Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-30 / 125. szám
2011. MÁJUS 30., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HfRLAP 5- Azért akadtak trükkök az antik világban is...- Persze a nagy szónokok, a rómaiak különösen tudtak trük- közni, ez nem vonható kétségbe. De a szavak mögé odatették egész személyiségüket. Volt egy eszmény ugyanis, hogy a szavak tettek. Tehát amit mondok, azt tulajdonképpen teszem. Ez az, ami mára nagyon megváltozott. Most a sikeres szónoknak elvileg semmi köze ahhoz a tetthez, amit véghezvisz, vagy amit okoz.- Vagyis egy jó beszédben a hatáskeltésen túl fontosak az észérvek is. Mivé torzult mára a retorika, puszta kiüresedett fogássá, technikává, a meggyőzés helyett a manipuláció eszközévé?- A retorika kiüresedése nem igazán napjaink terméke. Minden akkor kezdődik, amikor elvész az a közélet, amelyben megszületik. A körülmények változtak vagy megszűntek, s ennek sok oka van. Számos kutató azt mondja, hogy az egyik szöget a retorika koporsójába a felvilágosodás, a másikat a romantika verte bele. Az egyik szerint nem elég racionális, a másik szerint nem elég szubjektív. Ma a jó beszéd helyett egy rövid, sikeres hatáskeltésre szorítkozó törekvés áll.- Mi a jellemzője a mai beszédeknek? A nyilvánosság nem egy próbaterep volt, ahol bárki, bármilyen bohócsipkás trükkel elkábíthatja a hallgatóságát Képünk illusztráció. DR. ACZELPETRA 2003: a PhD doktori fokozat elnyerése nyelvtudományok, retorika témakörben 2005/2006: Deák Ferenc Ösztöndíj 2006/2007: Kiegészítő Posztdoktori Ösztöndíj 2006: Sebők Tamás-díj alapító tagja az MTA Miskolci Területi Bizottság Kommunikációtudományi Munkabizottságának Alapítója, koordinálója a Retorikai Műhelynek, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- tudományi Tanszékének és az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció Tanszékének szakmai együttműködésével jött létre. célja: egy magyar nyelvű retorikai enciklopédia létrehozása.- Egyik a rövidség. Fel lehet kelteni az érdeklődést, de kifejteni valamit, hogy két gondolkodó ember együtt dolgozzon a téma megértésén, percek alatt nem lehet. A meggyőzéshez sok idő kell, a manipuláláshoz jóval kevesebb. És ma egy átlagbeszéd ideje hét perc. Napjaink másik fontos tétele: úgy kell beszélni, hogy az a média logikája szerint működjön. A beszélő a virtuális tér számára dolgozik, ettől él a szlogenkultúra. A beszédek régi érvelései, bizonyító ereje áttevődött hatásvadász megszólalássá: pici agyvíz, és máris megfogalmazásba oldódik.- A szónoklatok és a befogadó közeg is megváltozott...- Ez így van, hiszen napjaink szónoka nem a felelős közösséghez szól. A tömegnek pedig mindig a manipulatívabbat lehet jól eladni. A tömegember kevés információ alapján dönt, inkább érzelmes, mint értelmes. Köny- nyű egyszerű, hatásos fordulatokkal befolyásolni: amire figyelni tudok, az jó. Pedig ez nem így van, sajnos számos rossz dologra is figyelünk. És a szónokok inkább azokat a manipulációs technikákat használják, amik kifárasztják a tudatot. A rengeteg, már-már folyamatos Ismétlés sulykol és elzsibbaszt: nem kell gondolkodni, csak nyelni. Ellenőrzés nélkül. És öntudatos, gondolkodó hallgatók nélkül nincs jó szónok. Nem gondolkodni, csak nyelni szlogenkultúra A tömegnek mindig a manipulativ szöveget lehet igazán jól eladni MEGYEI KORKÉP Folytatás az 1. oldalról Csökkent a karitatív szervezetek támogatása „Amit magunknak csinálunk, az velünk hal meg. Amit másokért és a világért teszünk, az megmarad és halhatatlan...” - az önkéntesként tevékenykedő egri Murányi Albertné által idézett gondolat akár a jelmondata is lehetett volna a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete idei közgyűlésének. A tanácskozáson részt vevő küldöttek az előző esztendőben végzett munkát értékelték ezen a találkozón, méghozzá a vezetőség előterjesztése alapján. A közgyűlés megnyitása után bevezetőjében dr. Gyetvai Gyula, a karitatív szervezet elnöke megjegyezte azt is, hogy a vöröskeresztesek is hátrányos helyzetben végezték a munkájukat, miután országosan visszaesett a civil közösségek támogatása. Éppen ezért rendkívüli módon felértékelődnek a helyi kapcsolatok. Az éves beszámolót előterjesztő Gortva József megyei igazgató szerint öt százalékkal csökkent a megyei taglétszám, ez főként a munkahelyi alapszervezeteknél volt jelentősebb. Az érdeklődő fiatalokkal, a civil szervezetekkel, valamint az ön- kormányzatokkal kialakított kapcsolatok révén növekedett viszont az önkéntes segítők száma. Ez különösen a véradások szervezésében éreztette hatását: tavaly 2046 új donort, illetve 15 ezer 690 véradást regisztráltak. A szociális programok közül a szegénység enyhítésére hivatott élelmiszersegély-osztás emelkedett ki. A mintegy 45 ezer rászoruló több mint 70 millió forint értékben kapott zömmel lisztből, tésztából, cukorból, s más tartós élelmiszerből álló csomagot. A