Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-17 / 114. szám

2011. MÁJUS 17., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Kölcsönözhetők a játékok és az óvodai gyerekkönyvek Akár kölcsönözhetőek és haza is vihetőek azok a játékok, amelye­ket a napokban juttattak el a dél­hevesi települések óvodásainak. A kistérségben tavaly félmilliárd forintos program indult a gyer­mekszegénység felszámolására. Jelenleg 17 településen hetven ember dolgozik a mélyszegény­ség enyhítésén. ■ Félmilliárd forintos program indult a gyer­mekszegénység- felszá­molására.- A családok és a szakembe­rek szerepe felbecsülhetetlen a gyermekek korai nevelésében - fogalmazott Kovácsné Perez Eszter programmenedzser. - A szaktudáson kívül fontosak az eszközök is, amelyek a nevelő­munka kellékei. Ezért döntöt­tünk úgy, hogy a térség óvodáit könyvekkel és játékokkal támo­gatjuk. Az intézményekbe szál­lított köteteket és készség-, vala­mint képességfejlesztő játékokat a kicsik mindennap használhat­ják, sőt haza is vihetik a kölcsön­zés szabályait betartva. Az adomány szétosztása után a programban dolgozók remélik, hogy fontos lépést tudtak tenni a korai képességgondozásban, amely meghatározó állomása a gyermekek fejlődésének. ■ Kisbaltával vágták le a rézkábelt Húsz méter rézkábelt loptak el a füzesabonyi vasútállomás mellől vasárnap délután. Az ese­tet a vasúttársaság dolgozói je­lentették a rendőrségen. Az oda érkező egyenruhások - a hely­színi szemle során szerzett in­formációk alapján - nem sokkal a történtek után előállítottak két ló éves fiút. A pétervásárai és füzesabonyi gyanúsítottaknál megtalálták a lopáshoz használt baltát és a zsákmányként elvitt kábelt is. A két fiatal ellen dolog elleni erő­szakkal kisebb értékre elköve­tett lopás bűntett megalapozott gyanúja miatt indult eljárás - tá­jékoztatott Soltész Bálint rend­őrségi sajtószóvivő. ■ Kerek a világ a jurtában régmúlt Kerecsensólyom jelent meg, amikor építeni kezdték A jurtaépítés nem egyszeri fellángolás: Faragóék kertjében életszemléletük eredménye az ősi sátor, amely a barátok örömét is szolgálja Az ősmagyarok hitvilága szerint a világ kerek, akárcsak egy jurta. Az egri Faragó József élete is kerek, de nem azért, mert jurtája van, hanem mert boldog ember. Szuromi Rita Az időtlenség és a béke országá­nak kapuját lépjük át, amikor Fa­ragó József portájára érünk. Az egri férfi tulajdonáról az első gon­dolatunk az: olyan, mint az ősha­za. Nem csoda, hiszen céltábla, egy keretre kifeszített dob, tavacs­ka, egy szárnyas napkoronggal ellátott szabadtéri búboskemence és egy jurta áll kertjében. Faragó József nem a gyermek­kori álmát valósította meg ottho­nában. Öt éve kezdett érdeklődni az íjászat iránt, az ősmagyarok „fegyvere” és harcmodora beve­zette őt egy elveszettnek hitt vi­lágba. Partnere e különös szenve­délyben Ica, áld kézügyességével segíti férjét: nem csak a ruhákat varrja, de jurtát is épít, ha épp ar­ra van szükség.