Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-20 / 142. szám

2011. JÚNIUS 20., HÉTFŐ TUDASTAR EGESZSEGKALAUZ NAPI SOROZAT 18/1. AGY • Szem • Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér ? Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog DIAGNÓZIS A stroke (szélütés) vészhelyzetet jelent KIALAKULÁSA: A kiváltó oka az agyi infarktus, amit az agy akut, csökkent vér­áramlása vált ki. Kockázati tényezői: dohányzás, moz­gásszegény életmód, a ma­gas vérnyomás, a cukorbe­tegség és magas koleszte­rinszint. TÜNETEI: Jellemző a hirtelen fellépő bénulás, beszéd- és látási, valamint érzékelési zavarok, amelyek vagy megmaradnak, vagy átme­netileg jelentkezhetnek. kezelése: A beteget azon­nal kórházba kell szállítani, lehetőség szerint szakren­delésre. Agyi infarktus ese­tében a tünetek jelentkezé­sétől eltelt négy és fél óra során hatékony segítséget jelent a thrombolysis-keze- lés: az agyi vérkeringést fo­kozzák; olykor sebészeti vagy radiológiai terápiás el­járás alkalmazása kell. A sclerosis multiplex ezer arca KIALAKULÁSA: A SClerOSÍS multiplex (SM) egy króni­kus gyulladásos betegség, melynél a szervezet saját immunsejtjei az idegrostok szigetelőrétegét károsítják. tünetei: Általában 20-30 életév között a leggyakoribb a megjelenése. A tünetek tí­pusa függ az agy károsodá­sának mértékétől. Látási zavarok, téves érzékelés, bénulási tünetek jellemzik. A lehetséges tünetek spekt­ruma széles, innen a beteg­ség „1000 arca” kifejezés. kezelése: A sclerosis mul­tiplex nem gyógyítható. Ke­zelésében többféle terápiát alkalmaznak. Az életminő­ség megőrzése érdekében a működési zavarok tüneti kezelése is fontos. Téves érzékelés - polyneuropathia kialakulása: Polyneuro­pathia alatt a perifériás ide­gek megbetegedését értjük, amelyek a gerincvelőn ke­resztül összeköttetést bizto­sítanak a karokkal és lá­bakkal. Kialakulásának gyakori oka a magas vércu- korszint, a gyulladásos fo­lyamatok, a fertőzés, a vita­minhiány és a mérgezés. TÜNETEI: A kiváltó okokból adódóan érzékelési zavarok és/vagy bénulások léphet­nek fel. A betegek gyakran fájdalomra, a karokon és lá­bakon jelentkező téves ér­zékelésre, a bőr megválto­zására, gyomor-, bél-, hó­lyagürítési, potenciazavarra panaszkodnak. kezelése: A célzott terápia csak akkor lehetséges, ha megfelelő diagnózist lehet felállítani. Magas vércukor- szintnél be kell állítani a vércukrot. Gyulladásnál a beteget kortizonnal vagy immunglobulinokkal kell kezelni; kórokozó által ki­váltott neuroantibiotikumos kezelést alkalmaznak. A test irányítóközpontja, az agy mint egy processzor Mindig, mindenhol jelen van, csak éppen nem tudunk róla Az agy saját testtömege nagyon kicsi, de rendkí­vül sok oxigént fogyaszt. Úgy működik, mint egy gigantikus méretű pro­cesszor. De jaj, ha gyen­gül a teljesítménye... Europress Miközben éppen ezt a mondatot olvassa, és elképzeli, hogy két másodperc múlva hogyan fog folytatódni, a jobb kezével meg­vakarja a bal felkarját. Felfigyelt a dologra, mivel érezte, hogy viszket, de rögtön el is felejti az egészet, mert élessé vált érzék­szerveinek köszönhetően jobb szeme sarkából hirtelen észre­veszi, hogy a felesége lép be a szobába, akit egy új parfüm illa­ta leng körül. „Az agyról szóló cikket olvasod az újságban? Nem éri meg, pedig viccesen kezdődik”, mondja üdvözlésül. A kedves figyelmeztetés ellené­re azonban szeretne saját maga