Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-19 / 116. szám
6 2011. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Nyitóérték: 23 114 Változás: 0,34% ABUX index 2011. május 18-án 23 400 23 300 23 200 23 100' 23 000 22 900 22 800 22 70<P port/ Záróérték: 23 058 Előző napi záróérték: 15.30, a New Yorkéi tőzsde nyitása f\ 22 979 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.05. ía. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Miió Ft | Fotex 388 3,19 91 Mól 23 300 3,09 3 037 Rába 788 2,20 33 0RC 2 540 2,00 3 ANY 784 1,81 39 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 1 Econet 32-8,57 57 E-Star 11720-3,06 122 FHB 962-1,93 63 OTP 6100-1,45 6470 Richter 35 605-0,58 1535 A BUX index az elmúlt napokban 23 800 „ 23 783 23 600 ^T*cá23.628 23 400 >>-. 23 200 23367 23 33^Ss21T48 23 000 22 800................................................22 979 22 600 22 400 _______________________________ t/ 05.10 05.11 05.12 05.13 05.16 05.17 n3*J FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (foiWtonna, 05.18.) Új elszámolási ár EUR0BÚZA 2011. augusztus 55000 MALMI BÚZA 2011. augusztus 55 810 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus 48500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 61 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. október 112 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. május 18-án 1€ 1$ 1CHF * * * 267,54 Ft 187,63 Ft 213,09-0,4 Ft-1,54 Ft-0,3 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.18.) wmmm Vételi Eladási | Budapest Bank 259,82 275,90 CIB Bank 257,36 278,80 Citibank 257,03 278,45 Erste Bank 260,73 275,75 FHB Bank 260,18 275,72 K&H Bank 260,20 275,20 MKB Bank 260,91 274,29 OTP Bank 263,06 276,55 Raiffeisen Bank 263,13 274,97 Kitarthat a hazai kukoricakészlet kilátások Még egy évig magas takarmányárak lesznek - Vesztes állattenyésztők Hiába várható rekord kukoricatermés ősszel, ez sem lesz elegendő arra, hogy lenyomja az árakat a piacon, és várható, hogy a külső kereslet is erős marad. A végső vesztes a hazai állattenyésztés lehet. Braunmüller Lajos Kitarthat a szűkös hazai kukoricakészlet az új termés betakarításáig, ám ennek az a legfőbb oka, hogy a magas árak miatt visszaszorult az állattenyésztés, és így eleve kevesebbet vesznek a magyar vásárlók. Készlethiányok esetén segíthet nyáron - az egyébként várhatóan kis meny- nyiségű - búza és árpa, amelyekkel részben lehet helyettesíteni a kukorica felhasználását, így nem maradnak takarmány híján az állattenyésztők az ősszel betakarítható új termésig. Az idei kukoricatermés kedvező időjárás esetén akár rekordmennyiségű is lehet, hiszen a belvizes tél miatt a búza helyett jobbára tengerit vetettek a gazdák. A remélhető őszi bő termés sem elegendő arra, hogy fellélegezzenek az állattenyésztők, becslések szerint ez is csak 10 ezer forinttal mérsékli majd a tonnánkénti árakat, amely még mindig túl drága takarmányt jelent. „Magyarország egy rendkívül nyitott gazdaság a terménykereskedelmet illetően is, ezért igazán pontosan nem lehet megmondani, hogy mennyi kukorica van az országban” - nyilatkozta lapunknak Éder Tamás. A Hús- szövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke hozzátette: „A rendkívüli külpiaci kereslet miatt valóban jogosak lehetnek az ilyen félelmek, de a piaci folyamatok alapján valószínűsíthető, hogy néhány hónapig még elegendő a hazai kukorica mennyisége. Biztosan kitart addig, amíg az őszi búza, és az őszi árpa aratása időszerűvé válik, ez pedig - még ha csak részben is - helyettesítheti a kukoricát az új termés betakarításáig." Egy pontos gabonamérleg kialakítását illetően Éder Tamás szkeptikus: „Mindez olyan mértékű adminisztrációs terhet helyezne a piaci szereplőkre, illetve az államra, hogy nem látom jó megoldásnak. Az Európai Unióba való belépésünkkel vállaltuk azt, hogy a Magyarországról az EU más területére irányuló forgalom nem különbözik a például Heves megyéből Baranya megyébe irányuló forgalomtól.” Kedvező időjárás esetén jelentős mennyiségű kukorica teremhet az idén, ez pedig a várakozások szerint lefelé hajtja az árakat - mondta el a Világ- gazdaságnak Vámosi Gábor. Az IKR Zrt. terménykereskedői üzletágvezetője hozzátette: az ótermés tonnáját a 58-60 ezer forintért lehet megvásárolni, az új termésre szóló kötések már 45-47 ezer forint körül mozognak. „A tavalyi évhez hasonlóan az idén is jól ment a kukorica értékesítése külföldre, április hónapban félmillió tonna ment ki külföldre” - mondta el megkeresésünkre Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára hozzátette: „Korábban valóban nem termett sok, és a külföldi kereslet is kétségkívül erős, de akár ki is tarthatnak a hazai készletek. Annyi biztos, hogy a megbízható, egységes gabonamérleg hiányában az ebben érdekeltek a szűkösség hírét emelik ki.” „Tény, hogy a külföldi kereslet jelentős, de a magas árak miatt