- Tavaly május elsejére épült fel a jurtánk - meséli a férfi. - Amikor építettük, megjelent az égen egy kerecsensólyom. A jel azért is emlékezetes marad, mert az idei építést sem „úsztuk meg” különleges esemény nélkül: most barackvirágokkal terítette be a jurtát a szél, úgy nézett ki, mint ami virágba borult. Az egri jurtaépítő úgy tartja, hajdan az egyszerűség és a nagy- szerűség dominált. Nem voltak felesleges építészeti elemek, tár­gyak, a praktikum uralkodott. A jurta legalább olyan jól működő „épület”, mint amelyekben ma­napság élünk. A tündök (közép­ső, nyitott rész) és a felhajtott ne­mez-vagy oldallap közt jár a szél, vagyis klimatizált. A nemez - vagy az itt használt lélegző lenvá­szon - biztosan véd a széltől, az esőtől. Minden felhasznált alap­anyag természetes. ' - Kézművességből élek, nincs olyan anyag, amellyel ne dolgoz­Különös hangok az éjszakában kürtöt fújni művészet Nem csupán a jelzőszerkezetből hangot kicsalni fortélyos, de annak hátborzongató a mély­sége. Aki hallja, annak bizto­san vibrál a zsigereiben az ősök „hangja". Faragóék kert­jében áll egy kifeszített dob is. E kettő, ha az este csendjében megszólal, ezeréves ösztönö­ket tép fel. Persze erre ritkán kerül sor, a család megtartja magának és barátaiknak kü­lönleges szenvedélyét. tam volna már - folytatja. - Rá­adásul apám és nagyapám is fá­val dolgozott, én pedig hosszú Aprólékosan díszített kürt ősi motívumokkal faragó József szürkemarha szarvából faragta ki kürtjét, amely hasonlít Lehelére, de nem törekedett a másolásra. A készítés kü­lönlegessége volt, hogy az ott alkalma­zott ősmagyar motívumokat éppúgy negatívban kellett ki­faragni, akárcsak a székely kapukét. Házi készítésű a só­tartó is, ami szintén gazda­gon díszített. ideig jártam a Téka kézművestá­borba. A feleségem óvónő, ő is jól ismeri az anyagokat, és van kéz­ügyessége. Ha kell, ketten is szét­szedjük és felépítjük a jurtát. Merthogy a jurta és a család időnként utazik. Eljárnak Ópusztaszerre és a Bösztörpusz- tai Magyarok Országos Gyűlésé­re. Ilyenkor a „házukat” is viszik magukkal. A jurtában különösen az éjsza­kák szépek. Ilyenkor hallhatóvá válnak a. neszek, az ember köny- nyen tud azonosulni a természet­tel, hiszen annak védett burká­ban fekszik. Az ősmagyarok a vi­lágot éppen olyan kereknek kép­zelték, mint a jurta.- A magyarok ősi múltja sok­kal gazdagabb és sokrétűbb, mint ahogy azt az iskolában tanítják - mondja. - A magyarok kultúrájá­nak megértéséhez ismernünk kell a közeget is, ahol éltek. Faragóék jurtájában minden kézi munka és mesteri. Bőrből készült a tarsoly, a falakat borí­tó kárpitokat ősmagyar motívu­mok díszítik.- Nincs is annál szebb és meg­hittebb, amikor középen ég a tűz, mi körülüljük a lángot, beszélgetünk, megadjuk a tiszteletet az ősöknek. Ezért sze­retjük a jurtát - fejtegeti. Bemutatták az új kápolnát Fogacson búcsú Nepomuki Szent János tetteit idézték fel a barátok ünnepén EGYPERCES INTERJÚ Államtitkárok a háromnapos konferencián Az önkormányzati államtit­kár, Tállai András is előadást tart Egerben a helyhatóságok mellett működő Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálatok (GAMESZ) hatodik konferen­ciáján. A május 19-21. közöt­ti találkozóról Molnár Lász­lót, az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményének (EKVI) igazgatóját kérdeztük.- Mi az EKVI harmincéves fennállását ünneplő ese­ménysor első rendezvénye?- Ennek első állomása a 6. GAMESZ-konferencia. A há­romnapos programra az or­szág minden régiójából érkez­nek résztvevők, várhatóan száz önkormányzati szakem­ber látogat el a megyeszék­helyre.- Az első napon Eger gaz­dálkodását is bemutatják az önkormányzat munkatársai.