Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-14 / 138. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 15., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nem akarják megvárni a tragédiát az adácsiak Folytatás az 1. oldalról Azért demonstrálunk - tette hozzá a község vezetője mert nem akarjuk megvárni, hogy az áldatlan útviszonyok miatt tra­gédia történjen. Sokat ront az útszakasz minő­ségén a polgármester véleménye szerint, hogy a Kossuth úton ha­ladnak végig a Jászságba közle­kedő teherautók, kamionok, an­nak ellenére, hogy már egy, a fa­luból kivezető elkerülő út is épült kifejezetten ezeknek a jár­műveknek. Igaz, az is tönkre­ment már. 1 Elkerülő út épült a teherautóknak, ka­mionoknak, de az is tönkrement. A megsüllyedt, kivályúsodott utat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. működteti, ezért a cégnek kellene helyreállítani is. Szeren­csi Gábortól, a Magyar Közút Heves Megyei Igazgatóságának vezetőjétől megtudtuk: jelenleg nincs lehetőség az útszakasz fel­újítására, és egyelőre nem is tud­ják, mikor lesz forrás arra, hogy az adácsiak belterületi problé­máját megoldják. Az út helyreál­lítása ugyanis legalább 50-60 millió forintba is belekerülne ki­lométerenként. ■ Tucatnyi baleset a pünkösdi hétvégé mérlege Tucatnyi baleset történt a pünkös­di hosszú hétvégén megyénk köz­útjain. Szerencsére egyik sem volt halálos - tájékoztatta a Hírla­pot Erdélyi Róbert r. alezredes a megyei főkapitányság közleke­désrendészetéről. Összesen tizen­hatan sérültek meg, nyolcán sú­lyosan, ugyanennyien könnyeb­ben. Volt segédmotoros, aki itta­san okozott balesetet, míg vasár­nap éjjel - mint arról a Hírlap is beszámolt - egy vaddisznó miatt történt szerencsétlenség. A bal­esetek többsége lakott területen kívül történt. Kiemelendő az M3- as autópálya, ahol négy sérüléses balesetet is regisztráltak. Ezek közül az esetek felénél az elalvás volt a kiváltó ok. ■ Munkával is tiltakozott a telep mátravidéki erőmű Felvetették: Lőrinci helyett Hatvanhoz kellene csatlakozni A Mátravidéki Erőműnél élők úgy érzik, elhanya­golja őket a lőrinci ön- kormányzat. Demonstrá­ciókkal és aláírásgyűj­téssel szeretnének nyo­mást gyakorolni a város vezetésére. Tari Ottó A tér egyik sarkában unatkozó zsaruk. A másikban ugrálóvárban sikoltozó gyere­kek, a harmadikban padokat fes­tő családanyák, megint máshol gazt gyomláló férfiak, a közeli üstben pedig babgulyás rotyog. Ha az egyenruhások nem lenné­nek, azt hihetné az ember, hogy visszatértek a letűnt idők kom­munista szombatjai. Csakhogy nem így történt. A rendőrök jelenlétét az indokol­ta, hogy igazából a hatóságnak megfelelő időpontban bejelen­tett demonstráció zajlott a Mátravidéki Erőmű lakótelepén. Ennek a megmozdulásnak a ré­sze volt a fűnyírás meg a játszó­téri eszközök karbantartása is. A helyi Környezet- és Érdekvédel­mi Szövetség (KÉSZ) felhívására azért jöttek össze legalább szá­zan a langymeleg, bár esővel fe­nyegető délelőttön, hogy így hív­ják fel a lőrinci önkormányzat vezetőinek figyelmét lakóhelyük elhanyagoltságára.