Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-07 / 132. szám

14 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JUNIUS 7., KEDD Torockó, ahol kétszer is felkel a Nap túrázás Székelykő a magyarok kultuszhelye lett, hegyet mászni itt szinte kötelező Torockót látni és a Székely- kőre felkapaszkodni egy­szer kötelező. Az erdélyi kis falu valódi múltidéző. Itt nem szégyen este vízért menni a kútra, s azon sem szabad megbotránkozni, hogy a vajorban mosnak. Szuromi Rita Van a világon egy hely, ahol az év két hónapjában egy-egy nap kétszer is felvirrad: ez Torockó, az alig 600 lelkes erdélyi falu, melynek jelképe, a Székelykó' a magyarok kultuszhelyévé vált. Mostanság úgy tartják, akinek csak egy csöppet is fontos a Kár­pát-medence történelme, termé­szeti szépsége, az az életében egyszer vállalkozik arra, hogy megmássza a mi Kékestetőnktől csak egy kicsit magasabb, ám sokkalta keményebb terepet, a Székelykövet. Az időutazás a tordai hasadékhoz vezető, vi­szonylag kényelmes autóút után, az Aranyos-patak völgyében kez­dődik. Ez a vasút - néni sínpálya, hanem régen vasszállításra hasz­nált út - vezet Torockóba, abba a faluba, ahol megállt az idő. A te­lepülés egykor bányavárosi ran­got viselt, népessége vegyes, szé­kelyek keveredtek az évszázadok során a vasbányászathoz értő szászokkal. A bányászat meg­szűnése után, 1910-től megindult a falu elnéptelenedése. Lakosai­nak száma mára egyharmada a korábbinak, az erőteljes elván­dorlás viszont nemhogy ártott volna Torockónak, hanem hasz­nára lett. Épségben megmaradt a múlt század eleji falu, az 1870-es tűzvész után épült klasszicista díszítésű polgári házakkal, s a vajorokkal, melyek olyan csörgő vályúk, amik egyaránt szolgál­nak vízvételre, állatok itatására, mosásra és tűzoltásra. Kilátás a Székelykőről Torockóra Torockón nemcsak az építke­zés tradicionális, az életforma is az. A mára már vészesen lecsök­kent tehéncsordát - mindössze húsz jószág maradt - hajnali ne­gyed hatkor hajtják ki a legelők­re a nagyvajor mellől, negyed­óra múlva pedig megjelennek az asszonyok, hogy szőnyegei­ket és szőtteseiket tisztára mos­sák ugyanabban a vajorban, melynek vizéből korábban az ál­latok ittak. Nem szégyen itt es­te a gyereket a kútra küldeni vö­dörrel vízért, és nem tilos itt a magyar szó sem: ma is csupán néhány román család lakja Torockót, ők éppúgy értik a ma­gyart, ahogy a magyarok is be­Megőrizték az utókornak Közép- Európa legrégibbi parasztházát szélik a románt, de abból sincs nemzeti konfliktus, ha egy ma­gyar lakodalomba beül az éppen román ajkú szomszéd. Torockó múltjával ma a jövő­be tart: a Transsylvania Trust Alapítvány kezdeményezésére Székelykő, a magyarok kultikus hegye. Érdemes föl kapaszkodni a csúcsra. 15 év alatt száz épületet sike­rült restaurálni, többségük ma vendégház, 1999-ben pedig Europa Nostra Award besoro­lást kapott a falu, mely nem csak arra volt képes, hogy meg­őrizze XIX. századi utcaszerke­zetét és házait, hanem arra is, hogy Közép-Európa legrégebbi, 1668-ban épült jobbágyházát megmentse a mának. A Székelykő lábánál fekvő te­lepülés élő néprajzi lexikon: megtudhatják az idelátogatók, A főtér jellegzetes házai miért készültek a cipők régen egy kaptafára, mit jelent az ebé­det egy füst alatt megfőzni, avagy hogyan jelezte a család, épp mosolyszünet van, a belé­pők ne időzzenek sokáig... S persze itt van még a termé­szetbarátok és a magyarok kul­tuszhelye, a Székelykő is. A falu fölé magasodó, 1200 méter ma­gas szikla meghódítása egy sza­bad fél nap, s egy pár erős túra­bakancs kérdése. Ám akik nem vállalkoznak a kalandos és cso­dálatos mászásra, azoknak is marad a nagyvajortól feltekintve élmény: a Székelykő a világon az egyetlen olyan hely, ahol egy nap kétszer kel fel a Nap, igaz, csak a tavasz és az ősz egy-egy rövid időszakában. Ekkor jár ugyanis a Nap elég alacsonyan ahhoz, hogy a kétpúpú hegyen kétszer keljen fel, megvilágítva a falut, ahol megállt az idő. HIRDETÉS aki saját tevékenysége mellett vállalja ügyfélszolgálati irodánk feladatainak ellátását. Részletekért érdeklődjön a 06-30/202-4736 telefonszámon Tévések vitték el a „Vándorkemencét” ételverseny Határon túlról is érkeztek vendégek a szihalmi falunapokra A Miskolci Televízió csapata nyerte meg a „Vándorkemencét” a kemencében készülő ételek versenyén a hétvégi Szihalmi Kemencés Falunapokon. Tizenöt településről összesen 18 csapat vett részt a viadalon, akik cipó­ban sült csülköt, húsos káposz­tát ugyanúgy készítettek, mint például túrós rétest. A zsűri - a „Vándorkemence” odaítélésén kívül - négy arany- és hat ezüstérmet osztott ki, a többiek bronzot kaptak. A nagy­szabású programsorozatot első alkalommal rendezték meg a fa­luban, azzal a céllal, hogy a kör­nyékbeli településekről is ide vonzzák az érdeklődőket, turis­tákat. Ez sikerült is, a becslések Csülök a kemencéből. A vendégeknek nem csak finom falatokat kínál­tak, hanem színes programokkal is szórakoztatták őket. szerint legkevesebb kétezer em­ber látogatta meg a rendezvényt, a hagyományőrző lakodalmon is legalább 600-an vettek részt. Vendégcsoportok a szomszédos településeken kívül Nyékládhá- záról, Karancslapujtőről, de még a határon túli Rimaszombatról is érkeztek, mindegyikük bemu­tatkozott a színpadon is. A háromnapos rendezvényso­rozat keretében az ételverse­nyen és a lakodalmas bemuta­tón kívül tartottak trianoni meg­emlékezést, irodalmi estet, bú­csút és Magyarok Vásárát is. A Kemencés Falunapok olyan jól sikerült, hogy máris felmerült a gondolat: ősszel újabbat szer­vezzenek. ■ Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents