Heves Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-14 / 112. szám

SÍK*­w^mESäsBSSm, BpvpWHHHIH KOZELET A KDNP budapesti választmánya arra kéri „Pokorni Zoltánt és társait”, vagy tegyenek le egy fajsúlyos szakmai anyagot, vagy hagyják abba az oktatási koncepcióval szembeni aknamunkát. Felszólították a fideszes honatyát, ossza meg velük szakmai gondolatait, ne az ellenzéki sajtóhoz szaladgáljon azokkal. Kórházban kapták el a dögéi polgármestert a körözött volt dögéi pol­gármester egy szabolcsi kór­házban van, emiatt nem vo­nult börtönbe a múlt héten. A bíróság vesztegetésért jog­erősen három év tíz hónapra ítélte Vincze Ferenc Tibort, aki azonban - az orvosi szakvélemény alapján - álla­pota miatt nem elővezethető. Már az idén bővülhet az Alkotmánybíróság A JELENLEGI TIZENEGYRŐL ti­zenöt főre bővítené az Al­kotmánybíróság létszámát már az alaptörvény jövő év január elsejei hatályba lé­pése előtt az a javaslat, amelyet a Fidesz részéről Lázár lános és Balsai István terjesztett az Országgyűlés elé pénteken. A testület ti­zenöt fős teljes létszámá­nak biztosításához szüksé­ges tagokat 2011. július 31- ig választanák meg. Hunvaldot és Gált kiengedték az előzetesből Megszüntették az erzsébet­városi ingatlanügyben meg­vádolt Hunvald György volt MSZP-s polgármester és Gál György volt SZDSZ-es bizottsági elnök előzetes le­tartóztatását. A betegséggel bajlódó Hunvaldnál lak­helyelhagyási tilalmat ren­deltek el, Gál házi őrizetbe kerül. Előbbi két év három hónapot, Gál két év hat hó­napot töltött előzetesben. Hunvald így talán gyógyulhat Csak kétszázan maradnak t. ház, 2014 Kevesebb képviselő - Választójog a határon túliaknak •c <w, sz*vazóup BUDAPEST. 03. számú válasnóVwüte, Érvény«* *«v«nl » Bad»CM>oy\ Uaboto Q •sSfc SS-ji* ■''A.'-''" \ Vegyes marad a választási rendszer, vagyis lesz lista (a megyei listák kivételével) és lesznek egyéni kerületek - több választó jut egy képviselőre Lényegében megfeleződik a mostani parlamenti képviselői létszám 2014- ben. Minden párt a maga arcára formálná a válasz­tási rendszert. Vég Márton Az új alkotmányban nem szere­pel a kétszáz fős parlament, de a Fidesz és a KDNP továbbra is ezt tartja célnak a választójogi rend­szer átalakítása során. A reform összehangolásával megbízott Áder lános fideszes EP-képvi- selő eddig semmi konkrétumot nem közölt a terveiből, de ígéri: június végére elárulja, hogy mi­ként lesz a jelenlegi 386 helyett 200 tagú a T. Ház. Azt még Tállai András belügyi államtitkár tette a napokban egy­értelművé, hogy szigorítják az összeférhetetlenségi szabályo­kat, így a befolyásos polgármes­tereknek 2014-ben választaniuk kell: az önkormányzat élén vagy az ország házában szeretnék képviselni a választók érdekeit. Politikai döntés született arról a javaslatról is, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek. A magyar állampolgárok - füg­getlenül attól, hol élnek és adóz­nak - valamilyen formában vok­solhatnának a magyarországi or­szággyűlési választásokon. Tud­ni kell: felmérések szerint a ha­táron túli magyarok hatvan szá­zaléka Fidesz-, harminc százalé­ka Jobbik-szavazó. A baloldali-li­berális pártok támogatottsága vi­szont legfeljebb tíz-tizenöt száza­lék. Az is borítékolható, hogy a szlovákok elfogadhatatlannak