Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-06 / 80. szám

2011. ÁPRILIS 6., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Simon József: a cél, hogy a bor főutcája legyen a Széchenyi Áprilistól a „ház boraként” az eg­ri Simon Pincészet remekeivel találkozhatnak a megyeszék­hely főutcáján a Cherry Gösser Étterembe betérők, pénteken es­te 7-től vacsoraestre várják ide az érdeklődőket. ■ Az egri termelőknek sokkal markánsabban kellene megjelenniük a belvárosban.- Túl azon, hogy feltett szándé­kom volt a Széchenyi utcán is megjelenni a boraimmal, úgy gondolom, az egri termelőknek jobban, markánsabban kellene megmutatni magukat a belváros­ban, nemcsak a Dobó téren, ha­nem a főutcán is. Az éttermek­nek és a gazdáknak jobban ösz- sze kellene fogniuk, hogy az eg­ri borok erősebb képviseletet kapjanak, a Széchenyi utca a „bor főutcájává” válhasson, és lépten-nyomon az itteni pincé­szetek kínálatába lehessen botla­ni - jelentette ki az ismert boros­gazda. Simon József hozzátette: a pénteki, ötfogásos vacsorát fő­ként a vörösborokra fókuszálva komponálták meg a Cherry tu­lajdonosával, Gyimesi Ottóval. Elhangzott: ráhangolásként már csütörtökön és pénteken dél­utántól egy könnyebb fehér-és vö­rösborral - egy Leányka-Cser­szegi fűszeres házasítással, illetve egy Oportóval valamint a borvi­dék zászlósborával, egy Egri Bi­kavérrel várják az arra járókat. ■ Havi százezer forint a legjobb hallgatóknak Az előző félév eredményei alap­ján rangsorolt, kiemelt ösztön­díjasokat köszöntötték az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Az eseményen Lőrinczné dr. Thiel Katalin oktatásfejlesztési rektorhelyettes a Rektori Tanács nevében kiemelte: szeretnék, ha az .országban egyedülálló tehet­séggondozási forma a főiskola összes tanulóját továbbra is ösz­tönözné kiváló tanulmányi ered­mény elérésére. Az ebben a félév­ben havi 100 ezer forintos ösztön­díjban részesülő 32 hallgató mél­tán lehet büszke a sikerére. ■ EGYPERCES INTERJÚ Mélyből eredező gyökerek póznán A közös lengyel-magyar múltra emlékeztek a találkozón Magyarország és Lengyel- ország két örökéletű tölgy, gyökereik a föld alatt ösz- szekapaszkodtak és látha­tatlanul egybefonódtak. Szilvás István Amikor fiatal koromban Ma­gyarországon a gyönyörű Eger­ben jártam, a vonaton kiderült, hogy a kalauz beszél lengyelül. Megkérdeztem tőle, honnan tud ilyen jól, mire elmosolyodott, szemét az égre emelte, sóhajtott egy nagyot, majd egyetlen szót mondott: „Basia” (a Barbara be­cézett alakja - A szerk.) - adta közre Bonislaw Komorowski ré­gi kedves történetét a Gazeta Wyborcza című lengyel lap. ■ Szimbolikus jelentősége volt az idei pózna ni ba­rátsági napnak. A napjainkban lengyel köztár­sasági elnök - mert az ő ifjúko­ri élményéről van szó - a közel­múltban Poznanban megrende­zett V. Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmával emlékezett vissza magyarországi élményei­re. Ezek - mint a mostani ese­ményt köszöntő beszédében is külön utalt rá - megerősítették abban, hogy barátságunk „á nemzeteinket mélyen összefűző, a nehéz időkben kipróbált köte­lékek tanúbizonysága”. Az Adam Mickiewicz Egyete­men lezajlott ünnepségen, aho­gyan azt a rendezvényen jelen lévő egyik Egerben letelepedett lengyel nemzetiségű szemtanú a Hírlapnak elmondta, ott volt természetesen a magyar köztár­sasági elnök, Schmitt Pál is. Ha­zánk államfője köszöntőjében egyebek mellett kiemelte: „a len­gyel-magyar barátság csak ak­kor él tovább, ha sikerül azt át­adni, élővé tenni civil kezdemé­nyezések, testvérvárosi kapcso­latok, ifjúsági cserék révén”.- Szimbolikus jelentősége van annak, hogy Poznanban volt a találkozó - emlékezett vissza rá utóbb az eseményen másodma­gával részt vevő Jadwiga Flori- anska, az Egri Lengyel Települé­si Kisebbségi Önkormányzat el­nöke. - Ez a város ugyanis öt­venöt évvel ezelőtt a szabadsá­gért folyó harc jelképe lett. Az 1956. júniusi poznani felkelés és Az 1848-as, majd az 1956-os események fűzték szorosra a két nép ba­rátságát. Tisztelgés a poznani felkelés áldozatainak emlékművénél. A magyar-lengyel együttműködés története „A LENGYEL-MAGYAR történelmi olvasókönyv” szerint a két nép XIX. századi együttműkö­dése a magyar szabadságharc idején csúcsosodott ki. A len­gyelek a cári Oroszországgal, a magyarok Bécs uralmával szemben igyekeztek alkotmá­nyos úton javítani fennálló helyzetükön. A lengyel út az 1863. évi januári felkeléshez, míg a magyar az 1867-es ki­egyezéshez vezetett. • Stanislaw worcel a két nép kapcsolatát így jellemezte: „Magyarország és Lengyelor­szág két örökéletű tölgy, me­lyek külön törzset növesztet­tek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapasz­kodtak és láthatatlanul egy­befonódtak”. Nemzeti ünnep és gasztronómiai est az egri lengyel Települési Ki­sebbségi Önkormányzat által összefogott mintegy ötvenfős ko­lónia változatos közösségi életet éL Május 3-án a lengyel alkot­mány, november 11-én pedig a függetlenség napjáról emlékez­nek meg, s bekapcsolódnak a magyarországi lengyelség védő szentje, Szent László emlékére rendezett eseménysorozatba is. Ősszel kulturális és gasztronómi­ai estet, majd a budapesti Len­gyel Intézet támogatásával kiállí­tást terveznek a keresztény egy­házak lelkészeinek a totalitárius rezsimek általi üldöztetéséről, il­letve CZESLAW MILOSZ Nobel-dí- jas költő születésének 100. évfor­dulója alkalmából. Hagyomány náluk a húsvéti ételszentelés, a karácsonyi ostyatörés, a derenki búcsú felidézése, s a Kisasszony temetőben lévő II. világháborús katonasírok gondozása. az októberi magyarországi for­radalom újabb összekötő kapocs volt népeink között. A több száz fős tömeg ennek jegyében hajtott fejet a felkelés 13 éves lengyel áldozata, Romek Strzalkowski, illetve 18 éves ma­gyar sorstársa, Mansfeld Péter - a nevét viselő utcában elhelye­zett - emléktáblájánál, majd ka­tonai tiszteletadás mellett koszo- rúzta meg a felkelés áldozatai­nak emlékművét.- A poznaniak igazán változa­tos programmal készültek erre a napra - tájékoztatott az egri len­gyel kisebbségi grémium vezető­je. - Az egyetem hungarisztikai tanszékén tudományos konfe­rencián, irodalmi esten tekintet­ték át a két nép egybefonódó ezeréves történelmét, kultúráját. A megbeszéléseken szó esett a további tervekről is. így például arról, hogy 2012-re Demján Sán­dor cége, a Trigránit építi fel a lengyelországi város új pályaud­varát. Döntés született arról is, hogy jövőre hazánkban, Ópusz­taszeren tartják meg a barát­ság napját. Bús Balázs, Óbu­da polgármestere ennek je­gyében adta át a 2006-tól évente más-más helyszínen megrendezésre kerülő esemény zászlaját Ryszard Grobelnynek, Poznan főpolgármesterének. Gyermekeink biztonságáról egyeztetnek A Heves Megyei Kormányhi­vatal Szociális és Gyámhiva­tala a gyermekvédelmi jelző- rendszer működésével ösz- szefüggő feladatokról és a megyei gyakorlat érvényesü­léséről tart szakmai értekez­letet ma délelőtt a Megyehá­zán. A tanácskozás részletei­ről Mentuszné dr. Terék Iréntől, a hivatal megbízott vezetőjétől érdeklődtünk.- Milyen témákat érintenek a nap folyamán?- A kollégák elsődlegesen a gyermekvédelmi jelzőrend­szer jogszabályi változásairól kapnak tájékoztatást. A gyer­mekvédelmi törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrend­szert kötelesek működtetni.