Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-01 / 127. szám
7 2011. JÚNIUS 1, SZERDA GAZDASÁG Mi a jele, ha becsődöl az utazási iroda? MÉG MINDIG AZ UTAZÁS Olvasóink sokasága nincs vele tisztában, milyen jogok illetik meg őt, mint az utazási iroda ügyfelét, amellyel szerződést kötött. Múltkori, azonos tárgyú cikkünket egészítjük ki néhány fontos tudnivalóval. A legszebbnek induló nyaralást is elronthatja, ha az utazási iroda, amellyel az ügyfél szerződött, rosszul dolgozik. Sőt, előfordulhat, hogy a vállalkozás becsődöl, éppen akkor, amikor az ügyfélről a cégnek külföldön kellene róla gondoskodnia. ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogy minél több utazni vágyót csábítsanak magukhoz, az utazási irodák gyakran kényszerülnek egymás árai alá ígérni. Ha ezzel az utazási irodák túl nagy kockázatot vállalnak és spirálba kerülnek, akár bele is roppanhatnak a túlhajtott licitbe. Tavaly számos nagyobb utazási iroda is csődöt jelentett - mindez több ezer fogyasztót érintett hátrányosan. megvan a módja annak, hogy az ember miképpen kerülheti a kínos botrányt, amely teljes jóhiszeműség esetén érheti őt. Vannak azonban intő jelei annak, ha egy utazási iroda bajban van. Gyanakvásra ad okot például, ha a cég irreálisan alacsony árakat kínál, és idő előtt kezd el akciózni. Igaz, minden nagy utazás- szervező tart akciókat, ám az szöget üthet az ember fejébe, ha valaki hosszú hetekig nagyon alacsony árakkal dolgozik. mielőtt az ember egy utazási irodával szerződne, érdemes utánanézni az interneten, hogy nem szerepel-e a vállalkozás fogyasztóvédelmi fórumokon, illetve a békéltető testületek vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) feketelistáján. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Formális érdekegyeztetés minimálbér Minden munkaügyi kérdésről a kabinet dönthet majd A MINIMÁLBÉR ALAKULASA 1998 19 500 22 500 1999 25 500 2000 200 40 000 38,6 WT 2002 50 000 2003 50 000 36,4 53 000 2004 36,4 2005 2006 2007 65 500 2008 2009 2010 2011 78 000 ■I a minimálbér havi összege (forint) fT aránya a bruttó átlagkeresethez (%) VfrGRAFIKA Forrás: KSH Lényegében semmire nem kötelezné a kormányt a hamarosan létrehozandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, amely az eddigi érdekegyeztető fórumokat, köztük az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (ÓÉT) váltaná fel. A kormány a jövőben minden, a munka világát érintő kérdésben maga dönthet. Braunmüller Lajos Nemcsak a minimálbérről, hanem gyakorlatilag minden munkaügyi vonatkozású döntésről saját hatáskörben határozhatna a kormány a jövőben - áll a Matol- csy György által benyújtott törvényben. A tervezet rögzíti, hogy az új testületben a korábban az OÉT-ben részt vevő munkaadók és a munkavállalók is részt vesznek, ám jelentősen kibővíti a tagok körét. A munkaügyi önszerveződések mellett a szakmai kamarák, a civilszervezetek, a tudomány, a határon túli magyarok és az egyházak is képviseltetik magukat. A szélesebb körű fórummal a kormány célja, hogy a teljes társadalom képviseltesse magát, ám a kormány nem tagként, csak állandó meghívottként vesz majd részt a konzultációkban, fgy az ott kialakított megállapodások még formálisan sem kötelezik semmire a kabinetet, a tanácsnak csak javaslattevő, ajánlásokat megfogalmazó funkciója lesz. „Nem örülünk, hogy konzultáció nélkül így átalakítják az érdekegyeztetést, és a hazai munkaügyi kultúra területén egy jelentős visszalépésnek tartjuk a kormány döntését” - mondta el lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára hozzátette: „A minimálbér egyeztetés nélküli megállapításával a kormány olyan területeken is egymaga dönt a bérekről, ahol nem foglalkoztató. A hazai béralku-mechanizmus jól működött az elmúlt két évtizedben, most azonban nemcsak erről nem kell tárgyalnia a kormánynak senkivel, hanem a munka világát érintő egyéb kérdésekről, így például a munkavédelemről, munkaidőről sem. Az egyházi és civüszerveze- tek bevonásával érdemi megállapodások nem fognak születni, és ha mégis, az sem kötelezi a kormányt semmire. A szakszervezetekkel ellentétben a munkaadók kezében nincsenek erős nyomás- gyakorló eszközök, ezért formális és informális eszközökkel próbálunk hatást gyakorolni a kormányzatra, hogy legalább a tanácson belül hozzon létre egy csak a munkaügyi szereplőkkel működő szűkebb fórumot. A jelenlegi irányt komoly visszalépésnek tartjuk, a kormánynak nem szabadna megvárnia, pláne nem ki- provokábiia a munkabéke kibille- nését” - mondta Dávid. „Alapvető különbség, hogy a kormány most olyan fórumot hoz létre, amelynek ő maga nem tagja. Ezt elkeserítőnek tartjuk" - nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke egyértelműnek tartja, hogy a kormány senkivel sem akar tárgyalni a munka vüágát érintő kérdésekről, mindenkit egy asztalhoz ültet, és nézi őket. A bérkérdéseken túl a munka törvénykönyvének kérdéséről szerinte nem a határon túli tudomány képviselőivel kell tárgyalniuk. A minimálbér kormányzati kihirdetése azzal, hogy az érintetteknek ezt tudomásul kell venniük, nem a munkabéke felé mutat. Ha az érdemi párbeszéd lehetőségét elveszik, nem marad más lehetőség, mint a törvényes eszközök igénybevétele a tárgyalás kikényszerítéséhez” - mondta az elnök. Bőd: A kormány jobban bele akar szólni tartalmilag nem tartom akkora változásnak a mostani átalakítást, inkább filozófiai jelentőséggel bír a kormány lépése - mondta lapunknak Bőd Péter Ákos. Az egyetemi tanár szerint, ha a korábbi egyeztetéseken nem született volna megállapodás, a kormány eddig is megtehette volna, hogy kihirdeti a maga által javasolt minimálbért, és más kérdésekben is dönthetett Nem tarfia kedvező üzenetnek, hogy az Orbánkormány nem akar pepecselni az egyeztetésekkel, sokkal jobban bele kíván szólni a béralkuba, és a munkaadói és munkáltatói szervezeteket sem tartja sokra. A minimálbér emelését eddig is gyakran politikai motivációk fűtötték. Az első Orbán-kormány idején a szakszervezetek 27 ezer, a munkaadók 26 ezerforintos minimálbért javasoltak, a kormány 40 ezres szintre emelte azt - mondta Bőd Péter Ákos. Emma Ártatlannak tartják Hodorkovszkijt A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság szerint Moszkva megsértette az olajmágnás Mihail Hodorkovszkij jogait mind a 2003. októberi előzetes letartóztatásának az elhúzódásával, mind a büntetés idején, ezért 24 543 euró megfizetésére kötelezte Oroszországot. Hodorkovszkijt nyolc évre ítélték adócsalás bűntette miatt, egy másik perben további öt évet kapott. Az általános iskolások fele nem iszik tejet Magyarországon az általános iskolás gyerekek csaknem fele egyáltalán nem iszik tejet, kétharmaduk semmilyen tejterméket nem fogyaszt. A Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából végzett GfK-felmérés szerint a magyarok évente mindössze 67,5 liter, azaz napi 1,8 deciliter tejet fogyasztanak, holott az ENSZ és a táplálkozástani szakemberek napi fél litert javasolnak. Nyers Rezső nyugállományba vonul A MAGYAR BANKSZÖVETSÉGET tizenegy éven át vezető Nyers Rezső - mandátumának lejártával - június elején a korábbi terveknek megfelelően nyugállományba vonul. A bankszövetség új operatív irányítója Kovács Levente lesz, aki air KDB Bank üzleti vezérigazgató-helyettesi pozícióját cseréli a főtitkári posztra. Kovács Levente az új főtitkár A nyugdíjrendszer még tíz-tizenöt évig lesz egyensúlyban öngondoskodás A rendszer problémáit nehéz kezelni, a leszakadó rétegeknek esélyük sincs a takarékoskodásra Mindenkinek a saját felelőssége is, hogy gondoskodjék a saját időskoráról - mondta Erdős Mihály, a Generali ügyvezető igazgatója a társaság által szervezett nyugdíjkonferencián. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke úgy vélte, csak akkor lehet jó nyugdíjrendszert csinálni Magyarországon, ha rendben lesz a gazdaság. Holtzer Péter szerint az öregségi nyugdíjrendszer ma még nagyjából egyensúlyban van, és még 10-15 évig így is marad, onnantól kezdve viszont romlik a helyzet A jól kereső, bejelentetten dolgozók viszonylag magas nyugdíjat kaphatnak majd a befizetett közterheik után, a szintén jól kereső, de be nem jelentett vagy minimálbéren lévők pedig képesek önmagukról gondoskodni. „Van azonban egy leszakadó réteg, amelynek még minimális öngondoskodásra sincs esélye” - hangoztatta Holtzer. Az öngondoskodás egyre több mindenkit foglalkoztat, de kevesen áldoznak rá eleget - hívta fel a figyelmet Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója. Ha valaki csak havi 10 ezer forintot tesz félre 20 éven át, nyugdíjasként mindössze havi 12-13 ezer forintos járadékot remélhet. 1 Vagy lényegesen többet kellene 1 félretenni, vagy korábban kelle- | ne kezdeni az öngondoskodást | ahhoz, hogy számottevő nyug- I díj-kiegészítést kaphasson az Békési László: Az emberek elkezdtek gondolkozni az öngondoskodásról ember. Az önkéntes nyugdíj- pénztárnak Paál szerint az a veszélye, hogy a tagok azt hiszik, van nyugdíjcélú megtakarításuk, az azonban valójában semmire sem lesz elég. „A nyugdíjkérdés sokkal nagyobb probléma, mint amilyennek képzelik” - közölte Heim Péter, a Századvég gazdaságkutató elnöke. A gyerekszám a jövőben 75-80 ezer közé fog csökkenni, ez komoly demográfiai problémákat idéz elő. A szakember szerint megoldást a gyerekvállalás és az öngondoskodás ösztönzése hozhat. A nyugdíjrendszert közelíteni kellene az ázsiai modellekhez, ahol a családok gondoskodnak az idősekről, és ehhez fel kell szaggatni a szociális hálót. Az ön- gondoskodás egyik gátja Békési László szerint a magas állami elvonás. A volt pénzügyminiszter úgy vélte, a nyugdíjrendszer a most bekövetkezett változások után csak akkor válik fenntarthatóvá, ha az idők végezetéig 5-6 százalékos GDP-növekedés lesz Magyarországon, a foglalkoztatottság pedig 55-ről 75 százalékosra nő. Ez a jövőkép azonban túlzottan optimista. A magánnyugdíjpénztárakról szólva Békési megjegyezte: „Ha valami haszna volt a második pillér megszüntetésének - ami végtelenül ostoba lépés volt -, az, hogy az emberek elkezdtek gondolkozni az ön- gondoskodásról”. ■ Herman B.
