Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-25 / 147. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 25., SZOMBAT Elérhetetlenné válhat Heréd közutak A hatalmas kátyúk között akár az autóbuszok alváza is szétszakadhat Villámsújtotta családi ház és kidőlt fák a vihar után A járhatatlan utak rendbe tétele érdekében sürgős segítséget vár Heréd és Nagykökényes, különben a települések elérhetetlenné válnak. Tari Ottó- Nagy bajban vagyunk - bosz- szankodott Kómár József herédi polgármester. Elmondta: a járhatatlan bevezető utak miatt közösségi közlekedéssel elérhetetlenné válhat lakóhelyük és a tőlük néhány kilométerre lévő Nagykökényes, ezért az önkormányzatok állami segítséget várnak. A községvezető tényként közölte, hogy a térségben közlekedő autóbuszok műszaki veszélyeztetettsége miatt a Hatvani Volán Zrt. július elejétől megszünteti a buszközlekedést a két községbe.- Úgy tudjuk, eszerint reggel és este egy-egy járatpár megmarad a 21-es főútról, ezek a lőrinci leágazó irányából kanyarodnak felénk. A napközbeni, most még nagyjából óránként közlekedő buszokat nem indítja településeinkre a Volán - osztotta meg értesüléseit Kómár József. Nagykökényes a Nógrád megyei Erdőtarcsa irányából gépjárművel már régóta megközelíthetetlen; a menetrend szerinti autóbuszok, amelyek Balassagyarmatot kötik össze Hatvannal, elkerülik ezt a szakaszt. A települést a 21-es számú főúttal összekötő, úgynevezett új majori út tehergépjárművekkel úéhi járható. A községbe bevezető négy útból így kettő teljesen járhatatlan, a másik kettő pedig egyre veszélyesebb. Pénteken délelőtt kedvező fordulat történt. Sándor Tibor, a Hatvani Volán Zrt. forgalmi igazgatója lapunkkal közölte: egyik gépjárművezetőjük jelentése szerint mind Hatvan, mind a Pest megyei Verseg irányában felsorakoztak a kátyúzást végző munkások, hogy kijavítsák a legkritikusabb szakaszokat. Ha az utak járhatóvá válnak, nem vesszük ki a buszokat - közölte az igazgató. Sándor Tibor az előzményekről elmondta: miután a jelzett területen az aszfalt olyan állapotban van, hogy járműveik alváza szétszakadhat, a hónap elején Mindig gondok voltak az utakkal herédnek évtizedek óta nincs „szerencséje” a településre vezető utakkal. Az alig három kilométerre lévő Lőrincivel sokáig földút kötötte össze, s csak az 1970-es évek elején - feltehetően azért, mert a közeli szovjet laktanyába nehézkesen történhetett a szállítás - készült el a „csinált út”. Az 1990-es évek közepén pedig a helyieknek annyira elegük lett a leromlott állagú hatvani szakaszból, hogy ismeretlenek „kiegészítő táblát” helyeztek el a község határában, keresetlen szavakkal minősítve az út állapotát. Az ezredforduló óta rendszeresnek mondható árvizek időről időre elöntik a laposabban fekvő területeket. A kátyúzás csak tűzoltást jelent: kritikus szakaszok Szavazzon hírportálunkon / vasárnap 15 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a héttői számunkban közöljük. szerencsi Gábor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. egri igazgatója megerősíti: februárban mindenhol elvégezték az ütőkátyúk kijavítását. A megye 1200 kilométeres úthálózatán belül ti főutak állaga jó, de tény, hogy a mellékútvonalakon sok a gond - mondta, hozzátéve: most „tűzoltásként" Heréd térségében ismét befoltozzák a lyukakat. A Hatvan-Heréd-Nagykökényes- megyehatár útvonal teljes felújítása az operatív tervben is szerepel, a munkálatok a közbeszerzési eljárást követ& en legkésőbb jövő tavasszal kezdődhetnek el. Ám a térségben nem ez az egyetlen probléma: Zagyvaszántót például már rég elkerülik a távolsági járatok, mert a vasútállomás közelében több száz méteren valóságos kráterek éktelenkednek az úttest helyén. Az igazgató szerint ezek kijavítására is elkészültek a tervek, csak éppen kivitelezési időpont és forrás nincs még. Szerencsi Gábor kérdéegyeztettek a polgármesterekkel, a közlekedési hatósággal és az útfenntartóval arról, hogy mit lehetne tenni. Szabó Zsolt országgyűlési képviselő pedig megígérte, hogy szükség esetén a parlament elé viszi a problémát. Úgy tűnik, az összefogás eredményes volt - szűrte le a következtetést a forgalmi igazgató. Szabó László, a hatvani mentőállomás vezetője szerint az útviszonyok a mentőautók sebességét is kedvezőtlenül befolyásolják, járműveik menetideje ezért néhány perccel meghosz- szabbodik, de mindenkihez eljutnak, s egyetlen hívást sem hárítottak el a kátyúk miatt. WEM ■ Önt szerint mit kellene tenni a lenomlott állagú közutakkal? '->•1 z* sünkre annak felsorolásába is belekezdett, hogy megyénk mely további részein tapasztalhatók hasonló gondok. Megemlítette az Eger és Ostoros közötti szakaszt, Bekölcét, a délhevesi térséget, Balatont, Gyöngyösoroszit, az Egerszalók és Verpelét közötti utat. Ekkor toliunkból elfogyott a tinta. Egyelőre még járnak a buszok, de ha a helyzet tartósan nem változik, az utasoknak más közlekedési eszköz után kell nézniük. •:- . ’■( r-Uí»A viharos széllel, csapadékkal érkezett hidegfront a megye több településén okozott károkat. Pénteken délelőtt a megye több pontján is kérték a tűzoltók segítségét Hatvanban a Damjanich János Szakképzési Intézet közelében szakadt le egy paraván, amely a forgalmat veszélyeztette. A Zagyva-parti város tűzoltói Il-es szerükkel érkeztek a helyszínre, s számolták fel a káresetet. Gyöngyösön hajnali háromnegyed egykor riasztották a szakembereket egy családi házhoz, amit villámcsapás ért, s emiatt kigyulladt a tetőszerkezete. Dobre Attila tű. százados, tűzoltási és műszaki mentési osztály vezetője a Hírlapnak elmondta: a tűzoltók két gépjárműfecskendővel és magas mentő szerükkel érkeztek a helyszínre. A lángok mintegy két négyzetméteren csaptak fel, a kár 100 ezer forint. A mátraaljai város egységétől Vécsen is többször kértek segítséget. Az egyik leszakadó vastag gally a felső vezetékre zuhant, s magával rántotta azt. Az áram- szolgáltató munkatársainak beavatkozása után a tűzoltók láttak munkához. A dús lombú fadarab feldarabolásakor kiderült: az ág alatt egy személyautó is található. A járműben szerencsére senki sem tartózkodott, ám a motorháztető alaposan összetört az ütéstől. ■ Hamarosan indul Verpeléten a tésztagyár A beruházó legutóbbi tájékoztatása szerint várhatóan szeptemberben elindulhat a próbaüzem a verpeléti tésztagyárban - tudtuk meg Farkas Sándortól. A nagyközség polgármestere elmondta: a korábbi munkavállalói fórumon több száz helyi és környékbeli polgárt tájékoztattak a gyárban várható munkalehetőségekről. Azóta több mint ötszáz érdeklődőt regisztráltak a polgármesteri hivatalban. Az új tésztagyárat közel kétmilliárd forintból - közte egy négyszázmilliós uniós támogatásból - építi egy francia tulajdonú projektcég. A beruházás százötven-kétszáz embernek adhat majd munkát. ■ Kevés a haszonállat, nem fogyott a takarmány Művésztelep a Grassalkovich-kastélyban alkotók Akár a közterületeken is találkozhattak velük a hatvani lakók Nem talált túlzott visszhangra a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) kezdeményezése. Átány külterületén, saját kezelésben tartott területeiken kívántak segítséget nyújtani a környéken takarmányhiánnyal küzdő, legelő állatállománnyal rendelkező gazdálkodók részére, a kaszálóról származó szálas takarmány értékesítésével. A gazdálkodók igényléseit rangsorolva választották volna ki a szálas takarmányra leginkább rászorultakat. Ezek a nekik ítélt területről a szénát saját költségükön lekaszálhatták, bebálázhatták volna, az igazgatóság iránymutatásai szerint. A lehetőség azonban nem sokakat mozdított meg. Pedig a költségek is kedvezőek voltak. Az elszállított bálák után a hasznosító 200 forintos mázsánkénti díjjal egyenlíthette volna ki a számlát. Mindössze egyetlen gazdálkodó jelentkezett a felhívásra, a gyér érdeklődés okát elsősorban a település és térségének állatállományának az elmúlt két évtizedben bekövetkeztt radikális csökkenésében látja Tóth László, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékes munkatársa. A szakember szerint ugyanakkor rendkívül fontos lenne a védett gyepterület növénytakarójának fennmaradása számára a hagyományos legeltető állattartás helyreállítása. ■ Hatvanban ezen a héten festőművészek, grafikusok, tűzzománco- sok és fotósok népesítik be a Grassalkovich-kastélyt. Az I. Hatvani Művésztelep megnyitóján Szinyei András alpolgármester hangsúlyozta: az 1900-as évek eleje óta a városban rendszeresek a kiállítások és az alkotótáborok. A korabeli híradásokban számos adat található az itt született vagy a településen alkotó képzőművészekről, ezért is kötelesség a hagyományok újraélesztése. A művésztelep alkotói ellátogattak a város egyik ipari egységébe, valamint az egykori víztoronyba, ahol olyan élményeket szerezhettek, amelyeket beépítPüspökiné Kovács Mária Boldogról jött. A feladat: a kastély megörökítése. hetnek munkáikba. - A mostani együttlét tematikája az ember és az ipar, az ember és a változó környezet, valamint az ember és az utazás. Amikor megnéztünk egy munkafolyamatot, nem annak ábrázolását kérjük a művészektől, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez milyen hatással van rájuk - mondta Tompa Z. Mihály, a Moldvay Győző Galéria vezetője. Az első hatvani művésztelep vendégeivel ezekben a napokban nemcsak a kastélykertben, hanem a város közterületein is találkozhattak a hatvaniak. Az alkotók kifejtették: örömmel merítenek az itt élők mindennapjaiból műveik megvalósításához. ■ T.O.