- Mit kell tenniük a jelző- rendszerben részt vevőknek?- A jelzőrendszer tagjai többek között védőnők, házi­orvosok, pedagógusok, óvó­nők, akik kötelesek írásban jelezni a gyermekjóléti szol­gálatnak vagy a gyámható­ságnak, ha munkájuk során azt tapasztalják, hogy a gyer­meket a környezete veszé­lyezteteti. Ha ezt elmulaszt­ják, a gyámhivatalnak köte­lessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi fe­lelősségre vonására.- A távoltartásról is szó esik?- A másfél éve életbe lépett új jogszabály megyei tapasz­talatairól is beszámol a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szakembere, akitől azt is meg­tudhatjuk, hogy az elmúlt idő­szakban hány alkalommal jártak el a rendőrök a bántal- mazókkal szemben. ■ B. K. Mentuszné dr. Terék Irén: A jelzőrend­szer célja a gyermekek védelme. i Százévesen is pezsgővel koccintott születésnap Az andornaktályai Etelka néni fizikailag és szellemileg is jól van Politikai felelőtlenség a 15 évi tankötelezettség Századik születésnapját ünne­pelte kedden Albert Józsefné Szabó Etelka néni Andornak- tályán. Ebből az alkalomból a település vezetője is tiszteletét tette az unokája otthonában élő idős asszonynál. Vámosi Lász­ló polgármester a köszöntője után átadta neki az Orbán Vik­tor miniszterelnöktől érkezett emléklapot is.. Etelka néni a korához képest nagyon jó fizikai és szellemi ál­lapotban van. Állva hallgatta vé­gig a köszöntőket, fogadta a vi­rágcsokrokat, sőt, még pezsgő­vel is koccintott a vendégekkel. Elsőre elfújta a születésnapi tor­táján a százast formáló gyertyá­kat és határozott mozdulattal ő Etelka néni pezsgővel koccintott Andornaktálya vezetőivel maga vágta fel a tortát. Bár ma­napság sokat alszik, szívesen néz tévét és amíg a szeme jobb volt, sokat olvasott. Férje a Don- kanyarból nem tért vissza. Etel­ka néni szihalmi származású, de élt Egerben, sőt, 7 hónapig Ame­rikában, rokonoknál is, 88 éve­sen költözött Andornaktályára.- Romlik a járásom, a hallá­som, mindig könnyezik a sze­mem. Nagyon megöregedtem. Köszönöm a doktor úrnak a jósá­gát, nélküle nem lennék most itt - hálálkodott. Etelka néni elárul­ta a hosszú élet titkát is.- A sok munka - vágta rá azonnal. - Én igen sokat dolgoz­tam. Magam sem gondoltam, hogy ilyen sokáig élek. ■- Egy évvel a választások után bebizonyosodott, hogy 2014-ben az Orbán Viktor vezette kormány leváltható. Az viszont, hogy ez meg is történik, ma még nem je­lenthető ki - fogalmazott dr. Hiller István, az MSZP Humán- politikai Kabinetjének vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet „Meddig járhatnak, járnak iskolá­ba gyermekeink?” címmel tartot­tak tegnap Egerben. A vendéget köszöntő dr. Sós Ta­más megyei pártelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy szemfény­vesztés, amit a Fidesz tesz, hiszen néhány hónapon belüli megol­dást ígért. Ezzel szemben mikrotársulások, kisiskolák meg­szűnéséről lehet híreket olvasni. Hiller István szerint szigorúan szakmai alapon vizsgálva a je­lenlegi kormány közoktatáspoli­tikáját, különösen pedig a tan­kötelezettség tizenöt éves korra tervezett leszállítását, kijelent­hető: felelőtlenség a politika ré­széről, hogy „az állam kivonul három teljes évfolyam Iránt ér­zett felelősségből”, fsak Ma­gyarországon kell élni, hogy le­vonhassuk a következtetést, ki az a fiatal, aki ennek a politiká­nak a vesztese lesz.- Társadalmi katasztrófának tartom, ami történik, ezzel az ál­lásponttal a legkülönfélébb civil és érdekvédelmi szervezetek is egyetértenek - mondotta végül a kabinetvezető. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents