Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-02 / 128. szám
3 2011. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Hatvan VÁROSREKLÁM Helyi fiatalokat kért a városi önkormányzat vezetése arra, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék lakóhelyüket A 13 és 20 év közötti pályázók feladata kreatív módon propagálni a település értékeit az interneten a Facebook, az IWIW, valamint a Twitter alkalmazásával. A legjobb munka készítőjét egy érintőképernyős telefonnal jutalmazzák. Kisköre rajzoltak a városi Könyvtár és a Gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közösen írt ki rajzpályázatot „A Tiszától a Mátráig" címmel. A kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskolából tizenkét felső tagozatos tanuló adta be alkotásait a fantáziát megmozgató felhívásra. A zsűri Magyar Zoltán és Rohoska Kincső munkáját különdíjjal jutalmazta. Heves TARKABARKA Tarkabarka estet rendeztek a napokban az Újtelepi Általános Tagiskola tanulói és tanárai. A program közel két évtizedes múltra tekint vissza. Az eseményen elhangzott dalokat nem csak magyarul, hanem angolul is énekelték az előadók. Különösen nagy siker volt a somogyi ugrás tánc bemutatója és az alsó tagozatosok Sakáltanya című filmre komponált tánca. Tamaszentmiklós SZÜRET Márciusban a helyhatóság a hosszú távú közfoglalkoztatás lehetőségeivel élve zöldségtermesztésbe kezdett. Kúttal rendelkező önkormányzati telken kezdték el a konyhára szánt élelmiszerek termesztését. A gyermekek már két hete fogyasztják az így megtermelt zöldhagymát. A zöldborsó betakarítását is elkezdték már, tegnap öt burgonyás zsákkal szedtek le belőle. Az asszonyok kifejtették, és ebédre zöldborsó- leves készült az óvodásoknak. Tisza-tó ivadékok Elvégezték a szokásos havi ivadékfelmérést a Tisza-tavon. A mintavételből látható, hogy a szélvizekben megjelentek a küszök és a fehérhalak ivadékai. Az idei kis csukák hossza 54 és 88 milliméter között változott, a természetes ívásból származó süllőivadékok átlagos testhossza 25,6 milliméter volt. A mérések alapján látható, hogy a múlt évi rekordszaporulatot sikerült megőrizni. Nagyobb gond viszont, hogy a tavaszi áradás elmaradt, így nem számítanak akkora halszaporulatra, mint tavaly. Cukorsiló a romok mellett privatizáció Annak idején jól jött Hatvannak a tőkeerős befektető Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a minap fideszes képviselők a cukorgyárak privatizációjának kivizsgálására. Hatvanban és Selypen az egykori dolgozók még ma is fájlalják a cég megszüntetését. Tari Ottó A technológia az évtizedek során keveset változott. Állítólag a selypl édesítőszerből a római pápa asztalára is jutott. tő - mondja. - Ésszerű döntései az az őrült, aki megszüntetne egy négymilliárdos eszközértékű gyárat?” - A Mátra Cukor Rt. egykori vezérigazgatójának az 1990-es évek első felében elhangzott kijelentése nem segített egyik üzemen sem. A Mátra- vidéki Cukorgyárakból lett cég hatvani és selypi telephelyén az ezredforduló időszakában véget ért a termelés. Magyarországon egyes politikai erők időről időre megpendítik a korábbi privatizációs ügyletek átvizsgálását. A mérsékeltebbek a közelmúltbeli megállapodások egy részének felülvizsgálatát szorgalmazzák, míg a radikálisabb vonalat képviselők gór- ^ cső alá vennék a rendszerváltó- I zás óta megvalósult magánosítás | valamennyi elemét. Az ország- 5 gyűlési választási kampányban elhangzott olyan ígéret is, amely kilátásba helyezte a cukorgyárak újraindításának a lehetőségét. Az utóbbi hónapok cukormizériája kapcsán még inkább felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint rossz döntés volt leépíteni a hazai édesítőszer-előállítást. A valamikori Mátra Cukor Rt. hatvani és selypi gyárainak a helyén ma már csak néhány épület, valamint többhekA hatvani cukorgyár - amelyet a Deusch-Hatvany-család alapított - 1889. szeptember elsején kezdte el a termelést, míg Selypen, a Schossberger Henrik által építtetett gyárban (képünkön) egy évvel később kezdődött el az édesítőszer előállítása. 