hajléktalanok téli ellátása során Egerben 60, Gyöngyösön 30 fedél nélküli jutott reggelihez, továbbá 2200 adag meleg ebédhez a megyeszékhelyen. A vöröskeresztes aktívák több alkalommal is szerveztek karitatív gyűjtőakciót, az adományokból jutott Vámosgyörkre, Herédre, Gyöngyöspatára, továbbá a katasztrófa által sújtott Novajidrányba és Devecserbe. ■ Sz. I. ■ A karitatív munka támogatásában felértékelődnek a helyi kapcsolatok. Kistérséget fejlesztenek a jövő geográfusai Terület- és településfejlesztő gyakorlati munkát végez az Abaúj-hegyközi kistérségben az egri Eszterházy Károly Főiskola húsz geográfus hallgatója. A diákok másfél éve a helyi igényeknek megfelelően dolgoznak a térség társadalmi-gazdasági felzárkóztatásáért. A kistérséget és településeit népszerűsítő kisfilmeket forgattak, összesítették a turisztikai látnivalókat, bejárták a Zemplén- hegység túraútvonalait és fotós útvonalvezetőket készítettek, tematikus turisztikai program- csomagokat állítottak össze. Eredményeiket szakdolgozatokban és tudományos diákköri munkákban jelentetik meg. ■ Ennek az értéknek csak egyik része volt az, hogy valaki hitelesen, meggyőzően tudjon beszélni. Az értéket azért hangsúlyozom, mert a retorika alapgondolata az is, hogy a megszólaló felelős azért, amit mond. Nem lehetett utólag azt mondani, hogy óh, én ezt nem is úgy gondoltam vagy mondtam. HIRDETÉS A sikeres integráció kulcsa: a képzett és tenni akaró cigány fiatalság Élelmiszerből, gyerekcipőből soha nem elég Az elmúlt évek egyik leginkább hangoztatott problémája, hogy a tehetséges, tenni akaró, cigány fiatalok kiszorulnak a közéletből, nem történik meg a roma vezetők valódi generációváltása. Erre reagálva a Kárpátok Alapítvány - a Nemzeti Civil Alapprogram és más támogatók jóvoltából - idén is folytatta a cigány civil- szervezetek fiatal munkatársainak és önkénteseinek képzési és fórumsorozatát. A RomaNet képzés célja, hogy a fiatalok számára saját szervezetük és településük fejlesztéséhez közösségi alapon nyújtson segítséget, ötletet és bátorítást, illetve lehetőséget adjon a szervezetek közötti kapcsolatépítésre, amellyel növelni tudják hatékonyságukat, elismertségüket, érdekérvényesítő és forrásteremtő képességeiket. Dr. Farkas Zsuzsanna - a SZETA Egri Alapítványának elnöke - szakmai vezetésével 2009-től havonta találkoznak az Észak-magyarországi és Észak- alföldi Régió összesen 12 települését (Bélapátfalva, Eger, Hatvan, Kerecsend, Körösszakái, Perkupa, Sály, Sírok, Szentistván, Havonta találkoznak az Észak-magyarországi és Észak-alföldi Régió ösz- szesen tucatnyi települését képviselő cigány fiatalok Szomolya, Szűcsi, Váraszó) képviselő cigány fiataljai. Ugyan a jelen projekt 2011 májusában záródik, de ahogy a legutóbbi találkozón is elmondta Bata Boglárka a Kárpátok Alapítvány igazgatója „Minden most kezdődik el”. A képzés júniusban folytatódik, s az elmúlt hónapokban elkészült egy olyan könyv kézirata, amely a résztvevők településein élő cigányság mindennapjait és törekvéseit mutatja be. A könyv kiadásához sajnos még nem sikerült támogatót szerezniük, de előreláthatólag idén ősszel mindenképpen meg kívánják jelentetni. Illetve a csoport elhatározta, hogy alakít egy szövetséget, amely a két régió hátrányos helyzetű, szegénységben élő - főként roma - társadalmi csoportok életminőségének javítása érdekében tevékenykedő civilszervezeteit tömöríti. A fiatalok munkáját az érdeklődők - a szövetség megalakulásáig - egyelőre a Kárpátok Alapítvány honlapján www.karpatokalapitvany.hu - kísérhetik figyelemmel. Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Máltai Szeretetszolgálat gyöngyösi csoportja. A karitatív közösség évente több száz embernek nyújt segítséget - tudtuk meg dr. Juhász Györgynétől, a csoport vezetőjétől.- Kiket és hogyan segítenek?- A legelesettebbek számíthatnak ránk. Ruhát, bútort és élelmiszert gyűjtünk. Megtalál minket az is, aki adni szeretne és az is, akinek segítségre van szüksége. Csilla von Boeselager közbenjárására évekig kaptunk élelmiszeradományt Európából, ám halála után ez a forrásunk megszűnt. Karácsony előtt egy üzletlánc boltjaiban gyűjtünk tartós élelmiszereket, mert élelemre van a legnagyobb szükség.- Adakozók az emberek?- Sokan segítenek, főként használt ruhával. Mindent szívesen fogadunk, ami megkímélt és tiszta. Főleg gyereklábbeliből soha nincs elég. Pénzt csak barátainktól kapunk. Örülünk annak, hogy a felajánlásokból idén már 25 családnak tudtunk bútort adni. A fuvarosaink többnyire ingyen hozzák, viszik a szekrényeket.- A fiatalokat be tudják vonni az önkéntes munkába?- Sajnos nem, ők a gyerek- neveléssel, munkájukkal foglakoznak. Leginkább a hatvanas korosztály csatlakozik hozzánk. Húsz éve máshogy volt, akkor a negyvenesek alapították a közösséget. Ma 20 aktív és 20 pártoló taggal segítünk. ■ J. M. Dr. Juhász Györgyné: Soszor saját zsebből fizetünk EGYPERCES INTERJÚ Í