véleményt alkotni a cikkről... Ebben a 20 másodpercben, amely az olvasás megkezdése óta eltelt, az agya hihetetlen dol­gokat vitt véghez, anélkül, hogy erről önnek akárcsak a legcseké­lyebb tudomása is lenne. A neurológusok a képalkotó eljárások - mágneses rezonan­cia-tomográfia - segítségével az agyat működése közben is meg­figyelhetik. Miközben a kísérle­ti személy a készülékben fek­szik és Schubert-melódiákat hallgat, az eljárással agyának működése a legszebb színekben pompázva figyelhető meg. Az agy rengeteg adat tárolásá­ra képes. Két részből, az agyfél­tekékből épül fel, és több, speciá­lis funkciót ellátó agylebeny al­kotja. Ez utóbbiak egyidejűleg és egymástól teljesen függetlenül képesek működni. Állandóan új­raszerveződik, és a központi és perifériás idegrendszeren ke­resztül összeköttetésben áll a legtávolabbi csontokkal és ízü­letekkel. Nem fárad el, mindig új feladatokat lát el. Ráadásul az agy csak alig 1,3 gramm súlyú, Koponyacsont ------------­Az agyat védi a rázkódástól. Agyburkok -------------­Bi ztosítja a vér- és tápanyag-ellátottságot. Az agyfolyadékot tárolja. Kérgestest Összeköttetést biztosít a két agyfélteke között. Thalamus ----------­Fe ldolgozza az információkat az agykéreg számára; „kaput nyit a tudatra". Hypothalamus ---------­A hőmérséklet, a vérnyomás, a táplálkozás, az alvás és a szexuális ösztönök irányításáért, szabályozásáért felelős központ. Nagyagy Érzéki benyomásokat, mozgást, gondolatokat, emlékeket tárol. Középagy Itt található a substantia nigra és a szemizom irányításáért felelős magok. Kisagy Az emlékezetet, az egyensúlyi és a mozgási folyamatokat szabályozza. Híd Az egyik állomását képezi a központi idegrendszer idegrostjainak. Gerincvelő Az információ áramlását biztosítja az agy irányából a test felé, illetve ellenkező irányba. amit nem is érzékelünk, mert puhán beágyazódva pihen az agy-gerincvelői folyadékban, a likvorban. Ami az agynak jelen­tős védelmet nyújt a rázkódások ellen, benne „úszva” a koponya­üregben levő felhajtóerő hatásá­ra az agy kisebb súllyal neheze­dik a koponyaalapra, ballaszt­anyagokat ad le a vérbe (erre szolgál a legendás pókhálóhár­tya) és hormonokat továbbít. Az agykamrák szintén folya­dékkal telítettek. A neocortex alatt a nagyagykéreg fejlődéstör- ténetileg legfiatalabb részét ért­jük. A mélyen fekvő hippo­campus például idősebb nála. Ez utóbbi a limbikus rendszer ré­sze, és az emlékezésben és az emocionális reakciók létrejötté­ben játszik szerepet. Elmondhat­juk, az emberi gondolatok kiala­kulása nem tekinthet vissza nagy múltra. Érzések ellenben mindig is léteztek. Tanulással te­lik minden nap. Erre jó példák a neurológia legújabb sztárjai, a tükörneuronok. Ezek olyan ideg­sejtek, amelyek akkor is feszült­séget váltanak ki az agyban, mi­kor egy bizonyos cselekvést végrehaj­tunk, és akkor is, ha csak megfigyeljük ugyanazt a cselek­vést. Amikor példá­ul a gyerekek tanul­nak, a tükörneuronjaik amolyan megfigyelést végző ügynökök­ként lépnek akcióba. Az utánzás ösztönös cseleke­det? Minden visszavezethető a tükörneuronokra. Az informáci­ók lentről, a test felől terjednek tovább felfelé. Ezért reagálunk gyakran gyorsabban ösztönö­sen, mint az értelem által. Ami­kor egy sötét erdőben járva egy fánál hirtelen megpillantott leló­gó árnyékot kígyónak vélünk. Ilyenkor az agy rögtön reakciót vált ki, először a hipothalamus tengelyén keresztül