Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-13 / 137. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. JÚNIUS 14., KEDD HEVES MEGYE GAZDASAGA Közel 7300 hevesi gazda nyújtott be egységes kérelmet Lejárt az egységes kérelmek be­adásának végső határideje is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal ügyfelei május végé­ig szabadon módosíthatták be­adványukat, azóta azonban ezt csak a támogatás csökkenésével számolva tehették meg. ■ A támogatási igényt júniusban csökkenteni ingyen, növelni csak pénzért lehetett. A kérelem módosításának szá­mított, ha az ügyfél a már bejelen­tett támogatási igényét növelte, például új tábla bejelentésével. Az adatváltozások, amelyek nem irányulnak a támogatási igény növelésére, ingyenesek voltak. Június 9-ig be lehetett nyújta­ni a kérelmet például az elkülö­nített zöldség-gyümölcs, illetve elkülönített cukor, valamint a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási támogatás­ra. Heves megyében a gazdák közel 7300 egységes kérelmet adtak be, összesen több mint 172 ezer hektárra igényelve te­rületalapú támogatást. ■ Hevesben több E85 kút van, mint a finneknél Magyarországon még csak négy éve lehet bioüzemanyagot tan­kolni, de napjainkra már 423 töl­tőállomás biztosít „zöld üzem­anyagot”. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden negye­dik benzinkútnál lehet E85 üzemanyagot tölteni az autóba - írja a Bioüzemanyag blog. A hazai szövetség vezetői sze­rint a Magyarországon gyártott bioetanol munkahelyeket teremt a mezőgazdaságban, a 400 kút pedig országos lefedettséget biz­tosít a környezettudatos autózás számára. Uniós szinten a bioe- tanol-elérhetőségben hazánk az élvonalba került. Az élen Svédor­szág áll, Magyarország pedig második, megelőzve a sorban következő Franciaországot és Németországot is. A lista végén találjuk például a finneket nyolc, illetve az olaszokat két töltőállo­mással. Heves megyében kilenc kútnál tankolhatunk E85-öt. ■ Kamarai díj a főtitkárnak fülöp Gábor Húszévi munkáját ismerte el az országos testület Fülöp Gábor először esztergá­lyosként végzett, ezért is becsüli a kétkezi munkát A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi küldöttgyűlésén kitünte­tést vehetett át Fülöp Gá­bor, Heves megyei főtit­kár. Szerinte jól fejlődik a megye gazdasága, de feltétlenül javítani kell a finanszírozáson és a humán erőforráson. Tóth Balázs- Immár huszonegy éve ügy­vezetője, főtitkára a kamará­nak. Milyennek ítéli a megye húsz évvel ezelőtti és mostani gazdasági helyzetét?- Az ország utolsó megyéi kö­zül a középmezőnybe sikerült előrelépnünk a jó ipari beren­dezkedésnek köszönhetően. Észak-Magyarország megyéi kö­zül pedig mi vagyunk a legjobb helyzetben. Az exportorientált ipart kevés, de fejlett vállalkozás húzza, amelyek főleg német pi­acra termelnek. Jelentős húzó­erő a Mátrai Erőmű, és a keres­kedelmi szféra is. Turisztikai adottságainkat jól használ­juk ki, persze, van még bő­ven tennivalónk.- A megyei kamara tisztségviselőjeként ho­gyan látja a szervezet eddigi életét?