Heves Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-09 / 134. szám

2011. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 Füzesabony díjátadás Ismét átadja a legtehetségesebb diá­koknak a „Füzesabony Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” díjat az önkormányzat Oktatási, Kulturá­lis és Sportbizottsága. Az ünnep­séget június 15-én 16 órakor tartják a Városi Művelődési Köz­pontban, ahol azokat a csapato­kat, tanulókat és csoportokat is kitüntetik, akik megyei és orszá­gos versenyeken eredményesen szerepeltek. Gyöngyös KIFESTŐ „Gyöngyösi kifestőkönyv” címmel állították össze azt a kiadványt, melyben a város jellemző épületeit ábrá­zoló fotók és rajzok láthatók. A gyerekek által készített alkotá­sokat tartalmazó füzet a Heves Megyei Önkormányzat Kaleidosz­kóp című pályázatára készült. Hatvan összetartozás A Nemzeti Erőforrás Minisztéri­um a megyében 10 iskolát, köz­tük a hatvani 5. számú tagisko­lát jelölte ki, hogy készítsen tria­noni műsort a nemzeti összetar­tozás napja alkalmából. A diákok versekkel és énekekkel idézték fel a magyar nemzet egyik legna­gyobb történelmi tragédiáját. Heves megye vadászok a leg­újabb változásokról tájékoztatta a vadászatra jogosultakat a He­ves Megyei Kormányhivatal Föld­művelésügyi Igazgatósága. A szakmai találkozón szó esett az azonosító jel és a vadkísérő jegy szabályozásának módosulásáról, az elejtett vad kezelésének és ér­tékesítésének élelmiszer-higiéni­ai feltételeiről szóló rendeletről, a vadgazdálkodás aktuális kér­déseiről, valamint a klasszikus sertéspestissel kapcsolatos in­tézkedések várható változásairól. Nagyfüged SZERVEZÉS Általá­nos Művelődési Központ létreho­zásáról döntött a testület az ön- kormányzati intézmények haté­konyabb működtetése érdeké­ben. Az általános iskola, az óvo­da, a művelődési ház és a könyv­tár augusztus 16-tól működik majd összevontan, egy intéz­ményvezető irányításával. Az át­szervezést a megyei önkormány­zat és a szaktárca is a hozzájáru­lásával támogatta. Ostoros FŐZŐCSKE Családias főzőversenyt szerveztek a helyi civilszervezetek a faluban. A jó hangulatú rendezvényen baráti társaságok, egyesületek tagjai vettek részt, akik az idei tervek­ről is egyeztettek. MEGYEI KÖRK Császár Zoltán (jobbra) állandó főszereplője az egri közgyűléseknek. Van, aki szerint miatta is korlátozni kell a felszólalásokat. Nem maradna sok idejük alapokmány Szabályozzák a felszólalások hosszát Egerben Egerben az ellenzéki poli­tikusok egy része szerint az új városi alapokmány bizonyos elemei korlátoz­zák a demokráciát, a má­sik oldal azt mondja: csak a munka hatékonyságát akarják növelni. Magyar Krisztiárí A megyeszékhely legutóbbi köz­gyűlésén tárgyalta a testület az új alapokmány rendeletterveze­tét. Még nincs végleges döntés, többen kifogásolják, hogy az elő­terjesztés egyebek közt korlátoz­ná a képviselői hozzászólásokat. A még csak közszemlére bo­csátott okmány szerint a jelenle­gi, szinte korlátlan időkeret he­lyett napirend előtti és utáni fel­szólalásokra öt percük lesz a kép­viselőknek. A napirendi pontot az előterjesztő szintén öt - lénye­ges téma esetén tíz - percben egészítheti ki, ezt követően a kép­viselők egy percben tehetnek fel kérdéseket, és három percben fel is szólalhatnak. Egy városatya, ha a személyét érintő felszólalás­ra reagálna, arra egy alkalommal, két percben lesz lehetősége. Ügy­rendi kérdésben bármelyik kép­viselő két percben kérhet majd soron kívül szót, de a közgyűlés bármely tagja kezdeményezheti, hogy a város életét jelentősen be­folyásoló napirendnél hozzászó­lását a testület időkorlát nélkül biztosítsa. Ez utóbbiról Pál György úgy nyilat­kozott: mivel a kor­látlan időkeret meg­adásáról a fideszes többségű tes­tület vita nélküli szavazással dönt, csak akkor lesz hosszabb egyeztetés, ha a kormánypártiak is úgy akarják. A szocialista po­litikus szerint politikai érdekek is közrejátszanak a korlátozások bevezetésében.