Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-09 / 107. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁJUS 9., HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI Hónap elején működni kezd a viharjelző Júniustól a tiszafüredi medencé­ben és az abádszalóki öbölben működni kezd a viharjelző rendszer. Az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat e naptól augusz­tus 31-éig reggel 8 és este 8 óra között adja le a figyelmeztető jel­zéseket a vízen tartózkodóknak. A jelzések fokozatai meg­egyeznek a Balatonon és a Ve­lencei-tavon alkalmazottakkal, vagyis I. fokú viharjelzés - az­az percenként 45 sárga fényű felvillanás - esetén a várható széllökések 40-60 kilométeres sebességet érhetnek el. AII. fo­kú viharjelzés - percenként 90 sárga fényfelvillanás - esetén a széllökések sebessége már meghaladja a 60 kilométert. ■ ■AUUl.W Hogy keletkeztek a kubikgödrök? A Tisza mentén számos ku- bikgödörrel találkozhatunk. Ezek egykor anyagnyerésre szolgáltak: az ártéri gyümöl­csösök mellett építettek nyá­ri gátakat, melyek a nem mentett oldalon védték a zöldár ellen a termést. A kubikos szó is innen ered: a íöldkitermelők a megmoz­gatott fold köbmétere után kapták bérüket, ezért gyak­ran a gödör közepén hagy­tak egy oszlopot, mely mu­tatta a már kitermelt föld mennyiségét. Ezen gödrök idővel vízzel töltődhettek fel, s kitűnő halnevelő tavakká váltak, de az árvizek vissza­vonulásával is bőséges mennyiségű kopoltyús'ma- radt benne. Ma is láthatók még kubikgödrök, többek közt a Tiszavirág ártéri séta­út mentén is maradt néhány. Úszóházak a Tisza vizén üdülés Újfajta lakhatás: egész évben lehet a folyón lebegni A tiszaörvényi úszóházak: különleges pihenési lehetőség, mely ötvözi a vízen való tartózkodás és a szárazföldi otthon kényelmét Ház, mégis a vízen lebeg. Építésiengedély-köteles, végül mégis hajólevelet kap. Ezek az építményes úszóművek, ismertebb nevükön az úszóházak. Szuromi Rita Feltűnőek a partról, de még fel­tűnőbbek a folyóról: házak úsz­nak a vízen Tiszaörvénynél. A mutatós faházak szó szerint a ví­zen lebegnek egész évben, még akkor is, ha esetleg árad a folyó. Új típusú lakhatási lehetőség ter­jed a Tiszán.- A legnagyobb előnyük, hogy nem kell füvet nyírni - mondja tréfálkozva Szabics Imre, a tiszaörvényi Szabics-kikötő tulaj­donosa. Itt láthatók ugyanis a legnagyobb számban az úszóhá­zak, ezek a különleges vízi épít­mények. - A legtöbb üdülőtulaj­donos arról panaszkodik, hogy amikor lejön a Tiszához pihenni, máris a fűnyírással kell kezde­nie. Nos, ez esetben nem így van, elég a teraszra kiheveredni, s máris lehet szemezni a vízzel. Úszóházat jelenleg csak olyan kikötőben lehet felépíteni, ahol van infrastruktúra, elektromos áram, víz-és szennyvízhálózat. A ponton-rész megvásárlása után a Budapesti Hajózási Felügyelet vé­gez egy helyszíni szemlét, majd vízre rakják az építményt. Ezután következhet a felépítmény meg­vásárlása és összerakása, vagyis a vízen lebegő alap­ra faház kerül. Az úszóház ma­napság még nem ol­csó nyaraló, egy kö­zépkategóriás ára is 15-20 millió között mozog. Ám annak, hogy valaki a vízen éljen, ára van. Akinek túl sók ez a luxus, akár lábon álló házba is költöz­het. A procedúra itt sem keve­sebb, először is építési engedélyt kell kérni a helyi építési osztály­tól. Az építési terv jóvá­hagyása után szükség van egy vízügyi enge­délyre, majd amikor el­készültek a cölöpökön ál­ló házak, akkor kérni kell a lak hatási enge­dély kiadását. Ez a típus már m megúszható St. 6-8 millió fo­rintból, igaz, ezért nem jár lebegés...