Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-11 / 136. szám

2011. JÚNIUS 11., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Miért is izzad a komiéi halott? mondafejtés A birkanyírók vitték hírét az országban a különleges esetnek Egyre forróbbak a nappa­lok, s egyre többen „iz­zadnak, mint a komiéi halott”. De vajon honnan a mondás? És miért isme­ri az egész ország a hír­hedt komlói esetet? Szuromi Rita- Törjük ám mi is rajta a fejün­ket - tanácskozik Németh Ist­ván polgármester, Cseh József alpolgármester és Villangó Fe­renc, utóbbi mindig is gyűjtötte a Komlóhoz köthető szellemi ér­tékeket. A legismertebb eset úgy hangzik, hogy egykoron a halottat a tiszta szobában rava­talozták fel. Ugyanezen szoba mestergerendájára akasztották a túrót is csöpögni. A halottat asszonyok vették körül, imád­koztak, pletykálkodtak. Egy­szer csak nem figyeltek oda, s mire szemüket ismét a halottra vetették, addigra a túró leve nem röstellt rácsöppenni. Lett is nagy riadalom, hogy a halott megizzadt. Aztán a kömleiek eljártak az : ország legkülönbözőbb tájaira birkát nyírni és kubikolni. Néhá- nyan elmesélték, milyen különle­ges eset esett meg náluk. így az­tán az egész ország megtudta, hogy a komiéi halott izzad... De itt van még a komiéi kék is. A nagyon élénk kéket régeb­ben komiéi kéknek hívták. Merthogy ilyen színt csak Kömlőn tudtak kikeverni.- A XX. században a kivált­ságosok és a módosok kékre meszelték a lábazatot - meséli Villangó Ferenc. - A ház alap­ja fehér volt, de a lábazat kék. Ehhez vásároltak azúrkék por­festéket, amit tejjel és olajjal kevertek ki, s ezzel mázolták be a lábazatot. Sajnos, a falu­ban ma már egyetlen valódi kömlei kék ház sincs. Feri bácsi Kömlő szellemi ha­gyatékának nagy gyűjtője. Egy betegeskedő időszakában ösz- szeírta az 1942-es esztendő ösz- szes lakosának nevét, ragad­ványnevét, foglalkozását, az ut­cát és a házszámot, ahol lakott, így ha ma valaki azt szeretné tudni, melyik az Apponyi Al­bert út, csak Feri bácsihoz kell fordulnia, s ő azonnal meg­mondja, ez bizony ma az Ady. S itt van még a híres ragadvány­Villangó Ferenc szinte egy szuszra írta össze az 1942-ben élt lakókat. Meglepve számoljuk, öt úriszabó is működött egykor a faluban. név-gyűjtés is. Mivel a faluban sok azonos nevű család élt, így mindenkit ragadványneve alap­ján ismertek. Pikus Ernő példá­ul onnan kapta a nevét, hogy az apja kubikus volt, a pikus ugyanis a kubikus tréfás, becé­zett alakja. Házi János azért lett házi, mert a szülői házban ma­radtak. A Zsíros ragadványne- vű sovány volt, a Fokhagymás pedig erdőtelki születésű, hi­szen ez a falu fokhagymater­mesztéséről volt ismert a kör­nyéken. A Pacuha nem tudott felöltözni rendesen, a Zsellér pedig magát nevezte el így, mert neki már nem jutott föld. A sort folytathatnánk, hiszen Kömlőt fél évszázada majd né­gyezren lakták. Papverő egykor eltángálta a papot, Kutyabőr pe­dig a rezesbandában fújta a ku­tyabőrt, vagyis a dudát. Ismert a településen Lélek Ignác, aki egy nagyon vallásos ember volt, és jé­zus Jóska is, aki pedig a Passióban alakította nagypénteken Jézust. A kömlőiek