- Mindezt valójában a város­nak kellene elvégeznie - muta­tott körbe Rab Gyula, a KÉSZ el­nöke. - Sajnos, elhanyagolnak bennünket. Az önkéntes akció mellett aláírásgyűjtő íveket is kö­röztetünk. A hivatalosnak szánt doku­mentumokat már eddig is sokan ellátták kézjegyükkel. Súlyos kérdéseket fogalmaznak meg: szeretnék, ha a helyhatóság ve­zetői, a képviselők az erőműi te­lepülésrészről származó ipar­űzési és egyéb adóbevétel egy- harmadát a lakótelep és az ah­hoz közel lévő három „újtelepi” utca karbantartására fordíta­nák. Szeretnék azt is, ha a város rendbe tetetné errefelé a csapa­dékvíz-elvezető rendszert. Sze­retnék még, ha új játszóteret alakítanának ki lakóhelyükön. Szeretnék továbbá, de nagyon, ha a hat éve ígérgetett parkoló­helyek - amelyekből legalább ötvenre volna szükség - végre Karbantartással demonstráltak, llgy vélik, ezt a feladatot nem nekik, hanem az önkormányzat munkatársainak kellene elvégezniük. megépülnének. És szeretnék azt is, ha rendeznék a parkokat.- Áprilisban már szerveztünk hasonló akciót - mondta Rab Gyula. - Akkor négy teherautó­nyi szemetet és falevelet szed­tünk össze. | Az elnök sze­rint méltányol- __________ ha tó a felveté­sük, hogy az innen származó adóbevételnek legalább egy ré­szét a lakótelepre és az újtelep­re fordítsa a városvezetés. Meg­lehetősen nagy összegről - szá­mításai alapján több mint évi 260 millió forintról - van szó. A pontos összeget azért nem tud­ja, mert állítása szerint hiába kérdezte meg írásban, csupán kitérő választ kapott a hivatal- _____________ tói.- A Lőrincitől történő elválás komoly formá­ban egyelőre nem került szóba - válaszolta további érdeklődé­sünkre az érdekvédelmi szö­mui telepre!” Valaha virágzott a lakótelepen a sportélet rab gyula (képünkön) körbe­vezetett az egykor virágzó lakó­telep sportlétesítményein. A te­niszpályán valaha sötétben is lehetett játszani, most a gaztól a játéktér sem látszik. Kiváló focipálya is volt itt öltözővel, ám mindez már az enyészeté - mutatta. Az automata tekepá­lya - amely az elsők egyike volt az országban - és az épü­letben lévő szauna mára romhalmaz lett. A KÉSZ el­nöke főleg a % teniszpályát íg*« sajnálja. Azt mondja, ha az ön- kormányzat átadná a la­kótelepieknek, akkor ők szívesen rendbe tennék és működtetnék a létesít­ményt. vétség elnöke. - Nem tudom, hogy ez időszerű volna-e, vi­szont az elnökségi ülésen már felvetődött a részönkormányzat létrehozásának lehetősége, sőt még az is, hogy a mostani hely­zetnél kedvezőbb lenne, ha Lő­rinci helyett inkább Hatvanhoz tartoznánk. Utóbbira azonban csak az önkormányzati törvény változása után érdemes vissza­térni. A módosításokról várható­an ősszel tárgyal a parlament. Víg Zoltán, Lőrinci polgár- mestere nem akart reagálni a felvetésekre. Jánosi László te­lepülésfejlesztési és város­üzemeltetési tanácsnok la- | púnknak úgy fogalmazott: nem ért egyet az erőmű- iek akciójával, amely szerinte po­litikai indíttatá­sú, és egymás el­len uszítja a te­lepülésrésze­ket. A lakótele­pen is érvényes, ami máshol, azaz min­denkinek rendben kell tartania saját portájá­nak közvetlen környe­Földi paradicsom volt egykor a lakóhelyük A MÁTRAVIDÉKI ERŐMŰIEK Sze­rint lakóhelyük valaha földi pa­radicsom volt. A hőerőmű há­borút kővető létesítésekor 18 hektáros területen harminchét épületben 268 összkomfortos lakást is építettek. A telepen je­lenleg óvoda, orvosi és fogorvo­si rendelő és üzlet működik. A településrészhez tartozik egy 58 