek. (István, Imre, Gellért, László, György, János, Anha, Mór, Vendel szentek nevei szerepelnek a vizsgálatban legtöbbször.) Összességében azonban nőtt a közterület valamely sajátosságát kiemelő utcanevek száma. Ezek már kifejezik az utca jellegét, az emberhez, másik helyhez, egyéb objektumhoz való sajátos viszonyát. Történetileg ez a szempont volt a jellemző a névadásban. A változtatás igénye nemcsak föntről jöhet, olykor maguk az ottlakók vagy’ más magánszemélyek is tehetnek javaslatot. így történt ez Fegyverneken is, ahol Hitler tér, valamint Mussolini sétány is volt a megyeszékhelyen- az egri Jókai utca első neve például egy körülírás: „A Piaczról a Barátok felé járó kis Utcza”. A második neve már rövidebb: „Szürke Barátok Utczája”. Később Cukor utca lett, amit 1893-ban váltott fel a Jókai utca. Azért pont ekkor, mert ebben az évben volt Jókai Mór 50 éves írói jubileuma - mondja barna Béla, az Eszterházy Károly Főiskola tanársegédje, aki szabadidejében Eger utcaneveit kutatja. - Sok furcsaságot találni egy-egy régi térképen - folytatja. - A mai Szarvas tér a XIX. század első harmadában kapta a nevét. Ez maradt mindmáig, kivéve egy kis in- termezzót: 1943-ban, amikor Adolf Hitler nevét viselte. Az Állomás teret a szocializmus idején Lumumba Patrikről nevezték el. A Csákó városrészben Horthy Miklós utca is volt. Egy 1943-as térképen találunk Mussolini sétányt is. Seregély István korábbi érsek indítványára a Felszabadulás utat Szent Erzsébet útra változtatták volna. Végül azonban maradt a régi elnevezés. Az átnevezéseket általában az indokolja, hogy a történelmi helyzetek, személyek olykor inflálódnak. Más lesz a megítélésük az idő előrehaladtával. A névadás gesztusa mindig hatalmi kérdés. A névadással birtokba is veszik az elnevezett dolgot1. Mintegy megírják a történetét. A politikai indíttatású átnevezéseknél sokszor a múltat próbálják meg átírni, eltörölni. Ne legyen nyoma. Még táblákon sem. Ezért fontos, hogy szakmai (nyelvészeti) szempontok is érvényesüljenek ilyen esetekben, hiszen az okmányokat ilyen változtatások esetében cseréim kell. S közvetve vagy közvetlenül mégiscsak az állampolgárok fizetik meg a névadás árát. :* ss' a ■ Egyetért-e az utcanevek megváltoztatásával? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: , pHE0L.hu W A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. Kormányok mennek, rendszerek jönnek, de az utcák maradnak más tendenciák is megfigyelhetők azonban. Sok településen ragaszkodnak a már meglévő utcanévtáblákhoz. Tarnazsadány polgármestere, dobi István stérint körmá-' "r> nyok mennek, rendszerek jönnek, de az utcák maradnak.- Gyerekkorom óta ezeken az utcákon járok: Vorosilov, Ságvári Endre. Megszoktam, hogy így hívják őket, ahogy a többi falubeli is. Nincs igény az átnevezésükre, és a lakosságot sem akarjuk költségbe verni. Ha egyszer mégis át kell neveznünk egy utcát, biztos, hogy valamilyen virágról fogjuk elnevezni. A virágok virágok maradnak minden körülményben. Egy utcára került új tábla még úgy tíz éve: a korábbi Micsurin utat ma Klingler Klaus útnak hívják. Az ebben az utcában működő, 200 embernek munkát adó német cég vezetőjéről nevezték el, aki több beruházást tervezett megvalósítani a faluban. (Folytatás az 1. oldalról) A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szóvivője szerint a szigorúbb természetvédelmi előírások miatt környezetvédelmi hatástanulmányra van szükség, ami csak 2013-ra készíthető el. A nagyprojektnek minősülő, vagyis brüsszeli hozzájárulást igénylő beruházás optimális előrehaladás esetén 2015-ben kezdhető el, befejezése pedig legkorábban 2016-ban lehetséges. A 21-es főút Hatvan és Salgótarján közötti szakaszának négysávossá bővítését az Új Széchenyi Terv közlekedési programjai között is feltüntették, mint prioritást élvező beruházást - tájékoztatott Loppert Dániel. ■ Sós Tamás: tanári állások veszélyben Heves megyében közel kétezer pedagógus állása kerülhet veszélybe - vetette fel dr. Sós Tamás keddi sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány által egy éve felvetett pedagógus-életpályamo- dell és a fizetésemelések elmaradása bizonytalanságot szül a tanárok körében.