- Érdekes mó­don úgy alakult, hogy az építmé­A Budapesti Ha­józási Felügye­let végez terep­szemlét az épít­kezéskor. m nyes úszóművek, vagyis az úszó­házak Tiszaörvényben terjedtek el - meséli Szabics Imre. - Ha a két, vízre épített épület közül vá­lasztani lehetne, én az úszóház­ra szavaznék. Még a téli lakhatása is megoldott, elektro­mos fűtéssel ugyan­is a leghidegebb időben is melegen tarthatóak. Az épü­letnek különlegessége még az is, hogy hajólevele van, mivel tény­legesen egész évben a vízen „tar­tózkodik”. Az úszóházak stabilitását egy speciális kötél biztosítja. A terü­letet bérbe adó kikötő tulajdono­sának kötelessége a vízállás­nak megfelelően szabályozni a kötél mozgását. Egy-egy áradáskor bizony „hosszú pó­rázra” engedik ezeket a háza­kat, a 2006-os és 2010-es árvi­zek idején három méter, illetve azt meghaladó mozgásra is szükség volt annak érdekében, hogy a házak a megemelkedett folyón lebegjenek. Az első úszóház tizenegy éve épült fel a Tiszán. Évente 3-4 ér­deklődő is akad a különleges építmények iránt, akik úgy gon­dolják, szárazföld helyett vízen szeretnének élni, vagy legalább­is a szabadidejüket ott tölteni. Az engedélyek beszerzése és az épü­let megvásárlása mellett azon­ban jó azt tudni, hogy az úszóhá­zaknak bérleti díjuk is van, hi­szen a területhasználatért, az őr­zésért és a létesítmények kezelé­séért fizetni kell. Ezért viszont őrzik a portáját, sőt még arról is gondoskodnak, hogy a ház min­dig a megfelelő hosszúságú „kö­télre legyen eresztve...” Vörösfenyőből készült az első az első úszóház ti­zenegy éve épült fel. SZABICS IMRE (képün­kön) kikötőtu­lajdonos elárulja, ő szerette volna felépíte­ni, de épp akkor erre nem volt módja. így egy buda­pesti horgász megelőzte, az övé lett az első ilyen különle­ges, vízen lebegő ház, amely vörösfenyőből készült, s amelynek akkor is és most is csodájára járnak. A tulajdo­nos egyébként ma is használ­ja az épületét. Természetfotósok, ultramaratonisták, iskolások a tó napja programjain Csütörtöktől ismét háromnapos programsorozatra várják a Ti- sza-tó fejlesztésében, hasznosí­tásában érdekelteket a Tisza-tó Napja rendezvénysorozatra. Csütörtökön kerekasztal-fóru- mon vitatják meg a horgászat, a területfejlesztés, a természetvé­delem, a vízügy, a vízi rendészet és a turizmus szakemberei a tér­ség fejlesztésének lehetőségeit. Ezen a napon immár harmadik alkalommal futják körbe ultra­maratonisták vezetésével a tó körüli települések iskolásai, sportolói a Tisza-tavat. A futás­ra 725 résztvevőt várnak, mivel a nyári vízszint a Kisköre felső vízmércénél 725 centiméter. A táv mintegy 72 kilométer, amit jelképesen 100 méterenként tesznek meg a résztvevők. A ha­gyományos nyári vízszint-avatót a tiszai vízi rendészet és a vízi mentők hajóinak felvonulásával ünnepük. Pénteken Tisza-tavi Ki Mit Tud?