- A vendégek megismer­kedhetnek Eger példaértékű gazdálkodásával is. Az, hogy a város nem adósodott el a ked­vezőtlen gazdasági tendenci­ák ellenére sem, a mértéktar­tó városvezetőknek és a gaz­dasági szakembereknek kö­szönhető. De bátran mondha­tom, hogy e sikerben az EKVI- nek is van szerepe.- Kiket várnak előadóként a hétvégi konferenciára?- Többek között Tállai And­rás, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára is ellátogat Egerbe péntek dél­előtt, de Banai Péter költség- vetésért felelős államtitkár is beszél a Széli Kálmán Tervről. A konferencia harmadik nap­ján, szombat délelőtt pedig az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye is bemutatkozik. ■ M. K. Molnár László:- Az ország minden régió­jából érkez­nek szakem­berek. Több műit ötszázan érkeztek a Pusztaíogacsi Kápolna búcsújá­ra, amelyet az elmúlt hét végén rendeztek meg. A búcsú évszá­zados hagyományait három éve újította fel a Pusztaíogacsi Ká­polnáért Egyesület, amely 17 millió forintos pályázat elnyeré­sével tett jelentős lépéseket a 250 éves leromlott állagú épület megújítására. A reggeli órákban az egyesü­let kuratóriuma az emlékezés és a kegyelet virágait helyezte el a tarnamérai temetőben annak a Túri Margitkának a sírjánál, aki másfél évtizede kezdeményezte a kápolna megmentését. Nemes cselekedetéről Csintalan István, Zaránk polgármestere beszélt. Az ünnepi mise Nepomuki Szent János kultuszát és tetteit idézte fel Zarándokok érkezésével, hintós kocsikázással és kirakodóvásár­ral valódi pusztai búcsú része­sei lehettek mindazok, akik kilá­togattak a fogacsi kápolnadomb­ra. Az ünnepi misét Urbán Imre plébános tartotta az imahely névadója, Nepomuki Szent János tiszteletére. A mise előtt és után a tarna­mérai, a zaránki, a jászszent- andrási és a boconádi kulturális együttesek műsora, valamint tombolahúzás szórakoztatta a je­lenlévőket, de nem maradt el Né­meth Géza és muzsikustársai­nak cigányzenéje sem. Bemutat­ták a tarnamérai Balogh Máté Pusztafogacs című kisfilmjét, mely DVD-n is látható ■ Franciaországi fesztiválra utazik a Vitézlő Oskola Meghívást kaptak az egri hagyo­mányőrzők a franciaországi Guérande-ban május 18-24. kö­zött tartandó kulturális fesztivál­ra. Az Egri Vitézlő Oskola öt esz­tendővel ezelőtti nagy sikerű be­mutatkozása a Nantes közelében fekvő tele­pülésen máig emléke­zetes maradt, nem vé­letlen, hogy a szerve­zők gondoltak rájuk. A „Fete médiavale” elnevezé­sű, középkori hangulatot idéző eseményre szerdán huszonegy vitézlő oskolás utazik. A rende­zők azt kérték az egriektől: a cso­port tagjai a látványos korabeli életképek bemutatásán kívül ve­gyenek részt a rendezvény fény­■ Szinte már barátként tar­tanak számon bennünket. pontjának számító hagyomá­nyos felvonuláson is.- Első ottani fellépésünkre a Loire-Atlantique és Heves megye között kialakult testvérkapcsolat­nak köszönhetően került sor. Nagy örömünkre szolgál, hogy most is­mét ellátogathatunk a több mint kétezer kilométerre fekvő óceánparti városká­ba, ahol nemcsak az egyik külföl­di vendégszereplőként, hanem szinte már barátként tartanak számon bennünket - mondta el a Hírlapnak a meghívás kapcsán az utazás szervezője, Szikra Ist­ván ny. százados, az Egri Vitézlő Oskola elnökhelyettese. ■ Sz. I. ( \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents