Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-20 / 142. szám
2011. JÚNIUS 20., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Attila a Napkirály hajfonatában monda Az Aranyosi szigetnél feltételezik a hunok királyának legendás koporsóját Segítségül hívja Kiss István (balra) és Gál János a Mondák Könyvét az Aranyosi szigetnél. Ez a gyűjtemény alapmű a mondakutatók számára. A Napkirály hajfonatába, a Hold mosolyába és az Éjfél szempillantásába temették a legenda szerint Attilát, a hunok királyát. A monda szerint a fejedelem sírját a Tisza fedi. Szuromi Rita Az Aranyosi szigetnél lehetett - mondják a sarudiak, akik évek óta találgatják, mekkora az esélye annak, hogy a hunok királya a közelükben nyugszik. A legenda szerint a fejedelmet a Napkirály hajfonatába, a Hold mosolyába és az Éjfél szempillantásába temették, vagyis arany-, ezüst- és vaskoporsóban helyezték örök nyugalomra a Tisza egyik kanyarulatában. Komjáthy István: Mondák könyve című művét errefelé mindenki is- | meri, sőt fejből is idézik, misze- | rint „Attilának a föld alatt is pa- f lotát kell építeni. Hármas kopor- 1 sóba kell tenni, aranyba, ezüstbe és vasba. Hogy meg ne tudják, hol nyugszik, a Tiszába temetjük egy kanyarodóba. Oda, ahol gyakorta hallgatta a szél zúgását. Azt a Tisza-ágat rabszolgákkal elrekesztjük, és a medrében ásatjuk meg a sírt. A vizet rá visszaengedjük, a rabszolgákat lenyilazzuk. így aztán soha nem tudják, hol nyugszik Attila”. A 453-ban történtek évszázadok óta foglalkoztatják szinte minden évben a magyarokat. A Tisza-partiak mindig is keresték a legendás sír helyét, igaz, azt mindenki jöl tudja, azóta sok víz folyt le a Tiszán, a folyó is kilométereket vándorolt akkori helyétől. De talán mégis lehet remény arra, hogy Attilát egykor a Közép-Tiszán temették el. Gál János túravezetővel és Kiss István egykori polgármesterrel szállunk csónakba. Az Aranyosi sziget felé tartunk. Alattunk az egykori árterület, melyen a tó felduzzasztása előtt még termeltek. Egyesek szerint a sziget valójában azért kapta nevét, mert „aranyosan” termelt, vagyis bőséges termést hoztak az itteni földek.- Az Aranyosi sziget nem ősi sziget - magyarázza Gál János, miközben az ötös öblítőcsatornán a cél felé tartunk -, hanem az újkorban keletkezett. A hajózhatóság érdekében a Tiszának ezen kanyarulatát levágták, egy ilyen emberi beavatkozás eredményeként jött létre Aranyos. Vagyis a sziget mindössze másfél évszázados. Hogy évről évre mennyire változik a táj, azt bizonyítja az is, hogy utunk egy kis sóderes sziget mellett vezetne, ha a szigetecske nem tűnt volna el az utóbbi évek árvizei nyomán. Márpedig eltűnt, helyét sem leljük. Kiss István is mesélni kezd:- Az történelmileg igazolt tény, hogy Sarud István király anyjáról, Saroltról kapta a nevét. Poroszló az államalapítás korában fejedelmi birtokközpont volt, a körülötte létesült falvak múltja a legrégibb időbe nyúlik vissza. Mindez csak azt bizonyítja, ahogy a honfoglaló magyarok is rátaláltak erre a gazdag tájra, úgy a hunoknak is szálláshelyül szolgálhatott. Elérjük az Aranyosi szigetet. Alattunk a vízmélység helyenként akár 36 méter is lehet. Ezt a tájat nem igazán bolygatta emberkéz...