a hazai felhasználás gyakorlatilag alapjáratra esett vissza” - mondta el lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „Magyarországon a hízlalási hajlandóság rendkívül alacsony mértékű, így az állatállomány drasztikus csökkenése miatt a kukorica belföldi kereslete is alacsony. Idehaza havi 200 ezer tonnánál több kukoricát nem vesznek fel a hazai szereplők. A magas árak miatt a kisebb állattenyésztők egy-két hetes készletet vesznek csak, a nagyobb szereplők pedig már jó előre gondoskodtak a saját készleteikről, ezért sem valószínű, hogy az új betakarításig elfogy a termés. Az új termés viszont - kedvező időjárás esetén - megA kukorica felvásárlási ára (ezer forint/tonna) 25-------------------———-------2010. jan.-2011. márc. VOGRAFIKA Forrás: KSH lehetősen sok lehet. Ez akár tonnánként 10 ezer forinttal is mérsékelheti az árakat, ám ez még mindig nagyon magas az állattenyésztőknek. Mivel a kormányzat részéről tapasztalataim szerint csak szavakban látható a segítség, tettekben nem, vagyis várható, hogy idén is súlyos állatállomány-csökkenés sújtja majd a hazai mezőgazdaságot” - tette hozzá Raskó. Etetni vagy tankolni? A kukorica világpiaci árának egyik legfőbb felhajtóereje a bioetanol gyártása. Az ipari felhasználásra egészen döbbenetes mennyiségeket fordítanak. Németországban minden ötödik, az USA-ban minden negyedik hektárnyi kukoricából üzemanyag lesz. Ez csak az Egyesült Államokban 150 millió tonnára rúghat idén. A bioetanol-felhasználás mellett az élelmiszer-felhasználás nem versenyképes. A megnövekedett kőolajárak miatt ugyanis nő az igény a bioetanolra is, így erre a célra jobban megéri eladni a kukoricát, mint takarmányvagy étkezési célokra. Ez azonban magas takarmányárakat, csökkenő állatállományt, és a világ egyes részein éhezést okoz. ■ Itthon visszaesett az állattartás, a kukoricaár alacsony. Ha kedvező idő lesz, rekordtermés is lehet a hazai piacon, de ez sem lesz elegendő az árak leszorítására, hogy fellélegezzenek végre az állattartók Féloldalasán emelkedő bérek, bruttó 210 ezer az átlagkereset KSH Bizonyos ágazatokban kiugróak a jövedelmek, még átlagosan mérve is előfordul négyszeres különbség A reálbérekről idén keveset tudunk, de amíg olyan gyenge a foglalkoztatás, mint jelenleg, addig a béremelések is visszafogottak maradnak. Az idei első negyedévben a bruttó átlagkereseteknél 1,5 százalékos emelkedést mért a KSH, márciusban viszont 1,4 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól a fizetések. A tavalyi bruttó béremelkedés 1,4 százalékos volt, de ahogy tavaly is, most is nagy a különbség az állami és a magánszféra között. Míg a versenyszférában idén márciusban 4,6 százalékos emelkedés volt, addig az állami dolgozók bruttója 15,9 százalékkal esett tavaly ilyenkorhoz viszonyítva. Az év eddig eltelt részében 210 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, a vállalkozásoknál 215,5 ezer, az állami szektorban valamivel 198 ezer forint alatt volt az átlag. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, ahol már átlagban is félmillió forintot meghaladó a havi fizetés. Az információ és kommunikáció területén átlépte a 400 ezer forintot az átlagfizetés, miközben a vendéglátóiparban - a hivatalos statisztika szerint alig 125 ezer forintot lehet keresni, a mezőgazdaságban pedig 141 ezer forintra jön ki az átlagkereset. Az alkalmazotti létszám továbbra is enyhe emelkedést mutat, az 5 fő feletti vállalkozásoknál és az államnál 0,7 százalékos bővülést regisztráltak. Ez a cégeknél bekövetkezett 2,7 százalékos emelkedésből és az állami munkahelyeken bekövetkezett 4,4 százalékos fogyásból adódik. Utóbbiban még most is erőteljesen érezteti a hatását a közmunkaprogramok átalakítás miatti visszaesése. Az idei első negyedévben 712 ezer állami ala cégek közel háromnegyede foglalkoztat szakmunkást, de ezeknek csak 42 százaléka fogadna szívesen szakmunkásdiákot szakmunkásképző iskolát helyettesítő gyakorlati képzés, oktatás keretében. 58 százalék elzárkózott ettől - derült ki a GKJ 1200 cégvezetőt felölelő felméréséből. A pozitívan nyikalmazott volt, a közfoglalkoztatásban lévők nélkül pedig 681 ezer volt az állami szektor létszáma, ami gyakorlatilag a tavaly ilyenkori szintnek felelt meg. ■ B. D. latkozók aránya a cég méretével párhuzamosan emelkedik: legkisebb arányban az 50 fő alatti, legnagyobb arányban az 500fő felettiek jelezték, hogy foglalkoztatnának szakmunkástanulót. A vendéglátóipar szereplői a legnyitottabbak a ta- noncokra, míg a pénzügyi területen a legelutasítóbbak. Fogadnának-e szakmunkásdiákot gyakorlati képzés, oktatás keretében? (vállalatméret szerinti megoszlás, százalék) 100 .......hMBHÍ...........................OHM 80 60 40 20 0 -J <50 fő VMRAFIKA 50-99 fő 100-199 fő 200-499 fő igen 500 főtől Forrás: GKI ■ Most is nagy a különbség az állami és a magánszféra között. Ki fogja kiképezni a szakembereket?