- Kijelenthetjük, hogy a bér- csökkenéssel, a túlórapénzek és a helyettesítési pótlékok megvonásával, a burkolt óraszámnöveléssel a pedagógusok helyzete folyamatosan romlik. Országosan harminc-negyven ezer fős elbocsátás várható a közoktatásban. Mindez veszélyezteti gyermekeink jövőjét is, különösen azokét, akik valamely hátrányos helyzetű térségben élnek és tanulnak - hangsúlyozta az elnök. Dr. Sós Tamás elmondta: a jövő generációjának egyre nehezebb jövőt kínál a kormány, az esélyhátrányos gyermekeket a szegénység gettójába zárják az oktatással kapcsolatos elképzelések. Úgy látja, hogy az igazságtalan adórendszerrel az átlagos és az átlag alatti keresetű szülők gyermekeit veszélyeztetik, mert a nettó jövedelmek csökkennek, miközben az adókedvezményt csak a háromszázezer forint felett keresők használhatják ki. ■ A „többnyelvű” zene sikere kórus a templomban Diákok, szülők, tanárok énekeltek Zsúfolásig megtelt a napokban az egri Református templom, ahol a heubachi Roseinstein Gimnázium diákokból, szülőkből és tanárokból álló kórusa tartott nagy sikerű bemutatót. Ralf Grösster „Mass of joy” című gos- pel-miséjén a szólón és az énekkaron kívül megszólalt egy vonósokból, trombitákból, poza- nokból és ütős hangszerekből álló zenekar is. A latin, német valamint angol nyelven megírt szöveghez mondhatni „többnyelvű” zene I társult, mivel a gregoriántól a í szvingig, a barokk fúgától a § gospelig sokféle stíluselem szí- | nesítette a fergeteges sikert ara- £ tott egri produkciót. ■ Az énekkart a koncerten vonósok és fúvósok kísérték Áll a 61 éves magyar író a róla elnevezett téren, testőrök gyűrűjében, és örül, hogy itt lehet. Nem, ez mégsem jó. Áll a ól éves snájdig - megakad rajta még a nők szeme - magyar író a rokonáról elnevezett téren, őrző-védők közt, és örül. Nem, így sem egészen jó. A nők szeme a kilósruha-bolton is megakad. Áll a magyar író, szemben a szivárgó gyűlölettel, tojás nincs. Ünnep van. így gondozd a magyar íródat 2011. A standokon könyvek, barátságban, egymás mellett a fröccsöntött szittya turul fantasztikum és a kopásálló történelmi dolgozat. Egymás mellett a Magyarországon világhírű kurzusíró és a magyar határtól másfél lépésre is érvényeset és hiteleset mondó. Nem mindegy. De jó, hogy legalább évenFÉL HÉT Az író tojásai te egyszer, egy gyékényen megférnek. Ezek vagyunk. Együtt. Hogy mi egy író, azt nagyjából tudjuk. Hogy mi egy jó írás, azt már kevésbé. Nyitok egy apró zárójelet: hogy mi történt velünk itt mondjuk az elmúlt két évtizedben, azt nem a lapok sárguló évfolyamaiból vagy szociológiai, politológiai s egyéb tanulmányok, jelentések tömegéből fogjuk ismerni, ha egyáltalán akarjuk. Hanem egy pár írótól. Itt van például Tar Sándor. Ha azt akarnám tudni, hogy milyen volt a rendszerváltást követő néhány esztendő vidéken, hogy miként hullott el, merült alá és pusztult bele tengersok ember ebbe a vérte- len változásba a legendás '90- es években, akkor elég kinyitni a Mi utcánkat. Tar gazember volt, besúgó. A saját barátait. Ha igaz. De ez nem fontos. Az írásnál semmiképp. És akkor itt vannak az író tojásai. Pontosabban nincsenek itt. Minden rendes kultúr- demonstráción van ilyesmi a hanyatló nyugati abcug megmozdulásokon. Míg a mi visszafogott önuralmunk, mondhatni, példás. A tojást mi rán- tottának használjuk. Míg az író - ab ovo - ebből indul ki. Számára nem sárga szikanyag, kocsonyás állomány és meszes héj, hanem életre kelthető csíra, vagyis maga az étet. Úgy is mondhatnám: költészet. Áll a 61 éves magyar író, és örülünk neki. ■ Kovács János f I k t