1972-ben a két megyénkben gyár Mátravidéki Cukorgyárak néven egyesült. Amikor 1980-ban megszűnt a Cukoripari Vállalatok Trösztje, s a cukorgyárak önállósodtak, a selypi és a hatvani gyár tárnyi rom emlékeztet az évszázados múltra. Érsek Zsolt a magánosítás időszakában cukorgyári vezetőként kísérte figyelemmel a folyamatot, később a részvénytársaság felügyelőbizottságának elnöke lett, majd 1994-ben országgyűlési képviselővé választották.- Az akkor már agonizáló ágazatban jól jött a tőkeerős befektetovábbra is összevontan működött. így privatizálták a céget, amit előbb a francia Eridania Béghin-Say vásárolt meg, amely továbbadta a német Nordzuc- kernek. A termelés leállását követően a gyárépületeket lebontották, de a tárolósiló még működik. nek számított a privatizálás, amely több mint egy évtizeddel meghosszabbította a gyárak fennmaradását. Más kérdés, hogy az európai uniós kvóta- rendszer átírta a hazai cukortermelés lehetőségeit. A politikus szerint bármikor el lehet végezni a hajdani ügyletek felülvizsgálatát, de ennek nem sok értelmét látja.- A döntéshozók feltehetően az akkor hatályban lévő törvények szerint jártak el, ám ha kiderülne, hogy mégsem, akkor két évtized elteltével mit lehetne tenni? - kérdez vissza. - Vegyük fejét az Antall-kormány Állami Vagyonügynöksége egykori vezetőjének...? A ha- s o n 1 ó kezdeményezések sehová sem vezetnének. Senki nem győzött a belháborúban szigeti tamás régi selypi cukoripari dinasztia tagja: dédnagy- apja a gyáralapítók közé tartozott, nagyapja főgépészként, édesapja pedig osztályvezetőként szolgálta a céget - egy életen át. Ő maga 27 évig dolgozott a selypi üzemben, és osztja azok véleményét, akik úgy tartják, hogy érdemtelenül bántak el gyárukkal. - Azt hittük, hogy 2010-ig kihúzhatjuk - mondja.- Megdöbbentünk, amikor 1998-ban bejelentették, hogy bezárják a gyárat, hiszen az előző napokban még a fejlesztés részleteiről beszélgettünk a vezetőséggel. Az egykori selypi dolgozók máig esküsznek rá, hogy a hatvani lobbisták okozták a vesztünket. Hiába gyártottunk mi jobb édesítőszert, ha a másik telephelyen kiharcolták, hogy náluk épüljön meg az új cukorsiló. Abban bíztak, hogy ezzel legalább ők megmenekülnek. Nos, tévedtek. A múltja sokkal szebb volt, mint a jelene Vessünk rá keresztet ha az isten befektetőt ád, többnyire piacot is rendel hozzá. Természetes menete ez a dolgoknak, tulajdonképpen így kerek és törvényszerű. Mindenki élni akar. Még akkor is, ha a teremtéstörténet feltehetően nem számolt Marxszal és téziseivel, amelyek új szereplők feltűnéséről tudósítottak: kishalakról, nagyhalakról, emberfarkasról, miegymásról. Ezekkel teljesedett ki a Paradicsom faunája. MA MÁR MEGVAN a kellő történelmi rálátásunk, hogy elmondhassuk: a honi cukoripar agóniájának forgató- könyvét is Marx vetette papírra. Tán rossz hangulatában volt az öreg, vagy épp Nostradamust lapozgatott közben, alighanem most már mindegy is, de azért a Hatvanban és Selypen található törmelékskanzen arról árulkodik: nem feltétlenül bölcs dolog mindenhol lecserélni a régi filozófusok utcanévtábláját. vitatkozni persze lehet, hogy akkor most a privatizáció valóban jó dolog-e, avagy szitokszó egy világosabb szürkének képzelt jövő előszobájában. Lehet, ámde fölösleges. Rég kontúrossá vált a felelet: van, aki esküszik rá - naná! -, ám sokan még mindig a felszívódott megváltót keresik. Utóbbiak számára rossz hír, hogy nincs, eltűnt. De legalább a piac itt maradt. mindezektől függetlenül persze fel lehet tenni a kérdést akár húsz év elteltével is: fe- lülvizsgálandó-e az egykori ügylet? S ha igen, mi lesz a hozadéka? Lánccsörgés? Siralom? Egy biztos: a rom- ágyásokból jövő tavasszal aligha kél új cukorvirág. vessünk hát felettük keresztet, s próbáljunk másfajta paktumot kötni a Teremtővel. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Pont az ifjúságnak, iskola és ovi helyett átadás A dél-hevesi térség legkisebb településén nyílt szolgáltatóház Törvénnyel mentenék az uniós beruházásokat Se önálló iskolája, se óvodája nincs évtizedek óta Zaránknak, ahol a fiatalokra gondolva szerdán átadtak egy szolgáltatóházat, az Ifjúsági Pontot. Csintalan István, a település polgármestere szólt arról, hogy a dél-hevesi térség legkisebb lélekszámú községe - az ott lakók száma az ötszázat sem éri el - évente csupán 90 millió forintból gazdálkodik. Az önkormányzatnak mégsem kellett eddig hitelt felvennie, annak ellenére sem, hogy bár nem előírt teendőjük, de 26 személyes szociális otthont is működtetnek. Most újabb nem kötelező feladatot vállaltak, az Ifjúsági Pont működtetését, amely a picigyerA megnyitó ünnepségen Kovácsné Perez Eszter programvezető ajánlotta jó szívvel a fiataloknak a szerdán Zaránkon átadott új létesítményt mekes anyukáktól az óvodásokon és iskolásokon át a fiatal felnőttekig nyújt különféle szolgáltatásokat, köztük ingyenes internet-hozzáférési lehetőséget, szabadidős programokat, sőt még egyéni korrepetálásra is lehetőséget nyújt.- Sok pályázatunkat be sem fogadják, mivel a településen nem él kisebbség - jelezte a megnyitón Csintalan István faluvezető -, ennek ellenére mi mégis igyekszünk a kínálkozó lehetőségeket megragadni, s ha csak apró, de annál fontosabb lépésekkel is fejlődni. Az Ifjúsági Pontnak a könyvtárnak is otthont adó művelődési házban találtak helyet. ■ Folytatás az 1. oldalról Habis László (Fidesz-KDNP), az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának alelnöke, Eger polgármestere törvénymódosító javaslatot nyújt be a közeljövőben ennek rendezésére - mutatott rá Oroján Sándor, aki hétfőn már konzultált Habis Lászlóval a tervezett törvényjavaslatról, és megállapodtak, hogy az előterjesztésnek része lesz az EU-s fejlesztések védelme.- A Heves megyében élők egészségügyi ellátása és az idegenforgalom számára is elsődleges, hogy a folyamatban lévő fejlesztések ne álljanak le, a már elnyert uniós források valóban a megyében landoljanak - tette hozzá Oroján Sándor. Elhangzott: a törvénymódosítás nem csak az összességében hétmilliárd forintra rúgó beruházásokat érinti, hanem a korábbi, ám még nem befejezett vagy még el nem számolt, szintén uniós forrásokból megvalósuló kisebb fejlesztéseket, akadálymentesítéseket, iskolafelújításokat is. De e körbe tartozik az egri belváros tervezett, megyei ingatlanokat is érintő rekonstrukciója. A megyei önkormányzati képviselő megerősítette: a tervek szerint egykét héten belül a Parlament elé kerülő törvénymódosító javaslat érintené a megye készülő válságköltségvetését is. ■