-ra várják a hatodik osztá­lyosokat, a verseny helyszíne Abádszalók lesz. A háromnapos program különlegessége a szombaton első alkalommal megrendezendő Tisza-tó Napja Természetfotós Verseny, amely hajnali négy és déli 12 óra kö­zött zajlik. ■ Lehetőség van a rekordfogás bejelentésére A Tisza-tó halászati hasznosító­ja, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. mostantól lehetőséget biztosít arra, hogy a horgászok bejelent­sék a tározó területén elért re­kordfogásaikat. A pecások által beküldött adatokat feldolgoz­zák, és a legszebbeket, legérde­kesebbeket rangsorolva honla­punkon közzéteszik. A versenyen való részvétel fel­tétele, hogy kizárólag kulturál­tan, kíméletesen kezelt halról készült fotót fogadnak el, a hor­gász aláírásával ellátott bejelen­tőlappal együtt. A rekordméretű halak beküldői sorsoláson vesz­nek részt, melynek fődíja egy­éves felnőtt horgászengedély. A bejelentőlap letölthető az internetről, de postai úton küld­ve is elfogadják azt. ■ Miért, hogyan szólal meg a fűzfavessző? hagyomány Régen játék volt, ma viszont már kellemes időtöltés a faragás Még az 1960-as években is fa­ragtak a Tisza-parton élő gyere­kek fűzfasípot a tavaszi hóna­pokban. Napjainkban azonban ez már csak idegenforgalmi att­rakció és kellemes időtöltés, aho­gyan ezt a tiszaörvényi Szabics- kikötőben is felelevenítették a közelmúltban. A fűzfának ebben az évszak­ban nagyon megnő a nedvesség- tartalma, ezért egy 20 centis vessző, vágva alkalmassá vá­lik síp készítésére. A fűzfa­vessző kétharmadáról lehántjuk a kérget, majd 45 fokos bevágást készítünk. Egy kés nyelével ad­dig ütögetjük a fent maradt kér­get, amíg az egészben leválik. Ezután a bevágásnál újabb met­Kiss Ferenc a fűzfasíp készítését mutatja az érdeklődőknek szést készítünk, majd vissza­húzzuk a kérget, amely alól a le­vegő sípoló hangot adva távozik. A mozgó kérget húzogatva kü­lönböző magasságú hangok csalhatok ki a sípból. Minél vas­tagabb ágat vágunk, annál öblö­sebb hangot ad a hangszer. A tiszaörvényi Tiszavirág árté­ri sétaúton Kiss Ferenc túrave­zető a napokban gyermekek tu­catjainak mutatta be az egysze­rű kis népi játékot, amely egy, a természetben található anyagot hasznosít. Igaz, csak ebben az időszakban, amikor a fokozott párolgás miatt a fűznek elég nagy a nedvességtartalma ah­hoz, hogy faragható és könnyen kezelhető legyen. ■ Két hónap múlva nyílik a császlódi kalandsziget Július elsején újabb turisztikai attrakció nyílik a Tisza-tavon: a tiszafüredi városi kikötőből me­netrendszerűen közlekedő komppal vagy csónakkal lesz el­érhető a császlódi szigeten meg­épülő Robin kalandsziget. Az ország első ártéri kaland­parkja festői környezetben, húsz hektáron kínál majd izgalmakat azoknak, akik a tóhoz nemcsak pihenni és a természeti szépsé­geket élvezni érkeznek, hanem szeretnék, ha adrenalinszintjük megemelkedne. A sportolni vá­gyókat kerékpáros triálpálya, erdei kötélpályák és olyan att­rakciók várják, mint a vízi csopper vagy a vízi kenguru. A kalandparkban helyet kap egy 15 méter magas kültéri mászó­fal, amely nemzetközi verse­nyek megrendezésére is alkal­mas lesz. A fal tetejére feljutva egy 17 méter magas kilátóból le­het letekinteni a Tisza-tóra, ahonnan pedig egy 400 méter hosszú drótkötélpályán lehet le­ereszkedni. A kevésbé extrém körülményekre vágyók végig­mehetnek az erdei kalandpá­lyán, ahol másfél kilométeren különböző nehézségű játékok találhatók. Úgyszintén egyedül­álló lesz a magaslati kötélpályás tanösvény, melyet a fák lombko- ronaszintjére építettek. Az er­dei-vízi vidámpark egyszerre 600-800 vendég fogadására lesz alkalmas. ■ I *

Next

/
Thumbnails
Contents