Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-09 / 134. szám

EjLEjTIVIOD #1 a Gombásodás: nyáron gyakoribb fertőzések Figyeljünk rá: néhány trükkel elkerülhető az atlétaláb és napgomba A nyári szezonban, a strandolás és vizes sportok csúcsszezonjában különösen gyakoriak a gombás fertőzések. Sokan szenvednek tőle, ne hagyjuk annyiban. Tóth Tímea Ma Magyarországon a lakosság 60-70 százalékának van valami­lyen gombás eredetű panasza, ezen belül a körömágyon megje­lenő gombás fertőzés elterjedt­sége 15-50 százalékos. Vagyis nagy esély van arra, hogy életé­ben legalább egyszer mindenki átessen egy ilyen betegségen, amelynek kezelése nem mindig egyszerű. Ráadásul az elhanya­golt betegség súlyos szövődmé­nyekhez is vezethet. Civilizációs betegség ez is Amíg az emberek természetes anyagú ci­pőkben, esetleg mezítláb jártak, szinte ismeretlen volt a gombá­sodás. A modern, szintetikus, rosszul szellőző cipők és nylon zoknik, harisnyák viszont ideá­lis körülményeket teremtenek a kórokozó elszaporodásához, amely a Meleg, párás, Sötét he­lyeket kedveli. Ráadásul számos olyan hajlamosító tényező léte­zik, amelyek elősegítik a gomba megtelepedését. Ilyenek: ■ a párás levegő, a túlzásba vitt tisztálkodás, amely rontja a bőr természetes védekezőképességét ■ a túlsúly, a végtagok rosszabb vérellátása és az izzadás miatt ■ a közös használatú zuhany­zók, fürdők, strandok, a fertőzés könnyű tovaterjedése miatt ■ a stressz, amely gyengíti az immunrendszert ■ a szív- és érrendszeri betegsé­gek és a cukorbetegség. Nem Szégyen Mivel gyakran ép­pen a túlzott tisztaság iránti igény torkollik gombás fertőzés­be, kár titkolni, már csak azért is, mert ez a kór - kezelés nélkül - kaput nyithat a bőrön a még rosszabb fertőzések felé, ame­lyek később esetleg súlyosabb A fürdőkben és a strandokon még nagyobb a fertőzés veszélye, de ez ellen hatékonyan lehet védekezni betegségekhez vezethet (ekcé­ma, orbánc, nyirokérgyulladás). A cukorbetegség fokozottan haj­lamosít a gombás fertőzésekre, mert az elhanyagolt betegség mi­att megnő a szövetek cukortar­talma, kiváló táptalajul szolgálva a gombáknak, közben pedig az immunrendszeri falósejtek funkciója károsodik, így nem tudják a védelmet ellátni. A kis hámsérülések még in­kább veszélyesek, hiszen a rossz vérellátás miatt a bőr természe­tes regenerálódó képessége igen lassú, így akár fekélyek, elfertő­ződő sebek is kialakulhatnak. Minél hamarabb bőrgyógyászhoz A gombásodás minél korábbi stádiumában érdemes felkeres­ni a bőrgyógyászt, aki a tünetek­től függően javasolhat csak kül­sőleg, vagy komolyabb hatású, szájon át szedhető gyógyszere- zést is. (A recept nélküli szerek nem mindig elégségesek.) A ma­kacs körömgombásodás korrekt diagnózisához ma már ott a mik­roszkópos és tenyésztéses tech­nika is. Ilyenkor a gyógyszerelés sokkal célzottabbá válik. A haté­kony gombaellenes gyógyszere­ket a tenyésztési eredmény bir­tokában írhatja fel az orvos. Szoláriumban is támadhat túlsúlyos, erősen izzadó sze­mélyeknél gyakran jelenik meg gomba a hajlatokban. Az érintett terület erősen hámló, vörös, viszket és fáj­dalmassá is válhat. Az arc, a törzs, a végtagok bőrének gombás fertőzésére az éles szélű, kör alakú, a széleken finoman hámló, a közepe fe­lé gyógyuló megjelenés a jel­lemző. „Atlétalábnak” hívják a lábujjközök gombás fertő­zését, amely viszket, vörös és repedezett, és izzadás hatásá­ra a bőr felpuhulva fehérré és lehúzhatóvá válik. A „napgomba” a szoláriumok­ban terjed, a felsőtesten ke­rek, finoman hámló, barnás, nem viszkető foltokat okoz. A LEGGYAKORIBB gombás fertőzés a körömgomba - tünete a sárgás, szürkés elszíneződés, töredezettség, megvastagodott körmök, amelyek kellemetlen szaggal is járhatnak. Óvintézkedések a továbbfertőzés ellen HAZAÉRKEZÉSKOR cseréljük le a lábbelit egy kényelmes papucsra. Lehetőleg min­denkinek külön papucsa le­gyen, saját törölközőjét és saját manikűrollóját hasz­nálja. Bőrgombásodás ese­tén gyakrabban váltsunk ágyneműt. Váltogassuk ci­pőinket, hogy mindig telje­sen kiszáradva vehessük fel őket. Ha lehet, kerüljük a szintetikus anyagúakat, és rendszeresen használjunk izzadásgátló sprayt a lábfe­jünkre. Ha hintőport hasz­nál - ne a lábfejre, hanem a cipőbe szórja! Sok mindent kipróbálhatunk, de a legjobb, ha a bőrgyógyászt felkeressük ■ama Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTO & MOTOR SZERDA UTAZÁS ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD&NEVELÉS Az alkohol tönkreteszi a sikeres fogyókúrát is TALÁN NINCS IS OLYAN NŐ. aki még ne fogyókúrázott vol­na. De a legkeményebb dié­tát is semmivé teheti, ha nem mondunk le az alko­holról, ugyanis azok komo­lyan hizlalnak. Már egyet­len pohár pezsgő is majd­nem 100 kalóriát tartalmaz, míg egy pohár bor 134-et! Átverhetők a maláriát terjesztő szúnyogok be lehet csapni a maláriá­val fertőző szúnyogok szag­lását. Egy új szagmolekula megzavarja a rovarok szén­dioxid érzékelő szervét, így a vérszívók számára egy­szerűen „láthatatlanná” vál­hatnak az emberek. Ez a felfedezés több mint 200 millió ember életét menthe­ti meg Afrikában. Napi fél liter tej egészségessé tesz! szakértők szerint a 2-8 év közötti gyerekeknek napi két pohár, 9 évtől pedig na­pi 3 pohár tejet kellene meginniuk a megfelelő csonttömeg kialakulásáért. A tej hat az időskori csont- ritkulás ellen is, melytől ma mintegy 900 ezer embert szenved Magyaror­szágon. Ugye milyen finom? Megmenthető lenne jóval több gyermek koraszülött-kilátások Jó eredmények, de még jobbak is lehetnének Egyedülálló, harmincezer kora­szülött és beteg újszülött adata­it tartalmazó adatbázis jött létre öt év alatt Magyarországon a 23 koraszülöttek ellátására szako­sodó centrum bevonásával - ad­ta hírül az ÁNTSZ. Az adatok elemzése lehetőséget nyújt a mi­nőségi túlélést leginkább meg­határozó tényezők azonosításá­ra. Egyben lehetőséget teremt ar­ra, hogy ezek befolyásolására célzott intézkedések történje­nek. Az 500 és 750 gramm kö­zötti gyermekeknek több mint a fele életben marad, ha a szülő­szoba és az intenzív osztály egy épületben van, míg ha városok között kénytelenek szállítani az extrém kicsi koraszülötteket, ez az arány 27 százalékra csökken. Fenyegető koraszülésnél az édesanyák mindössze negyede kapja meg legalább egy nappal a szülés előtt azt a tüdőérlelő ké­szítményt, amely szintén rend­kívül jó hatással van a túlélésre. Azok a 34. hét előtt született gye­rekek, akiknek az édesanyja nem részesül ebben a kezelés­ben, 50 százalékkal kisebb való­színűséggel maradnak életben. Miután az adatokat megismer­ték, a szülész és neonatológus Több lesz az életesélye, ha a szülőszoba és az intenzív egy épületben van vezetők kampányt indítottak, hogy a kezelést minél kiterjed­tebben alkalmazzák. A túlélési esély a korral és a születési súllyal is szorosan ösz- szefügg. Hét nappal hosszabb várandósági idő 19 százalékkal, 250 gramm születési súlynövek­mény pedig 47 százalékkal eme­li a túlélés esélyét. Míg az 500 grammnál alacsonyabb súlyúak- nak csak mintegy negyede ma­radt életben, a 750 és 1000 gramm közötti újszülöttek négy­ötödét meg lehetett menteni. Az elmúlt öt év alatt is javultak a túlélés és a koraszülöttek életki­látásainak az esélye, de az ada­tokból kitetszik: az eredmények még tovább javíthatók. ■ Arcfelismerés: hogyan dolgozik az agyunk? Egészen mostanáig úgy tudtuk, hogy az agynak csak néhány te­rülete vesz részt az arcfelisme­rés folyamatában, ám amerikai kutatók most kimutatták, hogy a kérgi területek egész összetett hálózata működik együtt e komplex feladat­ban. A kutatók úgy vélik, felfedezésük megváltoztatja az idegi vizuális észle­lés kutatásának jövőjét, és lehe­tővé teszi, hogy megoldást talál­janak olyan problémákra, mint az „arcvakság", amikor valaki képtelen felismerni újra a már látott arcokat. A kutatóknak ren­delkezésére áll mindaz a számí­tógépes háttér - eszközök és Megfejthetik az „arcvakság” okait is. technológia -, amellyel egyetlen agyterületnél tágabb térben vizs­gálódhatnak: egyszerre több kér­gi terület működését tudták nyo­mon követni. A résztvevőknek arcokról készült képeket mutat­tak, miközben agyi aktivitásu­kat funkcionális mágneses rezonan- ciás berendezéssel követték. A tesztala­nyok feladata az volt, hogy különböző arcokat és arckifejezéseket azonosítsanak. A kapott adatokat többválto­zós, dinamikus térképek segít­ségével dolgozták fel, így azono­sították, hogy mely agyterületek vesznek részt az arcfelismerés folyamatában. ■ i »

Next

/
Thumbnails
Contents