- A közszemlére bocsátott új alapokmánnyal csupán határt kívánunk szabni a végeláthatat­lan felszólalásoknak. Nem en­Ne legyen politi kai homokozó a testületi ülés. gedhetjük, hogy a képviselői hozzászólások politikai homoko­zóvá silányítsák a testület mun­káját - áll az önkormányzat köz­leményében. Az alapokmány kidolgozásá­ban szerepet vállaló dr. Csarnó Ákos szerint a részvételi demokrácia szem­pontjából szűkítés­nek tekinti az időkeretekbe szorí­tást. Az LMP álfal delegált képvi­selő hozzátette: ennek ellenére vannak olyan káros elemek a közgyűlési munkában, amelye­ket korlátozni kell, de erre szerin­te elegendő a levezető elnök határozottabb fellépése. Megtudtuk: Gyöngyösön és Hatvanban már évek óta szabályozzák a testületi munkarendet. A bizottságban folyjon inkább a vita A megyeszékhely jegyzője elmondta, elsődleges céljuk a bizottsági munkák megerősítése. dr. kovács Luca (képünkön) szerint ott kell üt­köztetni az érvek és ellenérvek legnagyobb részét, hogy a közgyűlés elé már csak a kiforrott anya­gok kerülhessenek. Kiemelte: a rendeletalkotás előkészítése során a hivatali apparátus mindenben igyekezett, hogy ne csorbítsa a képviselők jogait. Középutas megoldás a megyeszékhelyen a megyei jogú városok többsé­gében az egri tervezethez ha­sonló módon korlátozzák a hozzászólásokat. A legmegen- gedőbbek egymással Dunaújvá­rosban, Pécsett, Salgótarjánban és Veszprémben, ahol javarészt időkorlátok nélkül lehet megvi­tatni a legtöbb kérdést. A zala­egerszegi testület jelenlegi mű­ködésében - az egri elképzelé­sekhez hasonlóan - az előter­jesztő öt percben kommentál­hatja az adott napirendi pon­tot, viszont a képviselők először öt, majd há­rom percben ismertet­hetik gondolataikat a témával kapcsolatban. A képviselői hozzászó­lásokban egyebek mellett szigorúbb viszont a győri szabályzat, ahol a kérdé­sek és hozzá­szólások együt­tes időtartama napirendenként és képviselőnként maximum négy perc lehet. F; ITT VJ ifriJLlÉ SIKE SÁNDOR Kinek fütyül a fülemüle? sokféle igazság létezik, s az eltérő vélemények gyak­ran vezetnek konfliktusok kialakulásához. Nincsen ez másként a zöldség- és gyü­mölcspiac szereplőivel sem. A verseny már csak ilyen. Csakhogy az a futam, amely­ben az égyik fél jogosulatlan előnnyel versenyez, nem te­kinthető sportszerűnek. a megoldások többfélék le­hetnek. Gyöngyösön példá­ul az élet csendesítette el az őstermelő és a kereskedő közötti vitát. A saját tulajdo­nú boltok elenyésző részé­ben folyik csak kereskedés zöldséggel és gyümölccsel, nagyobb részük inkább szolgáltatásokat végez. A fe­lületes szemlélőnek ezzel maga a verseny szűnt meg a mátraaljai város piacán. Ám vesztese nem nagyon van az effajta rendnek. Ele­gen vannak ugyanis az ős­termelők. Ők pedig össze­mérhetik kínálatukat árban és minőségben is. rendet akarnak az egriek is. Olyan kereskedést, amelyben mindenki azonos játékszabályok alapján áll a vevők elé. Nem meglepő, ha