tartanák, ha egy magyarországi választási kampány átterjedne tóth Zoltán választási szak­értő szerint önmagában a parlament létszámának csök­kentése jelentéktelen módosí­tás. „Az egyfordulósság a nagy pártoknak kedvez. Pozi­tív dolog, hogy a két választá­siforduló között nem lehet lét­rehozni vadonatúj koalíció­hozzájuk. Ők vagy az országos listára szavazhatnának, vagy kü­lön határon túli magyar listákat állítanának fel számukra. „Ha komolyan gondoljuk, hogy a magyar nemzet egységes, akkor minden magyar állampol­gárnak köze van az itteni köz­ügyekhez” - fogalmazott Gulyás Gergely. A fideszes politikus né­hány konkrét változtatást már megerősített: például biztosan megszűnnek a megyei listák, és több választó jut majd egy kép­viselőre az egyéni körzetekben. Az eddigi negyven-ötvenezer he­lyett nyolcvan-száztízezer vá­lasztó jut majd egyéni körzeten­kat, amelyek korábban a pár­tok tagadtak” - magyarázta. Tóth Zoltán szerint az 1989- ben volt utoljára megegyezés a pártok között, azóta minden egyes választási törvényjavas­latot kizárólag a nyers pártér­dek határozta meg, ahogy a mostanit is. ként. „Arányosabb választójogi rendszert szeretnénk alkotni” - szögezte le Gulyás Gergely. Az egy- vagy kétfordulós parlamen­ti választást firtató felvetésre azt mondta, az egyfordulós sziszté­ma mellett szóló érv az olcsósá­ga, s az is, hogy az elmúlt két-há- rom voksoláson sok helyütt már az első forduló eredményes volt. Az MSZP is a mostaninál ki­sebb parlamentet akar, de nem a létszámot, hanem az arányossá­got tartja a legfontosabbnak. Lamperth Mónika, a választójogi reformot előkészítő parlamenti albizottság szocialista alelnöke korábban elárulta: elképzelésük szerint a jövőben csak listákra lehetne szavazni. Választójoga vi­szont csak annak lenne, akinek állandó lakóhelye van Magyaror­szágon, aki viseli választása kö­vetkezményét. A vegyes rend­szerrel az LMP-nek sincs különö­sebb problémája, viszont a zöl­dek azt szeretnék, ha jobban ér­vényesülne az arányosság elve: így például a jövőben ne lehes­sen a szavazatok 53 százalékával a parlamenti mandátumok 68 százalékát megszerezni. Csak a nyers pártérdek számít? Robbantással bosszulták meg Bin Laden halálát Megtorlásul Oszama bin Laden meggyilkolásáért, nyolcvan em­bert öltek meg a pakisztáni táli- bok egy kettős robbantásban az ország északnyugati részében. A merényletet a Pesavartól 30 kilo­méterre fekvő Csárszaddában követték el tegnap a határrendőr- ség egyik kiképzőközpontjának bejáratánál, amikor az eltávozás­ra induló újoncok kiözönlöttek a laktanya kapuján. A motorkerék­páros öngyilkos merénylők to­vábbi hatvan embert sebeste­tek meg. A robbantás bizonyosan erő­síteni fogja azt az általános véle­kedést, amely szerint Oszama bin Laden megölése aligha csök­kenti az iszlamista terrorme­rényleteket. Az al-Kaida egymás­hoz ideológiai alapon, lazán kö­tődő hálózata továbbra is hason­ló merényletek elkövetésére fog­ja ösztönözni híveit. ■ Bírál a jogvédő Amnesty a romák miatt Elsősorban a rasszizmusra, a gyűlölet bűncselekmények elle­ni nem kielégítő fellépésre, a mé­diatörvényekre és a szexuális ki­sebbség gyülekezési jogának sé­rülésére hivatkozva bírálta az Amnesty International (AI) Ma­gyarországot éves jelentésében. Az AI Magyarország igazgatója, leney Orsolya közölte: a Magyar- országra vonatkozó rész fóku­szában a romákat érő folyamatos rasszizmus és a gyakran előíté­letekre alapuló gyűlölet-bűncse­lekmények állnak. A médiát érintő két új törvény szükségtelenül és aránytalanul korlátozhatja a véleménynyilvá­nítás szabadságát. A bírálatok közt szerepel az is, hogy a rend­őrség nem biztosította száz szá­zalékosan a szexuális kisebbség gyülekezéshez való jogát, ami­kor a tavalyi melegfelvonulás kapcsán kezdetben megtagadta a védőkordonok felállítását. ■ Tankokkal vette körbe a városokat Szíriában a hadsereg tüntetések ENSZ-közlés: mintegy 850 áldozata van a demonstrációknak - A kormányerők állítólag nem lőhetnek a tömegbe Elérheti a 850-et a szíriai tünte­tések során elhunyt személyek száma - közölte tegnap az ENSZ emberi jogi főképviselőjének hi­vatala pénteken. Rupert Colville szóvivő szerint az elmúlt két hó­nap megmozdulásai során több ezer embert vettek őrizetbe. Colville ismételten önmérséklet­re, valamint az erőszakos fellé­pés beszüntetésére szólította fel a szíriai rezsimet, de aggodalmát fejezte ki a bahreini és a jemeni eseményekkel kapcsolatban is. A szíriai ellenzéki aktivisták szerint a hatóságok egész város­negyedek lezárásával próbálják akadályozni a tüntetéseket. Több olyan városba, ahol Bassár el- Aszad elnök elleni tüntetések voltak, s újabbakra lehet számí­tani, harckocsik és mesterlövé­szek érkeztek. Hamát már csü­törtökön körülvették a kormány­erők, ennek ellenére pénteken egy szemtanú arról számolt be, hogy több ezer ember gyűlt ösz- sze a város egyik terén tiltakozó megmozdulásra. A dél-szíriai Deraa, ahol a de­mokratikus változásokat követe­lő tüntetések kezdődtek, tovább­ra is el van zárva a külvilágtól. A tengerparti Bánjászt és az or­szág harmadik legnagyobb tele­pülését, Homszot harckocsik vet­ték körül, s az ellenzéki aktivis­ták szerint a biztonsági erők házról házra járva letartóztatá­sokat hajtanak végre. g. «I ö — c Egyenlőtlen küzdelem (fotónk tévéfelvétel) Kadhafi utolsó napjai? elfogatóparancsot adhat ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Moammer Kadhafi líbiai vezető ellen. Franco Frattini olasz kül­ügyminiszter szerint a május Kadhafi és környezete számára döntő hónap lesz, el kell dönte­niük, hogy a nemzetközi közös­séggel egyezséget kötve az önkén­tes száműzetést választják, vagy az ICC letartóztatási parancsa mintegy Damoklész kardjaként fog függeni fölöttük Az ellenzéki líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács külügyi megbízott vezetője pénte­ken Washingtonba utazott, hogy testületé hivatalos elismerését ér­je el az USA-náL Bassár el-Aszad szíriai elnök egyik tanácsadója megígérte a szíriai ellenzék egyik vezetőjé­nek, hogy a kormányerők nem fognak belelőni a pénteki nagy­mise után tervezett tüntetések­be. A tanácsadó állítólag tárgya­lásokat folytat az ellenzékkel a szíriai krízis megszüntetéséről, a találkozók a jövő héten folyta­tódnak. Jemenben híveinek ezrei előtt Ali Abdalláh Száleh elnök teg­nap Szanaában kijelentette: „el­lenáll minden erejével” a nyo­másnak, elutasítja a távozását sürgető ellenzéki felhívásokat és az Egyesült Államoknak az azonnali átmenetet sürgető fel­szólítását. ■ fi í 1

Next

/
Thumbnails
Contents