- Öröm, hogy talpra álltunk, s a gazdaság hangjává lettünk. A vállalkozások tartják el az or­szágot, erről nem szabad elfe­ledkezni. A kamara a gazdaság önszabályozó funkcióit szeretné ellátni, ehhez pedig további po­litikai megerősítés kell. Az el­múlt húsz évben hol megtöltöt­ték tartalommal a kamarákat, hol pedig lebontották őket. Most erősödünk, kifejtjük álláspon­tunkat az iskolarendszerről, a felsőoktatásról, a gazdaság kife­hérítéséről, a kontárokkal szem­beni harc fontosságáról. Kama­ránk összefogja a véleményeket, képviseli a megye gazdasági tel­jesítményének felét. Ezek a jó dolgok. A rossz az, hogy a régió leszakad, sok az alulképzett em­ber, s infrastrukturális problé­mák is vannak. Miután Buda­pest és a nyugati országrész mindinkább erősödik, ezért most a felbillenő Magyarország képét látom: vagy a cégek jön­FULOP GABOR, A HKIK FŐTITKÁRA SZÜLETETT: 1951. május 25., Gyöngyös iskola: gépészmérnök, Mis­kolci Egyetem; szakközgaz­dász, Corvinus Egyetem; minőség-menedzsment, New York. munkahelyei: Berva, Volán, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara család: nős, egy fia, egy lánya és két unokája van hobbija: sport, labdarúgás; művészetek, főleg az irodalom, a versek. nek ide, vagy a szakértő munka- vállalók mennek oda, a képzet­lenek pedig maradnak.- Milyen feladatok várnak még Önre és a kamarára a kö­vetkező években?- Kulcskérdés a vállalkozá­sok finanszírozása, vala­mint a leendő szakember- háttér biztosítása. Eger­ben már értünk el ered­ményeket abban, hogy a gazdasági szereplők, s a város, az iskolák egymásra találjanak, erre lenne szükség több helyen. Az államnak is volna feladata, hiszen a je­lenlegi iskolaszerkezet nem szol­gálja a gazdaság érdekeit: egy­részt azokból a szakemberekből, akikre igazán szükség volna, ke­veset képeznek, másrészt a túl­képzett szakmák képviselői kül­földre mennek, ingyen, de sok a pályaelhagyó is. Ennek megvál­toztatását kell elérnünk, s a he­lyi piacok erősítéséért kell még sokat tennünk.- Hogyan próbálja segíteni a kamara a gazdasági élet fejlő­dését?- A kamara rendszeresen ké­szít elemzéseket a gazdasági trendekről, jó volna, ha ezeket is többen megismernék, s döntése­iknél figyelembe vennék. Regio­nális, megyei gazdasági kor­mányzásra is szükség volna, hi­szen ez jelenleg nem működik: önkormányzati és állami szint van csupán. Régiós iparfejlesz­tés nincs, bár van minimális jo­gunk, pénz nem áll rendelkezé­sünkre. A korábbi, kötelező tag­ság miatt van egyfajta averzió a kamarával szemben, ezen sze­retnénk változtatni. A Miskolci Egyetem készített egy fölmérést, s kiderült, hogy ott van fejlődés, ahol jók az emberi kapcsolatok, van párbeszéd, vannak közös programok. Jómagam a kompro­misszumok híve vagyok, ezért többek között ezek kialakításá­val próbálok segíteni. GAZDASÁGI HÍREK Nem jelentkeztek be az adóhatóságnál hatvan A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásai során májusban országszerte hu­szonnyolc személyről bizo­nyosodott be, hogy bejelen­tési kötelezettségüket el­mulasztották, azaz jogosu­latlanul folytattak vállalko­zási tevékenységet. Az adó­hatóság az ellenőrzések nyomán megyénkből há­rom hatvani lakos nevét tette közzé a mulasztók lajstromán. Elköltözött a NORDA megyei irodája eger Az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) He­ves megyei irodája elköltö­zött. Az új cím: 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9. (Me­gyeháza, C épület, föld­szint). Az iroda telefonszá­mai nem változtak, az álta­lános telefonszám +36-36- 515-007, míg az ügyfélszol­gálat elérhetősége +36-36- 333-315. Várják a halászati beruházók kérelmeit heves megye Június 1-jétől egy hónapon keresztül le­het igényelni a kifizetése­ket a jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfeleknek az akvakul- túra, a halfeldolgozás és a természetes vízi halászat területén végzett beruhá­zások után - hívja fel a fi­gyelmet a Magyar Agrár­kamara. Kifizetési kérelem akkor nyújtható be, ha a szervezet (jogi személy) nem áll felszámolási, vég- elszámolási eljárás vagy adósságrendezés alatt, to­vábbá ha az ügyfél termé­szetes személy, és nem fo­lyik ellene a gazdálkodási tevékenységével összefüg­gő végrehajtási eljárás. A kifizetési kérelem - a ké­relemcsomagban lévő nyomtatványok és doku­mentumok kitöltése után - kizárólag postai úton nyújtható be a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal Feldolgozóipari és Halászati Beruházások Osztályához (1385 Buda­pest 62. Pf. 867). A benyúj­tási határidő június 30. Több a külföldi vendég a szállodákban, mint a magyar idegenforgalom Észak-Magyarország forgalmi mutatói kiugró mértékben javultak az első négy hónapban Tovább élénkül a hazai turizmus: mind a belföldi, mind a külföldi vendégek többen érkeznek, s hosszabb időt töltenek el a keres­kedelmi szálláshelyeken. Az első négy hónapban - a tavaly január­áprilisi időszakhoz viszonyítva - egyaránt 8 százalékkal emelke­dett a vendégek és a vendégéjsza­kák száma a kereskedelmi szál­láshelyeken. Mindez azt eredmé­nyezte, hogy a szállásadók árbe­vétele 9 százalékkal növekedett az elmúlt évhez képest. Április végéig 847 ezer külföl­di vendég 2 millió 232 ezer ven­dégéjszakát töltött el a kereske­delmi szálláshelyeken; mindkét adat 11 százalékos javulás tavaly­hoz képest. Kevesebb az olasz tu­Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2011. január-áprilisban külföldi (ezer fő) belföldi (ezer fő) összesen (ezer fő) Észak-Magyarország 41 296 337 Tisza-tó 8 26 33 Magyarország 2232 2144 4376 rista, míg Németországból, Auszt­riából, az Egyesült Királyságból, továbbá Oroszországból, Románi­ából, Franciaországból, Csehor­szágból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők egyre töb­ben vannak. A külföldi vendégek általában a magasabb kategóriá­jú szálláshelyeket választják, ezt tükrözi a négycsillagos szállodák mutatójának intenzív javulása, de kedveltek még körükben az öt- , illetve a kétcsillagos szolgálta­tók is. Érdekes, hogy a Balaton környékére kevesebb külföldi jött (a régiók közül ezzel nincs egye­dül, hiszen az általuk nem iga­zán preferált Dél-Dunántúlra is kevesebben látogattak), kiugró ja­vulást tapasztaltak ellenben Ke- let-Magyarországon. A belföldi forgalom növekedé­sének üteme (5 százalék) elma­radt a külföldiekétől, ami pedig a legföltűnőbb, hogy a vendégéj­szakák száma is alatta maradt a más országokból érkezőkének. Igaz, ebben szerepet játszhat az Az észak-magyarországi régió szállodáiban az idei esztendő első négy h napja alatt 337 ezer éjszakát töltöttek a vendégek. Képünk illusztráció. is, hogy az uniós elnökség miatt Budapesten több nemzetközi konferenciát rendeztek. Az idő­szak folyamán tehát a kereske­delmi szálláshelyeken 959 ezer belföldi vendég 2 millió 144 ezer vendégéjszakát töltött el. Régiónk kereskedelmi szállás­helyein a hazai turisták 296 ezer, a külföldiek 41 ezer éjszakát töl­töttek el, ez 36, illetve 17 százalé­kos növekedést jelent tavalyhoz képest, a javulás összességében pedig 19 százalékos. A Tisza-tónál a 26 ezer belföldi, illetve 8 ezer külföldi vendégéjszaka négyszá­zalékos romlást, illetve 31 száza­lékos növekedést mutat, amely összességében 2,2 százalékos gyarapodást ad ki. ■ r I

Next

/
Thumbnails
Contents