a csarnokosok kissé ve­hemensen követelik a ható­ságok fellépését. Meg lehet érteni őket, amikor az APEH-től vagy a közterület­felügyelőktől, esetenként az országgyűlési képviselő­től keményebb fellépést, jog­szabály-módosítást várnak. Nekik csak veszteni valójuk marad akkor, ha a csarnok előtti területen már-már sza­badrablás folyhat. sokféle rend lehetséges. Ám a rend kialakulásához olyan kultúra szükséges, amelyik elutasítja az ügyes­kedést. Ennek híján marad a hatóság, amelynél azonban fennállhat a „jobbfelől üt, s nekem fütyöl, balfelől üt, s nekem fütyöl” igazsága. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A megye borai állták a versenyt a legjobbakkal Színházi társaságok az egri teátrumért segítség A szakmai szervezetek is megoldást keresnek az ügyben (Folytatás az 1. oldalról) A szakmának és a piacnak is üzent a XXXII. Országos Borver­seny - amint azt korábban Kállay Miklós professzor, a Magyar Bor Akadémia elnöke megfogalmazta -, s az üzenet ezúttal pozitív, nem „csak” a teljes mezőnyt, de Heves megye két borvidékét tekintve is. Az eredmények alátámasztották Marczinkó Ferenc, a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsa elnökének szavait is, aki szerint sokat javult a minőség az utóbbi időben, a vál­tozatos fajta-összetételű és ízvi- lágú magyar borok a nemzetközi piacon is egyre keresettebbek. Az egri borvidék hírnevét ez­úttal az Egri Korona Borház két arany- és egy ezüstérmes borral gazdagította, Thummerer Vil­mos egy arany- és egy ezüst-, a Varsányi Pincészet egy ezüst-, Dula Bence 3 ezüst-, az Egri Bor­vár Kft. (Tóth Ferenc) két ezüst- , a Vincze borászat egy arany­éremmel büszkélkedhet. Egy aranyat és egy ezüstöt kapott a Gajdos pincészet, s két ezüstöt az Ostoros-Novaj Bor Zrt. A mátrai borvidékről a Bár­dos és Fia Pincészet egy arany- és egy ezüst-, a Nagyrédei Sző­lők Kft., valamint az abasári Pá­linkás Attila egy-egy arany-, a Borpalota Kft. (Gyöngyös) és a nagyrédei Tamus Borház Pincé­szet egy-egy ezüstéremmel gaz­dagodott. ■ Folytatás az 1. oldalról A Magyar Színházi Társaság - melynek vezetője Csizmadia Ti­bor, az egri színház februárban leköszönt igazgatója - levelében úgy fogalmaz: egy olyan intéz­mény került veszélybe, amely „az egész országban hirdette a város jó hírét, hozott létre közön­ség- és szakmai sikert elérő elő­adásokat”. A szakmai szervezet elnöksége arra kéri Heves me­gye és Eger város vezetését, te­gyenek meg mindent, hogy to­vábbra is fennmaradhasson „a város és a megye egyik legfonto­sabb kulturális intézménye”. A Magyar Teátrumi Társaság a hazai színházak összefogását Rázsi Botond (balra) egri alpolgármester, Szabó Róbert közgyűlési elnök és Blaskó Balázs direktor. Mentenék a színházat. Valahogy. kérte. Vidnyánszky Attila elnök szerint ötvenmillió forintra lenne szükség az egri színház megmen­téséhez. Arra kéri a hazai teátru­mokat, hogy „pénzátadással” tá­mogassák az egri játszóhelyet. „Ha a hazai színházak össze­fognak, akkor lemondások árán ugyan, de megmenthetik a szín­házat” - áll a felhívásban. A Magyar Teátrumi Társaság a maga részéről félmillió forintot áldoz erre a célra, és az info@magyarteatrum.hu e-mail címre várja a további felajánláso­kat. A szervezet elvárja, hogy a kulturális kormányzat a hiányzó összeg legalább egytizedével, öt­millió forint gyorssegéllyel támo­gassa az egri színházat. ■ * * í í »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents