Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-09 / 134. szám
2011 JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Nyelvlecke a fiumei vonaton davidias-díj Külföldi tudósként háromszor tüntette ki a Horvát írószövetség Egy nemzetiségi olvasókönyv és egy ősrégi szótár alapozta meg azt az utat, amelyen az egykori felnémeti kisdiák a horvát kultúra elismert professzora címig jutott. Szilvás István Eddig valahányszor Splitben járt, dr. Ló'kös István rendre végigsétált a festői dalmáciai város főutcáján, a Ríván egészen Marko Marulic szobráig. Ezzel a visszavisszatérő zarándoklattal fejezte ki tiszteletét a horvát irodalom 1450-ben itt született atyja előtt, akinek Dávid királyról írt latín nyelvű eposza ihlette a Davidias- díj nevét. Ezt az évente egy alkalommal adományozott rangos elismerést a horvát irodalom legeredményesebb külföldi népszerűsítőjének ítélik oda. Az alapító Horvát írószövetség döntése alapján az idén - a díj 1997-es alapítása óta immár harmadik alkalommal - az egri irodalomtörténész, az évekig a zágrábi egyetem vendégprofesszoraként is tevékenykedő dr. Lőkös István munkásságát ismerték el vele. ■ Az első szó, amit megértettem, a kalauz kiáltása volt, hogy „Indulás!” Abban, hogy a felnémeti családból induló kisdiákból a zágrábi egyetem „gostprofessora” legyen, fontos szerepet játszott az, hogy meghatározó szellemiségű tanárok egyengették az útját iskoláról iskolára. így jutott el végül a debreceni egyetem magyar-orosz szakára, ahol a szláv barokk kiváló szakértője, Angyal Endre vette rá arra, hogy az orosz mellett - legalább olvasás szintjén - egy másik szláv nyelvet is tanuljon meg.- így esett a választásom a horvátra, aminek az elsajátítását egy nemzetiségi olvasókönyv és egy ősrégi szótár segítségével kezdtem el - idézte fel a nyugalmazott egyetemi tanár. Máig emlékezetes történetként meséli, hogy az 1962-ben az akkori Jugoszláviában tett első utazása előtt senkivel sem volt módja horvátul beszélni. így egyből a mélyvízbe került, amikor Fiumébe vonatozott. - Az első szó, amit megértettem, a kalauz kiáltása Dr. Lőkös István professzor köteteit, valamint tanulmányait hiánypótló művekként jegyzik. volt, hogy „Indulás!” Ez egyben a nyelvgyakorlás kezdetét is jelentette, miután a fülkében utazók kedvesen megszólítottak... Időközben az érdeklődő diákból egri főiskolai, majd debreceni, illetve zágrábi egyetemi tanár lett, s a kroasztika - a horvát irodalom és történelem - nemzetközi szaktekintélyévé vált. A két ország kulturális kapcsolatait és hagyományait taglaló tanulmányai, kötetei mind itthon, mind Horvátországban, illetve a világ szakkönyvtáraiban számon tartott hiánypótló művekként jelentek meg. Nagy elismerést jelentett számára, hogy a tuíiWlílffflí^iJ^yJri.TWlM NAGRADU DANA HRVATSKE KNJIGE SJAVIDIA5 za 2010. socfinu ISTVÁNU LŐKÖSU dományos, kulturális intézmény, a Matica Hrvatska (Horvát Anyácska) által 1998-ban „Külföldi croatisták könyvtára” címmel indított sorozat első kiadványa az ő kötete volt. Előtte egy évvel „A horvát irodalom története” Horvátországi irodalmi elismerései INA KULTURÁLIS DÍJ (2003), DAVIDIAS-DÍJ (1997, 2008, 2011) - alapítása óta egyedül dr. Lőkös Istvánnak ítélték oda három ízben is ezt a rangos elismerést. DR. LOKOS ISTVÁN irodalomtörténész született: Eger, 1933. iskolái: Egri Felsőkereskedelmi Iskola, Kossuth Lajos Tudományegyetem, speciali- záció a Zágrábi Egyetemen. SZAKMAI PÁLYAFUTÁSA: egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum, középiskolai tanár (1957-1959), • Egri Tanárképző Főiskola (tanársegéd, adjunktus, docens (1959-1985), • Debreceni Egyetem (egyetemi tanár, tanszékvezető (1985-2003), • Zágrábi Egyetem hungarológiai tanszék, vendégprofesszor (1996-2008), • Nyugdíjas 2003-tól. • Publikációi: huszonnyolc tanulmánykötet (ebből öt horvát, kettő német nyelven jelent meg). című munkájával elsőként, 2008-ban pedig Marko Marulic „Zsuzsanna” című elbeszélő költeményének magyar fordításával érdemelte ki a Davidias-díjat. Az idén pedig a „Pristupi Gjalskom” (Közelítések Gjalskihoz) című tanulmánykötetéért ítélték neki a magyar József Attila-díjnak megfelelő elismerést.- Ami a XIX-XX. századforduló idején élt Ksaver Sándor Gjalskit illeti, regényeiben, s az általam fordított írásaiban számos magyar vonatkozás van - mondta a kitüntetett irodalom- történész, aki szerint a legérdekesebb a „Szülőföld” című regény. A „Grinczinger Pál kirándulása a Magyar Tengerre” című írása az 1900-as évek mindenáron tengerre vágyó, kardos, díszmagyaros világát kifigurázó szatíra. Gjlaskl 1924-ben folytatásokban közölt regénye, az „Elsikkadt ideálok” egészen 2003- ig nem jelenhetett meg, ugyanis a trianoni békeszerződés első, kis-antant államokbeli kritikájának számított, s ez sértette a jugoszláv érdekeket.- A Marulic-szoborig tartó séta az idén elmaradt, ugyanis koromnál fogva nem tudtam személyesen elmenni Splitbe. A díszes oklevelet ezért most postán küldték el a címemre - újságolta az amúgy fáradhatatlan munkabírású szakember. EGYPERCES INTERJÚ Barócs János- emlékparkkal ünnepel Sarud Szeptember 8-án lesz 750 éve annak, hogy kiadták az első olyan oklevelet, amelyben említést tesznek Sarudról. A falu jelenlegi lakosai maradandó értékek létrehozásával ünnepük a jubileumot. A részletekről dr. Petrovits János polgármester beszélt.- Milyen alkalomból említi az oklevél Sarudot?- A tatárjárás alatt az egri püspökség iratanyaga megsemmisült, ezért 1261-ben újra írásba foglalták azokat a javakat, amelyek Szept István óta az egyház birtokait képezték - válaszolta a polgármester. - Ez a legkorábbi, dátumhoz köthető említésünk.- Milyen programokkal készülnek?- Szeptember 10-én avatjuk fel a Barócs János-emlékpar- kot. Ezen a területen lehet majd méltóképp emlékezni azokra, akik az elmúlt évszázadokban a Tisza áldozatai lettek. Barócs János a XIX. század második felének elismert mérnöke volt, sokat tett a belvízelvezetés megoldásáért. Az 1888-as gátszakadással járó árvíz után alakult ki településünkön a Barócs- gödör, amely a mai napig létezik és a mérnök nevét viseli.- Kiadnak egy albumot is...- A korábban megjelent, Dél-Hevest bemutató sorozathoz csatlakozunk, s elkészítjük a falu múltját képekben ábrázoló emlékalbumot. Igyekszünk fellelni a legkorábbi fényképfelvételeket, amelyek életképeken keresztül hűen mutatják be a nagy múltú Sarudot. Dr. Petrovits János: a Tisza áldozataira emlékezünk Kilenc együttes a völgyben siker a fesztiválon Tomboltak a rockerek Egerben Végigtombolta a közönség az idei nyári szezon első rockfesztiválját Egerben, a Szépasszony- völgy szabadtéri színpadán. A fergeteges hangulatú buli délutántól egészen éjfélig tartott, ez alatt az idő alatt összesen kilenc együttes lépett színpadra. A legtöbben egyébként az utolsó előtti fellépőre, a Road együttesre voltak kíváncsiak. Az időjárás is kegyes volt a rockerekhez, így, bár nem volt telt ház, sokan ellátogattak a rendezvényre. A rockfesztivált megelőzte egy bemelegítő találkozó is a völgyben a Cadaveres zenekar társaságában, pincegulyással, borkóstolóval és közönségtalálkozóval. ■ A fellépők és a közönség Is jól érezte magát a rockfesztiválon. Családmesék régi fotókon kiállítás gyöngyösön Megelevenedik a város története Százéves fotók mesélnek azoknak a tősgyökeres gyöngyösi családoknak a múltjától, akik Gyöngyös Város Barátainak Köre kezdeményezésére bekapcsolódtak a Vachott Sándor Városi Könyvtárban látható különleges kiállítás megszervezésébe. A 25 família emlékeit bemutató tárlat várostörténeti szempontból is érdekes, hiszen olyan középületeket is megörökítenek, melyek ma már nem láthatók, de gazdag anyag gyűlt össze az 1917-es tűzvészről is. A június végéig látogatható kiállítás fotóit a könyvtár digitalizálva archiválta, és így gyarapították a helytörténeti részleg állományát. ■ Arcok régen és most. Sokan érdeklődve szemlélték a régi képeket 1 I »