büszkék szellemi hagyatékukra, amely azóta külö­nösen felértékelődött, hogy átad­ták a Kiss Ábel tanítóról elneve­zett tájházat. Azóta gyűjtenek mindent, ami a szellemi örökség része. Merthogy Kömlőn ma még ilyen is akad bőven. Munkát kértek Horthy Miklóstól sokan emlékeznek még arra a nevezetes levélre, melyet a kömleiek írtak Horthy Mik­lósnak: „Mi, a fekete föld fe­hér rabszolgát.. ’’így kezdő dött a panasz, melyben a gazdasági válság idején munkát kértek. A megélhe­tés egyik leggyakoribb formá­ja a nyírás, kubikolás, ara­tás volt, melyért az ország legtávolibb szegleteibe is el­utaztak. A múlt század ele­jén pedig sokan választották az amerikai kivándorlást is. Elhagyták a falut: hová lett a nagy hírű Kömlő? kömlőn a parasztember azon igyekezett, hogy a gyerekei már iskolázottak legye- ; nek, de a cselédkönyvet (képünkön) f megőrizték. Rendszerint el is jutottak gimnáziumokba, egyetemekre, ám in­nen az út már nem a szülőfaluba veze­tett, hanem a nagyvárosokba. így a né­pesség majd felére csökkent fél évszá- j zad alatt. Maradtak az idősek, akiknek még fontosak a hagyományok... "r* V >•:’ Szolgálati (cseléd-) könyv. aá»/í»rt*i. fásban,.,- '4^^" 7“"- Köztudott, hogy a kömlei ember szorgalma kiemelkedő volt - mesélik. - Földosztás után az egyik család 14 kilomé­terre tőlünk kapott egy hold föl­det. Képesek voltak gyalog ki­menni és ásóval felásni az egé­szet. Ám az sem volt ritka, hogy a nagy szegénységben maguk húzták a boronát, de akkor is megművelték a földet. Abban mindhárman egyetér­tenek, hogy a munka magával hozza a műveltség iránti igényt. Volt itt régen dalárda, iparoskor, kubikuskor, kisgazdakor és a lányokat szőni, fonni, főzni taní­tó kalotegylet. Soha senki nem késte volna le vagy mulasztotta volna el ezen összejöveteleket, ahol mindig hasznos informá­ciókat kaptak.- A munka olyan értéket ad az embernek, ami az öntudatát is neveli - fogalmaz Cseh Jó­zsef. - A régi iparos, földműves ember nem csak környezetére, de a szellemére is adott. Már­pedig a művelt szellem újabb és újabb értékeket teremt. Ez ön­gerjesztő folyamat. Ahogy mű­ködik visszafelé is... EGYPERCES INTERJÚ A vízlépcsők hiányáról is szó volt Tizenhárom ország tudósai és egyetemi hallgatói ismerték meg a legfrissebb mezőgazda- sági, vidékfejlesztési és kör­nyezettechnológiai kutatások eredményeit a gyöngyösi Kár­oly Róbert Főiskolán (KRF) - tájékoztatott dr. Gergely Sán­dor, a KRF Kutató-Fejlesztő Központ projektmenedzsere.- Milyen új ismereteket kaptak a résztvevők?- Egyetértettünk abban: a 21. század kincsesbányája a hulladék. Rávilágítottunk ar­ra, hogy jelenleg az energia­ipar a legnagyobb környezet- szennyező, és ha nem csök­ken a fosszilis energiahordo­zók használata, akkor néhány évtized múlva óriási problé­mák lesznek a Földön.- A gyakorlatban is talál­kozhatunk a kutatási ered­ményekkel?- A KRF és a Heves Gép Kft. Európában is egyedülálló gé­pet fejlesztett ki az energetikai faültetvények ritkítására, ezt szabadalmi védelem alá von­juk. Közös találmányunk még az a betakarítógép, aminek 40 százalékkal kevesebb az ener­giafelhasználása, mint az aprítékolónak. Novemberre pe­dig elkészül az az egy gigawat­tos kazán, ami valóban képes lesz arra, hogy elégesse a kuko­ricaszárat. Az égetéssel kelet­kező végtermék pedig bekap­csolható az energiaellátásba.- Mely megújuló energiáról volt szó leginkább?- Főként a vízenergiáról be­széltünk. Ezzel kapcsolatban a vízlépcsők hiánya miatt ha­zánknak óriási adóssága van, és úgy tűnik, a politikai félel­mek miatt nem térhet jobb be­látásra az ország. ■ J. M. Máris véget ért a pontytilalom telepítés Harcsákkal gazdagodott a Tisza-tó halállománya Kevesebb vendég az ünnepen pünkösd Közbeszólt a hétközi kedvezőtlen időjárás A korán jött meleg, a tíz centivel megemelt nyári vízszint és a nyugodt vízjárás hatására a pon­tyok jelentős része már ívott a Tisza-tónál. Ezért két héttel ko­rábban, június elején véget ért a pontytilalom. A legnépszerűbb magyar hal­fajta mostantól horgászható. Ed­dig 10 ezer kilogramm kétnya- ras, 12 ezer kilogramm három- nyaras és 30 ezer kilogramm méretes pontyot helyeztek ki a tóba. A ragadozó halas horgá­szok esélyeit növeli, hogy 260 ezer darab előnevelt csukát és 200 ezer előnevelt süllőt is tele­pítettek. Csütörtökön pedig 200 ezer darab előnevelt harcsaiva­dék érkezett a tóba. ■ A sarudl Tündérrózsa kikötőben is telepítettek harcsaivadékokat A nyár egyetlen hosszú hétvégé­je áll előttünk, a megye szállodá­inak jó része azonban ezt nem érzi majd meg.- Azt tapasztaljuk, hogy az el­múlt évekhez viszonyítva csök­kent az érdeklődés. A késői hús­vét után rövidesen következtek a ballagások, ennek köszönhetően a közeledő nyári szabadságok előtt mérsékeltebbé vált az utazá­si kedv. Mindezeket a szállodai túlkínálat és az ismert gazdasá­gi helyzet is negatív módon befo­lyásolja - vázolta a helyzetet Bod­nár Erika, a Saliris Resort Thermal SPA marketing mene­dzsere. - Az éves publikált árak mellett két-három éjszakás cso­magokat készítettünk, elsősor­ban a családok és a középkorú vagy szenior házaspárok számá­ra. Az általánosan ismert szállo­dai szolgáltatásokat bővítettük fitness, wellness, gyermek-felnőtt ani­mációs, valamint ze­nei és táncos prog­ramokkal - tette hozzá. Szintén pünkösdi csomagokat állított össze az egri Hotel Flóra is, felnőtteknek és gyerekeknek is kínáltak programokat, de szinte csak előbbiekre volt ke­reslet. Az egri szállodában is azt tapasztalták, hogy ez az ünnep nem olyan erős, mint a korábbi­ak, az előtte és utána következő hétvégék is erősebbek. A vendé­gek a minél jobb ár-érték arányú szolgáltatásokat keresik, de je­lentős befolyásoló tényező az időjárás is. - Ez meghatározza a forgalmat, hiszen a foglalások eltolód­tak szerdára, csü­törtökre, az utolsó pillanatokra. A tu­risták figyelik az előrejelzéseket, s ha úgy látják, nem lesz jó idő, nem utaznak. Reméljük, a nyári főszezon, júli­us, augusztus jobban sikerül majd - fejtette ki Szabó Katalin, a Hotel Flóra igazgatója. Akik a hétvégén útra kelnek, komoly forgalomnövekedéssel számoljanak az autópályákon és a határátkelőknél. ■ T. B. ■ A turisták nehe­zen mozdulnak ki, az utolsó pil­lanatig várnak. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents