Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-25 / 147. szám

2011. JUNIUS 25., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 Sulyominváziótól félnek a tónál tiszai kalandturizmusa csomorika volt a felelős a férjek hirtelen haláláért Az első elgondolkodtató jel a tehenek tömeges pusztu­lása volt. Aztán egyszer csak a férfiak is halni kezdtek. A mérges csomo­rika működésbe lépett. Szuromi Rita Az egész úgy kezdődött, hogy a tehenek beletaposták a méreg­zöld növényt a pocsolyába. Az­tán ittak belőle, s hamarosan ki­múltak. A két világháború közt a jászsági tanyákon egyszerre csak feltűnően megszaporodtak a különleges halálesetek. Férjek jöttek - majd mentek a temető­be. A gyilkos a mérges csomori­ka volt és persze az asszonyok, akik rájöttek, mire képes ez a ví­zinövény. így szól a legenda, s ki tudja, mi igaz belőle. A mérges csomorika azonban létezik, sőt nem egy pél­dánya hízik ma is a Tisza-tavon. A figyelmeztetés kötelező, mint ahogy a történet elmesélése is. Ezekben a hetekben persze nem a mérges csomorika mesé­je a legérdekesebb a Tisza-tavon. A tó teljes nyári díszben pompá­zik, virágzanak a tüdérrózsák és hatalmas rajokban szállnak a kormoránok.- Húsz évvel ezelőtt még egy sem volt a tavon - mondja Gál Já­nos, akivel a sarudi kikötőből in­dulunk a mesterséges vízfelület egyik csodájához, az Óhalászi Holt-Tiszához -, mára azonban elvisáhetetlenül elszaporodtak. Bármilyen szép fotóstémát is kí­nál röptűk, a jelenlétének nem örülnek a horgászok, mivel köl­tési időben egy-egy pár akár 5 ki­logramm haltól is megszabadítja a horgászparadicsomot és igazá­ból nem örülnek a természetvé­dők sem, hiszen amelyik fát ki­nézik maguknak, azt néhány hét alatt megkopasztják. Persze nem a csőrükkel, hanem az ürülékük­kel, amely foszforban és mész- ben olyan gazdag, hogy a leglom­bosabb fa is pár hét alatt kopár ágak tömegévé változik. A rejtett Óhalászi Holt-Tisza tündérrózsamezőivel maga a föl­di paradicsom. Bár a meséket idéző virágok az utóbbi évben itt igencsak megfogyatkoztak. A fo­lyamatos áradások közel egyhar- maddal csökkentették számu­kat, igaz, az erőteljes vízmozgás­nak meglett az az előnyös hatá­Teljes pompába öltözött a tó, és a természetfotósok paradicsoma lett. A háttérben zajló szakmai vitákból mit sem érzékelnek a tavon tartózkodók. sa, hogy máshol pedig tündérró- zsamezők alakultak ki. A tó arculata évente változik. Ami jó a természetvédőknek, az nem biztos, hogy kedvező a hor­gászoknak, s velük sem mindig értenek egyet a pihenni és csó­nakázni vágyók. Itt van például a már említett kormorán esete is. A velünk szomszédos orszá­Az eliszapolódás is hosszú távú gondot okoz már egy kisebb árhullámkor is zárják a zsilipeket, így véd­ve a tavat a feliszapolódástól. Gál János (képünkön) szerint azonban a folyamat nagyon érezhető, hiszen Sarudtól lefe­lé az egykori Kis-Tiszán is mé­terekben mérhető az iszap ra­kodása. Zsilipzáráskor a csó­nakosok, kenusok közlekedé­sét nehezítik, a tó védelme vi­szont közös érdek. így aztán sokszor éppen olyan nehéz igazsá­got tenni, mint a halak telelé­se vagy az árvízbiztonság fon­tosságának kérdésében. gokban áz igén szapora és kár­tékony madarak nem esnek vé­delem alá. Nálunk a természet- védelem címermadara szigorú­an védett, de mint mondják, még olyan összeírások és felmérések sem készültek, amelyek szá­mokkal mutatnák ki az általuk okozott környezeti terhelést.- Hasonlóképp van ez a sú­lyommal is - magyarázza Gál Já­nos. - A valki medence szigorú­an védett, ott a súlyom természe­tes környezetében szaporodik. A sarudi öbölben egy időben vé­geztek irtást, hiszen olyan mér­tékű volt a túlburjánzás, hogy a vízfelszínt szinte teljesen elzár­ta. Igen ám, de a valki medencé­ből akadálytalanul juthat le a magja, amely éveket is képes túl­élni, így aztán itt hiába irtották, a természet gondoskodott az EGYPERCES INTERJÚ utánpótlásról. A tavalyi árvíz ugyan komoly károkat tett a su- lyommezőkben, de az idén látha­tóan ismét túlzott sulyomszapo- rodásra számítanak. A kikötő-tu­lajdonosoktól kértek ötletet és pénzt a gyérítésre... A tó növény- és állatvilágának gazdagsága néha komoly viták­nak a forrása. Ki mondja meg, hogy kell-e a 127 négyzetkilomé­teres vízfelületre 2000 darab kormorán? Ki dönti el, meddig szép és hasznos a súlyom, s mi­kor túlzott a jelenléte? Hol dől majd el, mennyi hattyút visel el a tó, melyek ugyancsak kecse­sek, ugyanakkor agresszivitá­sukkal elűznek más madarakat? Szakmán belüli viták zajlanak. " Ám ebből szinte semmit sem ér-/j zékelnek azok, akik a tó nyári ar­cára kíváncsiak. Könyveket lapozhatnak á fák alatt is Az idei nyáron sem kell telje­sen elszakadniuk a könyvba­rátoknak nyomtatott kedven­ceiktől. A megyeszékhelyen a módosított nyitva tartási idő alatt, a hőségszezonban to­vábbra is hozzájuthatnak a mindennapi betevő betű­mennyiséghez - mondta el Tő- zsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója.- A Központi Könyvtár, és a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűj­temény július 1-jétől augusz­tus 23-áig állományellenőrzés miatt zárva lesz. Ezeken a he­lyeken augusztus 23-án vár­juk újra a látogatókat. Az állo­mányellenőrzés több mint 280 ezer különféle dokumen­tumot, könyvet, képeslapot, hangzóanyagot érint.- De ez nem jelenti azt, hogy bezár a könyvtár?- Ebben az időszakában is naponta 10-16 óráig internet szolgáltatásunk folyamato­san működik a Digitális Esélyegyenlőség Teremben. A napilapok és a friss folyó­iratok a főépület aulájában továbbra is olvasóink rendel­kezésére állnak, a visszaho­zott dokumentumok pedig ugyanitt leadhatók.- Hol kínálnak még olvas­nivalót a nyáron?- Úttörő vállalkozásunk, a Lapozgass a fák alatt! idén nyáron is folytatódik. Június 16. és augusztus 4. között - jó idő esetén - minden hét­főn és csütörtökön délelőtt 10 és 12 óra között ismét vár minden kis és nagy gyereket az érsekkerti játszótéren sok­sok mesekönyvvel és néze- getnivalóval a gyermek­könyvtár. Tőzsér Istvánné Géczi Andrea: a nyári program folyta­tódik iK. J. A német turista ott állt a Dobó tér közepén. Homlokáról kö­vér verítékcseppek indultak útnak, s álltak meg szája szegleté­ben. Kezével ellenzőt formált a sze­me elé, és a várat pásztázta. Megle­hetősen tanácstalanul. Vajon ho­gyan lehet oda feljutni, s egyáltalán: vállalkozzon-e a sétára a reményte­len hőségben? Netán tanácsosabb lenne az egyik közeli, hangulatos presszó teraszán leülni egy jó hideg korsó sör mellé? Nagyjából ezek a gondolatok cikáz­hattak vendégünk fejében, amikor gyülekezni kezdtek a felhők. Komóto­san, lassan szürkült el az égbolt, s az első termetes esőcseppek hangtalanul terültek szét a forró kövezeten. Embe­rünk fejét felszegve az égre kémlelt, s nagyot, mélyet lélegzett. Két karját las­san felemelte, elmosolyodott, lehuny­ta szemét, s az egyre szaporább, már kopogó esőben boldogan, felszabadul­tan forogni kezdett a saját tengelye kö­rül. Táncolt. Örömtáncot járt. Esőváró rituálékat felidéző, időtlen misztéri­um volt ez. Akkoriban történt mindez, amikor Azóta sok minden más is megesett. Budapestről a sokadik utcai de- A híradásokból megtudtam például, monstrációról érkezett hír. Rend- kik, mikor és miért verődtek össze védelmisek vagy pedagógusok tűn- tüntetni. Vagy hogy Eger egy másik te­Örömtánc a Dobó téren Csak néztem az önfeledt alakot az agyonázott pólójában, a tocsogó bőrpa­pucsában. Szabadságra tárt lelke ki­terjedt a térre, lelassította a járókelők lépteit, megfényesítette a Minorita templom homlokzatát, elsimította a re- dőket az arra haladók homlokáról. Egy boldog embert láttam, s ezt. a képet - tudom - már sohasem felejtem el. tettek, netán a miniszterelnök háza előtt fújolt egy felbőszült csoport? Már nem is tudom pontosan. De ar­ra emlékszem, hogy gondolatban egymás mellé illesztettem a két ké­pet: a szakadó esőben, egyedül ke­ringőző idegent, s a tüzelő flaszteren elszántan tiltakozó embereket. Fura kontraszt... rén, a könyvünnepen egy díszvendég­ként meghívott író szembesült a fel­korbácsolt indulatokkal... Nem értet­tem, vagy nem akartam érteni az egé­szet, csak a szégyent éreztem és azt a gyomorból induló enyhe remegést, amit rendszerint hányinger követ. Azon töprengtem: ezek az apróbe­tűs jelenetek is a történelem részévé válnak, s csak remélni tudom, hogy a majdani tankönyvekben a lábjegyze­tek között sem tűnnek fel. Vagy ha mégis, a leendő tanárok képesek lesz­nek a megfelelő helyre tenni a hang­súlyokat. A hosszú távú előrejelzések sze­rint hosszú, forró nyár áll előttünk. Gyakori, narancsriasztásos viharok­ra is fel kell készülnünk. Lesz okunk és alkalmunk tüntetni és táncolni is a tereken. K i-ki válasszon kedvére valót. Szívem szerint az örömtáncot járó német turista mellé áll- nék, aki annak is örülni tud, hogy hosszú, tikkasztó napok után elered az eső. Mondom: szívem szerint ezt tenném. De dolgaink úgy állnak, hogy egy ilyen pillanatért talán el kellene hagyni a várost, s meglehet, az orszá­got is... ■ Barta Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents