Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-02 / 128. szám
14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK )A7TÓ ti TANUtái Tanösvényen Kóborló Farkassal geológus Ha a természetbe mész, úgy azt kézi nagyító nélkül ne tedd! Hetvenöt évesen cserére szorul néhány alkatrészem, mondja dr. Juhász Árpád geológus, akit műtét utáni lábadozása közben faggathattam - mint az egykori Kóborló Farkast az indiánságáról - a hogy- létéről és a természet mai állapotairól.- Tanár úr, különleges hivatást választott. Hol és hogy terem a geológus?- Gyermekkoromban a cserkészet volt nagy divat. A mi csapatunkat Farkaskölyköknek nevezték. Budán laktunk, a budai erdők közelében, ahol minden héten kimentünk kirándulni a hegyekbe. Minden fontosat megtanultunk a természetről, ismertük a fákat, a tavaszi virágokat, a kőzetek nevét. Tízévesen bekerültem az Érseki Katolikus Gimnáziumba, ami később Rákóczi Ferenc Gimnázium lett. Nagyon jó tanáraim voltak. Megtanultuk, hogy kézi nagyító nélkül nem is érdemes útra kelni. Vagyis ne csak a nagy, összefüggő hegyvonulatokat lássuk, hanem az apró dolgokat is. Mert nemcsak az elefántok, hanem az apró hangyák is az élővilág részei. A világot a legnagyobbtól a legkisebbig ívelő egységben kell tekinteni. Kutatóként mindig ezt tartottam szem előtt. Volt idő, hogy a csillagászat és a geológia között vívódtam, de végül az utóbbi ragadott magával.- Ön komoly tudománnyal foglalkozó komoly ember. De fogadjunk, huncut gyerek volt!- Nem, nem voltam huncut. Nagyon szegények voltunk, nehéz fizikai munkát kellett végeznem már egészen kiskoromtól. Favágással,-hordással, bútor- és kasszaszállítással kerestem pénzt. A jelenlegi fizikai állapotom részben ennek köszönhető. Szórakozásként az én gyermek- és fiatalkoromat a cserkészkedés töltötte ki.- Én is jártam cserkésztáborban. Juhász Árpád kőolajkutatással is foglalkozott, és a geológus tapasztalatai szerint hamarosan eljön az elektromos autók ideje- Én úgy látom, ma nagyobb a hangsúly a formai dolgokon. A mi időnkben természetjárást jelentett, csillagok megfigyelését, szabadban alvást, tábortüzeket, éjjeli őrségállást. Olyan csendben mentünk az erdőben, hogy minket ne halljanak, unknak életre meghatározó élmény volt az indiánság.- És milyen volt az egyetemi évek hangulata?- Nagyon zárt világban éltünk az akkori szocializmusban, nem is remélhettük, hogy eljutunk azokra a tájakra, ame' ember egyre fejlettebb technikákat alttal mar, de soha nem tudja teljesen védetté tenni magát, mert mindig van és lesz olyan természeti erő, ami erősebb. de mi mindent érzékeljünk. Ezt később átörökítettük az indiánkodásba is. Az én nevem Kóborló Farkas volt és maradt is abban a körben, amelynek tagjaiként a mai napig barátok vagyunk. Mi a természetre voltunk kíváncsiak, titokzatosság kísérte ezeket az utakat, kevesen és halkan jártunk a természetben. A hamarosan szárba szökkent úttörőmozgalom viszont nem nézte ezt jó szemmel. Kószáló Éji Sas barátomat el is vitte az ÁVO, a recski kényszermunkatábort is megjárta. A társaim egy része már nem él itthon, de mindannyilyekről tanultunk. Huszonnégy évesen jutottam ki először külföldre, majd egy kismotorral szinte minden hétvégén indultam a Tátrába, a Fátrába, köveket, hegyeket, barlangokat nézni. Ez az időszak visszaidézte a cserkészéveket.- Egyedül kóborolt?- Igen is meg nem is. Vittem magammal a fejemben például Darwint, akinek útinaplóját 16 évesen már olvastam. Ámulattal töltött el, mennyire aprólékos megfigyelő volt. A Galápa- gos-szigeteken tudtam, hogy mit kellene látnom, mert Darwin leírta, de én mégsem láttam. Az ő figyelme mindenre kiterjedt, a madaraktól az iguánákon át a teknősök páncélformájának változásáig. Minden módosulásnak kereste az okát.- Melyik volt a kedvenc kutatási területe?- Ez többször is változott. Az egyetem után a Természettudományi Múzeumba, a kőzettárba kerültem. Miután 1956- ban találat érte az épületet, öt évig gyakorlatilag azzal foglalkoztunk, hogy az ásványokat szedtük elő a romok alól. Közben kismotorommal jártam a hegyeket, kőzeteket gyűjtöttem. Később a kőolajkutatással foglalkoztam.- Valós veszély, hogy belátható időn belül elfogynak a kőolajkészletek?- Ez egészen biztos. Egyre több helyen, egyre nagyobb mélységekből hatalmas költségekkel hozzák felszínre. Helyettesíteni csak nagyon szelíd mértékben lehet. Az elektromos autóknak egyre nagyobb teret kell kapniuk. A jövő évtizedek legnagyobb problémája, kulcskérdése az energia lesz.- A közelmúlt megrázó eseménye volt a Japánt sújtó földrengés és cunami. Meg lehetett volna előzni a pusztítást?- A geofizikai tudomány jelenlegi állása szerint nincs olyan lehetőség, amivel előre lehetne jelezni a földrengést vagy annak nagyságát. Japán esetében azt lehet tudni, hogy földrengés-veszélyeztetett hely, és számítani kell arra, hogy rendszeresen mozog a föld. A japánoknak ez nem újdonság. Ekkora mozgásra azonban még nem volt példa, de az igazi károkat és az emberáldozatok jelentős részét most is inkább a szökőár okozta. Az ember egyre fejlettebb technikákat alkalmaz, de soha nem tudja teljesen védetté tenni magát, mert mindig van és lesz olyan természeti erő, ami erősebb.- Súlyos műtéten esett át. Mi lesz a kóborlással a jövőben?- Az életemet át kell értékelnem. Nem hiszem, hogy mostantól sziklát mászok vagy gleccsereken túrázom. A magyar hegyekben azonban még fogok barangolni. Különben pedig sok a dolgom: írással, a filmjeim befejezésével szeretnék foglalkozni. m Magyar Botond a Te vagy az én emberem! című pályázat egyik győztese próza kategóriában Filmmel és műfordítással A budai ferencesek keresztény színjátszó csoportja filmes és fordítói pályázatokat hirdet. Az amatőr filmes pályázat tanító alkotásokat vár. Játékfilm kategóriában egy 1946 előtt íródott magyar novella megfilmesítésével, dokumentumfilm kategóriában életünk méltatlanul elhanyagolt, mindennapi színhelyeinek (épület, utca, szobor, park) történetét bemutató, problémafelvető alkotásokkal lehet pályázni. Mindkét kategóriában az első három legjobb alkotást díjazzák. A műfordítói pályázaton Paul Claudel: Partage du midi című drámáját kell magyar nyelvre átültetni. Nevezni június 30-ig lehet. ■ A diáitok tanították a pedagógusokat nemzetközi Internetes alkalmazásokat oktattak a tanulók Madridban Spanyolország adott helyet az ICT4U elnevezésű Comenius projekt második találkozójának, ahol az egri közgések újra együtt dolgoztak az Izlandon már megismert programpartnereikkel. Az informatikai témájú projekt öt ország - hazánkon kívül Belgium, Izland, Görögország és Spanyolország - közreműködésével zajlik. A közös munka célja, hogy a diákok egy-egy internetes alkalmazás megismerése után tanáraikat is megtanítsák azok használatára. A nemzetközi csoportokban dolgozó tanulók Madridban ezúttal a Preziről, a ScreenCastról és a Google dokumentumokról összegezték ismereteiket, majd Csoportkép útközben. Madridba ésToledóba is kirándultak. ezt követően előadást tartottak a fogadó iskola tanárainak. A munka végeztével a hét diákból és a négy pedagógusból álló magyar csapat ellátogatott a spanyol fővárosba, és Toledo nevezetességeit is megtekintették. Az egriek május második hetében tett látogatásukról egy kiállítást is összeállítottak, ami az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola aulájában tekinthető meg. A következő nemzetközi találkozó Egerben lesz október 15-től 21-ig. Ekkor a tanulók újabb webes alkalmazások pedagógiai hasznosíthatóságát mutatják be, ezúttal már az egri Andrássy tanárainak. ■ Az egri teniszező fi7 Amőrikáhan I csinál karriert Kranczicki Zsófia tavaly érettségizett az egri Szilágyiban, most az USA-ban tanul. A nyári szünetet itthon tölti, és szándékában áll, hogy ellátogasson volt iskolájába. Zsófi ismert teniszező lett Amerikában.- Melyik egyetemre jársz?- A Chicago melletti Levy;* University-re, ahol international business-t tanulok. Azért választottam ezt, mert az itt szerzett-tudással jól tudnék keresni. Mint minden egyetem, ez sem köny; nyű. Három fő tantárgy van és kettő szabadon választott. Az én órarendemben a matek, ä spanyol, a globális ismeretek, kultúra és civilizáció, valamint az esz^ 'szénás szerepel majd a követ1<e- ' ző szemeszterben.- Hogy jut időd mindemellett«» sportra is?- Nagyon sűrű a napirendem, de a tenisz mindig szerepel a nap táramban. Kilenctől egyig egyetem, utána ötig tenisz, és a nap hátralevő részét általában tanu• fással töltöm. Ha van némi szabadidőm, akkor a csapattársaink mal, barátaimmal vagyok. Néha összegyűlünk egy koliszobábau és bulit rendezünk, máskor kimegyünk a városba. Zsófi idehaza és az amerikai versei , nyékén is dobogós helyezéseket ér el- Milyen eredményt értél el a''“" teniszben? “A csapattársakkal a régióban hetedikek vagyunk. Magyarországon én a felnőtt ranglistán 18. és négyszeres vidéki bajnok vagyok. Külföldön a regionális versenyen második, tavasszal az-á^ legnagyobbtomáján szintén második lettem.- Érdemes volt Amerikába ^ menned? ■ —- Igen, habár több helyre is bí\ tak, örülök, hogy Chicago mellett döntöttem. Mindenem megvan, amit akartam.- Mit tervezel az egyetem .. utáni. _____ . .... ■ - Szeretnék dolgozni, de ha marad még energiám, akkor segédedző szeretnék lenni.- Miért épp a teniszt választottad? 'V __jlHiperaktív nyolcéves gyerek voltam, e zért anyukám úgy gondolta, hogy beírat valamilyen- sportszakkörre. Az iskolában meglátottegy plakátot teniszükig, tásról, és felvetette az ötletet. Én igent mondtam, és azóta nern js hagytam abba ézt aTiobblí.' '- Ha már a családnál tartunk, gyakran van honvágyad? <*v- Néha nagyon tossz, dé" a sű- * rű program miatt nincs időm gondolkozni ezen. De sajnos csak kaN racsonyra és nyárra jövök haza Egerbe. Most is itt töltöm a szü\- időt, meg beiktatok egy kis bulit Pesten a barátaimmal. ■ Csikin Vimfe Szilágyi Erzsébet Gimnázium