hektáros horgásztó is. Az itteni lakosság egy része 1995-ben népszavazást kezdeményezett a Lőrincitől történő elszakadás érdekében, de kevés különbség­gel a maradni szán dékozók ke­rültek többségbe. zetét - jelentette ki. Az erőmű- iek a csatornázás során is kivé­telezettek voltak, hiszen speci­ális helyzetüknél fogva egy fo­rinttal sem kellett hozzájárul­niuk a beruházáshoz. Most mégis irreális feltételeket szab­nának az önkormányzatnak - tette hozzá. Kulcs a hatvani fecskéknek fészek Három lakásba költözhettek be a pályázók Lakással segíti Hatvanban az önkormányzat vezetése a város­ban letelepedni szándékozó, ál­landó, biztos jövedelemmel ren­delkező, gyermekeket vállaló fi­atalokat. A fészekrakó program keretében az első három „fecs­kelakás” kulcsát Szabó Zsolt polgármester adta át a pályáza­ton nyerteseknek, akik négy és fél évig használhatják majd az ingatlanokat. A település irányítója lapunk­kal közölte: összesen 180 lakást szeretnének átadni, ezek közül ötven üresen áll, tíznek a felújí­tását pedig már el is kezdték. A politikus szerint a cél az, hogy minél több fiatal számára köny- nyítsék meg az életkezdést. ■ Bótáné Kozári Adrienn örömmel vette birtokba új otthonát A nemzetközi helyzet egyre fo­kozódik. És jelentem büszkén: cseppet sem vagyunk lemarad­va tőle. Mialatt a fejlett német bürokráciának és a precíz ható­sági munkának köszönhetően sikerült elérni, hogy idén gya­korlatilag megszűnt az uborka- szezon - nem is merik már né­ven nevezni, nagy zöld répa­ként kínálják -, egy füst alatt a spanyolokon is leverték az el­vesztett foci-világbajnokságot. Tévedtek. Mi is megtesszük, ami sze­rény lehetőségeinkből telik. S. Pálné kisnyugdíjas, budai várla­kó bevásárló kőrútján elmond­ta: óvintézkedésként ő mindig megmossa az elnöki uborkát, s csak magyart hajlandó kézbe venni. Dicséretes dolog. Mert ugye a magyar jó, szép és egész­séges. Már eltekintve attól, ami­Étolajmaffia kor nem. Amikor a hazai élelmi­szer-ipari készítmények és nyersanyagok túlnyomó többsé­ge legfeljebb az alsó közepes mércét üti meg - azt is megle­hetősen drágán. És gyakori a si­lány, rossz minőségű magyar áru, amit pofátlan áron próbál­nak a gyanútlan vevőkre sózni. Ha ettől eltekintünk, persze minden rendben van, csak ven­ni kell a magyart, és a haza fényre derül. Ha nem lenne az a fertelmes import, akkor lenne igazi Kánaán - az előállítóknak. Az elmúlt két évtizedben - sa­ját hibánkból - kiszorultunk a világpiacokról, s lassan a haza­iról is a csak itthon világhírű termékeinkkel. Van például al­mánk dögivei, eladatlanul is, és van jó méregdrága külföldi al­mabor a magyar polcokon, ha­zai nincs. De legalább éber hatóságaink állják a sarat. Motoros rendőre­ink messziről kiszagolták az égett olajat a borsodi autósnál, akinek a kocsijában használt étolaj-gázolaj keveréket talál­tak. Ellene a jövedéki törvény megsértésének vádjával indult eljárást. A rántott hús utcán ter­jengő szaga vélhetően alkalmas a köznyugalom megzavarására is ezekben a nehéz időkben, így nem csodálkoznék azon, ha az izgatás vádja is társulna a bűnlajstromhoz. Miközben nincs másról szó, mint a meg­újuló energiák hasznosításáról egy fittebb társadalomért. Ég­jen a zsír! ■ Kovács János t t I i T t

Next

/
Thumbnails
Contents