- A Közép-Tisza ezen szakasza évszázadokkal korábban is biztonságos helynek számított- folytatja Gál János. - Mindentől távol esett, kitűnő lehetőség volt nyári szálláshelyek kialakítására. Ha megpróbáljuk elképzelni az évszázadokkal ezelőtti tájat, amelyet kanyarulatok tucatjai tarkítottak, még az sem kizárt, hogy a monda helye közelünkben volt.- Az abádszalókiak már elnevezték egyik öblüket Attiláról - fűzi tovább a gondolatot Kiss István. - Ebből is látszik, milyen élénken él ezen a vidéken az At- tila-legenda. Előkerül a Mondák könyve is. Ismét Komjáthyt hívják segítségül. A Pusztaszer című fejezetben arról van szó, hogy később a magyarok oda települtek, ahol „egykor Attila fényes palotája állott”, s ahol Csörsz király avarjai is laktak, vagyis ahol a Csörsz- árok húzódik. Botond itt ismerkedett meg Sarolttal - s máris helyben vagyunk, hiszen Sarolt lett Sarud névadója. S hogy mi igaz ebből a csodaszép legendából? Ki tudja. Az Aranyosi sziget körül a Tisza legendákat szül. A sarudiaknak pedig, ahogy valamennyi Tisza menti népnek, ma is fontos Attila a rejtelmes, soha el nem érhető, meg nem található hun fejedelem, aki egykor akár a Tisza ura is lehetett. Az erős meanderezés a Tisza sajátossága a tisza azon folyók közé tartozik, amelyeknek nagyon erős a meanderező (kanyarulatépítő) tevékenysége. A folyó a X. századhoz képest 1 -5 kilométert tolódott északra. A kanyarulatépítéshez másfél évszázad szükséges, vagyis ezer év alatt több mint hat ilyen periódus zajlott le - olvasható b. huszár Éva történész-levéltáros egyik tanulmányában. Ha mindehhez még 500 évet adunk, akkor kiszámolható, hogy a folyó a mai medréhez képest hány kilométerrel folyt távolabb. Egy girbegurba folyó mondája A tisza eredetmondája szerint a folyó azért lett ilyen girbegurba, mert a teremtés során elfelejtettek neki helyet találni. Végül egy szamarat küldtek le, hogy aranyos ekéjével húzza meg a folyó helyét. Ám a szamár mindenhol a szamárkórót legelte, s összevissza húzta az ekét. Ezt a „hibát" később a Vásárhelyi-terv javította ki, amely folyószabályozási célzattal levágta a kanyarulatokat, s egyenesített a folyón. Attila rejtelme, a kazahok képzelete évszázadok ÓTA foglalkoztatja a kutatókat a hun-magyar rokonság kérdése. Attila nemcsak a Kárpát- medence, hanem a catala- unumi csata kapcsán a franciák történelmébe is beírta magát, sőt a keleti népek - köztük a kazahok - képzeletét is erősen foglalkoztatja (képünkön egy kazah érM me). A ' < sztyep] pei nemzetek igyekeznek rokonságot találni az időszámításunk utáni V. században élt vezérrel. ■ A saxudiaknak ma is fontos Attila a rejtelmes, meg nem található hun fejedelem. Jó helyre kerülnek az Egerben elvetett babszemek évadzáró Továbbra is fontos kultúrkapocsként dolgozik majd a gyermekszínház társulata- Mindig az idő dönti el, hogy az elvetett mag jó helyre került-e - mondta a Babszem Jankó Gyermekszínház első évadzáró társulati ülésén Fehér István színművész. - Jelen esetben a játszók a magvetők, akik mindig ügyelnek arra, hogy a legfontosabb helyekre kerüljenek azok a bizonyos magok. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Házában tartott eseményen Baráth Zoltán, a gyermekszínház vezetője adott számot az elmúlt évről. Képeken elevenedtek meg a sikeres előadások, az Ezeregyéjszaka meséitől egészen a Csipike, az óriás törpe című történetig. A legnépszerűbb bábok is előkerültek az évadzárón. A közönség így ez alkalommal közelebbről is megismerkedhetett a „szereplőkkel”.- Az eltervezett feladatok 90 százalékát teljesítettük - értékelt a vezető. - A társulatunk tudatosan vállalja, hogy egyfajta „kultúrkapocs” szerepet töltsön be, azaz a kulturális élet szempontjából hátrányos helyzetű településeken segítsen. Útjára indítottuk Kincses- láda-programunkat, melynek keretében könyveket, játékokat gyűjtöttünk a vörösiszap-súj- totta területen élő gyermekeknek. Az adományokat egy devecseri előadás után át is adhattuk a rászorultaknak. A gyermekszínház jövő évi repertoárjában szerepel egyebek között magyar népmese, egy izgalmas történet a világirodalomból és kortárs szerző műve is. Öt produkcióval készülnek a következő szezonra: Forró vizet a kopaszra!, az Erre csörög a dió, A rest macska, A boszorkány három kívánsága és Pöttöm Panna szerepel a kínálatban. Nyáron sem pihennek, az Agria Nyári Játékok sorozat keretében 12 előadást kínálnak az Érsekudvarban.- Sokszor kell dolgoznunk széllel szemben, ám amíg játszóhelyünk van, addig nem lehet okunk panaszra - mondta Baráth Zoltán. ■ P. A. ■ Játékokat gyűjtöttek a vörös- iszap-súj tóttá területen élő gyerekeknek. t EGYPERCES INTERJÚ Nagy asztalhoz ülhetnek le a vendégek A hagyományos nyári programokon túl új rendezvénnyel is kísérleteznek a községben, ahol csütörtök este tartják az első Noszvaji nagy asztal elnevezésű vacsoraestet a de la Motte kastély előkertjében. Thummerer Éva főszervező elmondta, gasztronómiai és kulturális élményekre fogékonyvendégekre számítanak.- Honnan jött az ötlet a vacsoraesthez?- A gondolat már tavaly megfogalmazódott. Egy fiatal helybéli pizzériás mesélt olaszországi élményeiről, ahol faluhelyen rendeznek ilyen esteket. Úgy véltük, érdemes volna itthon is kipróbálni, hogy ötvözzük a jó ételek nyújtotta élvezetet az irodalmi élményekkel. Noszvaj több vendéglátósa, termelője is csatlakozott a kezdeményezéshez.- Milyen ételekkel várják a vendégeket?- A menü egyelőre titok, ötfogásos vacsora lesz a környékről származó alapanyagokból, az idénynek megfelelő ételsorral. Öt noszvaji bort kóstolhatnak majd az ide érkezők. Nem lesz nagy tömeg, félszáz vendégre számítunk, főleg környékbeliekre, bár inkább távoli településekről voltak foglalások.- A vacsora mellé irodalmi értékek járnak. Melyek lesznek ezek?- Most nem a zene kerül előtérbe. A fogások között Simorjay Emese színművész- nő előadásában Krúdy Gyula műveiből származó gasztronómiai idézetek hangzanak majd el, Berecz András pedig meséket mond. ■ T. B. Thummerer Éva: Emlékkönyvre és új kötetekre költik a pénzt A hatvani Ady Endre Könyvtár két pályázaton összesen másfél millió forintot nyert könyvkiadásra és gyűjteményének a fejlesztésére. A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégiumától a maximálisan megszerezhető 800 ezer forintban részesülnek, amiből emlékkönyvbe foglalják az idén 60 éves bibliotéka történetét. A Nemzeti Kulturális Alaptól a Márai-program keretében 650 ezer forintot nyert az intézmény könyvek vásárlására. Az összegből felnőtteknek és gyermekeknek szóló olvasmányokat vesznek. A térségből még Boldog, Ecséd, Hort és Lőrinci is kapott támogatást. ■ r A