a köztiagy­ba, majd a szimpatikus ideg- rendszeren keresz­tül a mellékveseve­lőben kiváltja az ad­renalin kiválasztá­sát. A felszabaduló adneralin hatására a másodperc tört ré­sze alatt felgyorsul a szívritmus és megemelkedik a vérnyomás, melyek felkészítik testünket a kígyó elől való menekülésre. Eb­ben a pillanatban azonban a lomha, de hosszú távú emléke­zet információt küld: lé, hisz ez nem is egy kígyó, csak egy ág! És a riadót lefújják. A szív ennek ellenére még perceken keresz­tül bolondul ver. Tizenkét ideg­pár gondoskodik mindarról, ami minket hajt, amit tapasztalunk, érzékelünk, észlelünk. Anató­miailag körülbelül ott helyezked­nek el, ahol ennek a cikknek az olvasása közben az ásítási reflex kialakul, a hátsó agyban (a híd­dal és a meghosszabbított ge­rincvelővel). Az is lehet, az olva­só a cikket épp csak átfutja a sze­mével, mivel feleségének par­fümje hormonális reakciókat in­dított el benne (az agyból kiin­dulva), vagy mert az a viszketés mégis fokozódott. Ha pont most a felesége is va- karódzik, önnél megfigyelhető a tükörneuronok jellegzetes mű­ködése. Ugyanerre vezethető vissza a nyilvános helyen vég­zett ásítás is. Az agy mindig, mindenhol ott van. Csak mi nem tudunk róla. ■ Ha a gyerek ta­nul, a szülő tükör neuronja „megfigyelő ügynök...” Fontos a szellemi és a fizikai aktivitás fenntartása parkinson-kór Ma még nem tudják gyógyítani - Dopaminhiány és gyógyszeres terápia A Parkinson-kór egy lassan ki­fejlődő neurológiai zavar, ame­lyet a középagy egyik részében, a fekete állományban levő ideg­sejtek idő előtti pusztulása vált ki. Ezek az idegsejtek termelik a dopamin nevű hírvivő anyagot, és részét alkotják egy kapcsolá­si körnek, az úgynevezett ba- zális ganglionoknak, amelyek­nek a mozgás irányításában és összehangolásában van fontos szerepe. Az idegsejtek pusztulá­sa által dopaminhiány alakul ki, és zavar keletkezik ebben a kap­csolási körben. Ez főként olyan panaszokhoz vezet, mint a lassú mozgás, az izmok merevsége, re­megés, állásnál és járásnál je­lentkező bizonytalanság. A betegség lassan alakul ki, s az élet előrehaladtával egyre rosszabbodik. Gyógyíthatatlan. A betegség oka ismeretlen, min­den kétséget kizárólag a hajlam és a környezeti tényezők szere­pet játszanak kialakulásában. Különböző gyógyszerek képe­sek az agyban fellépő dopamin- hiányt kompenzálni. Az életkor növekedésével azonban a moz­gási képesség alakulása ellen- őrizheteüen ingadozásokat mu­tathat. A megbetegedés ebben a stádiumában egy agyi pace­maker a mozgási zavarokat csil­lapíthatja. Az eljárás során a ko­ponyába fúrt kis lyukon keresz­tül elektródákat helyeznek be a bazális ganglionokba és egy a Az egészséges agy és a Parkinson-kór által megtámadott agy képe bőr alatt elhelyezkedő pace­makerrel hozzákapcsolják azo­kat. Elektromos impulzusokkal a dopaminhiány által zavart szenvedett kapcsolási kört befo­lyásolni tudják, így a páciens mozgása ismét láthatóan javulni kezd. A siker aránya 80-90 szá­zalékos. A Parkinson-kór a betegnek csökkent életminőséget jelent. De törekedni kell a szellemi és fi­zikai aktivitásra. Az orvosi ke­zelés mellett ezért nagyon fontos a napi mozgás és a koordinációs gyakorlatok elvégzése. A min­dennapi sport, torna, vagy leg­alább egy könnyed séta az agyat is jelentősen és pozitívan befo­lyásolja a betegség során. ■ < 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents