Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-30 / 100. szám

12 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 30., SZOMBAT BÁBSZÍNHÁZ Nils Holgersson csodás utazása válogatás Megtalálták a legalkalmasabb gyermekszereplőket a tanulságos meséhez A szőke, komisz Nils Hol- gerssont két általános is­kolás tanuló játssza a tör­ténet elején, akik nagyon jól érezték magukat a próbákon. Munkatársunktól Nils egy piros sapkás kisfiú, egyetlen rossz tulajdonsága, hogy szereti kínozni a családi gazdaságukban fellelhető összes háziállatot. Egy nap, amikor Nils szülei elmennek otthonról, egy manó bukkan fel az udvarban. A kis bajkeverő fiú azon nyomban fogságba ejti a manót, aki ezért büntetésül törpévé változtatja. Persze, az állatok sem restek, bosszút forralnak a törpévé zsu­gorodott nagyképű csibészen. Nils felfedezi, hogy amióta törpe, az állatok nyelvét is érti. Nilsnek menekülnie kell az állatok ha­ragja elől. Még szerencse, hogy az udvarban él egy Márton nevű lúd, aki már régóta a vadludak közé vágyik. Mikor a vadludak megjelennek az udvar fölött, hogy téli szálláshelyükre repül­jenek, Márton végre rászánja magát, s csatlakozik távoli roko­naihoz. Nils is menekülne az ud­varból, ezért ő is Mártonnal és a vadludakkal tart. így kezdődik Nils Holgersson csodálatos uta­zása a vadludakkal, amely meg­tanítja a kisfiút az állatok szere- tetére, a természet tiszteletére és a barátság fontosságára. A történet elején Aszódi Ger­gő, az Eszterházy Károly Gya­korló Iskola 4. osztályos diákja és Csirke Martin, a Balassi Bá­lint Tagiskola 3. osztályos tanu­lója játssza Nils Holgersson sze­repét.- A délutános tanár nénim ajánlotta, hogy jelentkezzek a szereplőválogatásra, mert az is­kolában is szépen verselek, és jól szerepjátékozom - meséli Mar­tin. - Nagy álmom volt, hogy egy előadásban szerepeljek, mert bábszínész szeretnék lenni. A kedvenc részem az, amikor a macskát megpörgetem a fejem fölött. A rendezőtől azt a tanácsot kaptuk, hogy ne a közönségre fi­gyeljünk, hanem a szerepünkre.- Nekem egyik osztálytársam anyukája ajánlotta, hogy jelent­kezzek - emlékezik Gergő. - Már több irodalmi versenyen részt vettem, és néptáncolok is, Soó Gyöngyvér (jobbra) játssza az előadásban Nils Holgerssont, miután a manó törpévé varázsolja az eleven, tűzrőlpattant kisfiút Zsolnai Richárd Márton ludat alakítja a darabban A Nils Holgersson bábelőadás életre keltői selma lagerlöff műve alap­ján írta BERTÓTI JOHANNA, a szereplők: bencze Mónika, BODA KATALIN, DARÓCZI ILONA, SOÓ GYÖNGYVÉR. ASZÓDI GERGŐ / CSIRKE MARTIN, LÁZÁR ATTI­LA, PASKÓ ZSOLT, VIRÁG ISTVÁN, zsolnai richárd, a zeneszer­ző rozs tamás, a tervező opra szabó zsófia, a drama­turg Németh virág, a rendező KELEMEN JÓZSEF. Az előbemutatók ma 15 órától és holnap 10 órától, a bemuta­tó pedig szintén holnap 15 órától tekinthető meg. de színpadon most vagyok először. Már az olvasópró- JF<*p ^ bától fogva részt veszünk, nagyon jól éreztük magun­kat, és mindenkivel jó kapcsolatban vagyunk. Soó Gyöngyvér játssza a bábelő­adásban Nils Hol­gerssont, miután a ma­nó törpévé varázsolja.- Nilsszel nern ne­héz azonosulnom, hi­szen egy szerethető, eleven szerep az övé - mondta a bábszínész. Kevesen jelentkeztek a szereplőválogatásra A TÖRTÉNET ELEJÉN ASZÓDI GERGŐ és CSIRKE MARTIN játsszák Nils szerepét. A rendező olyan 8-12 éves, szőke, vékony kisfiút keresett, aki komolyan veszi a színészetet, és szülei beleegyezésével részt tud venni a próbákon és az azt követő előadásokon.- A gyerekek verseket mondtak, szituációs játé­kokban vettek részt - mondja kelemen József (képünkön) rendező. - A válogatáson azt figyel­tük, hogy a jelentkező mennyire érzi jól magát a színpadon, mennyire tud koncentrálni és mennyi­re tudja beleélni magát Nils szerepébe. Végül kö­rülbelül tíz jelentkező közül választottuk ki Gergőt és Martint, és úgy tűnik, jól döntöttünk.- A megformázásához gyakran gyermekkori élményeimet, em­lékeimet hívom segítségül. Ked­venc részem az a lassított, vic­ces jelenet, amikor a róka üldöz. A megható jeleneteket sokszor mi, bábszínészek is teljesen át- érezzük, ezt a színpadon is igyekszünk érzékeltetni: mikor Nils sír, én is sírok. Sokszor vic­celődnek is velem a kollégák, amikor látják, hogy a szünetek­ben ülök kezemben a bábbal, és lóbálom a lábát. Zsolnai Richárd Márton ludat alakítja a darabban.- Színészként végeztem Bu­dapesten, a Pesti Magyar Színi­akadémián - tájékoztat. - A Harlekinhez két éve kerültem. Nagyon érdekes és izgalmas do­lognak találtam, hiszen azelőtt még bábot sem fogtam a kezem­be. Szépsége a szakmának, hogy az egész csapatmunka. Például ebben a darabban van egy gyönyörű lassított rész, ami­kor Nils menekül a róka elől. Én a lábát mozgatom, a többiek pe­dig a testét és a fejét. Nagyon ne­héz csapatmunka, és én örülök, hogy részt vehetek benne. A színpadon azonosulunk a báb­bal, a szereppel, hiszen színé­szek vagyunk, így a mimika és a testbeszéd természetes velejá­rója a bábszínészetnek. A színházi műszakvezető szerves része az előadásnak A bábelőadás háttérmunkáiban nagy szerepe van Lukács Csabá­nak, a bábszínház műszakveze­tőjének. Munkájáról, feladatai­ról és a próbákról kérdeztük.- Mi a feladata a bábszínház­ban?- Elsősorban műszakvezető vagyok, de kis színház lévén több feladatot is ellátok. A Nilsben ügyelő, díszítő vagyok, és van egy kis szerepem is ben­ne. Ügyelőként a darabot tartjuk egyben a legelejétől a legvégéig, tulajdonképpen a rendező jobbkezei vagyunk. A színésze­ket hívjuk a színpadra, akik a je­lenetben szerepelnek, felírjuk az ehhez tartozó zeneszámokat, eszközöket, végül is a háttér­munkát végezzük. Díszítőként bábokat és díszleteket készítünk be, és segítünk a jelenetváltások­ban, gördülékenyebbé, folyama­tosabbá varázsoljuk a darabot.- Hogyan alakultak ennek az előadásnak a próbái?- A rendezőtől nagymérték­ben függ a darab. Kelemen Jó-, zsef már úgy érkezett ide, hogy tudta, mit akar, ami nagyban segíti a mi munkánkat is. Elő­fordul, hogy a már kész bábok technikáján is kell csiszolni, fi­nomítani, hogy a színészek mi­nél könnyebben tudják moz­gatni őket.- Milyen újítás szerepel a Nils Holgerssonban?- A projektor új elem a darab­ban. A háttérben kivetítőn videó megy, amit a hangosító kollé­gánk kezel. Nehéz volt megol­dani, hogy ne látsszanak a vetí­tett felületen az árnyékok, de vé­gül sikerült. ■ M. Z. Lukács Csaba: A rendező jobbkezei Másodszorra rendez Egerben a színész Kelemen József Jászai-díjas szín­művész 1989 óta tagja a kapos­vári Csiky Gergely Színháznak. A fiatal korosztály számára ké­szített előadásaival rendszere­sen találkozhatunk a Gyermek- és Ifjúsági Színházak biennálé- ján. 2003-tól a Kaposvári Egye­tem Színházi Tanszékének taná­ra, jelenleg doktorandus-képzés­ben vesz részt. Egerben második alkalommal rendez. Úgy teremti meg a figurá­kat, hogy a szerepek komikus vo­násait megmutatva sem vonja kétségbe emberi igazságaikat. Színészi, rendezői munkáját szakmai felelősség, koncentrált igényesség, szellemi frissesség, fo­lyamatos megújulás jellemzi. ■ Egy pici lépés a felnőtté válás felé, Nils módra alkotás A földrajzkönyvnek készült utaztató regényt nem könnyű feladat bábszínházban előadni A rendezőt, Kelemen József Já­szai-díjas színészt kérdeztük a Nils Holgersson bábelőadásról.- Az előadás inkább törté­nethű, hiszen a regényből, és nem a rajzfilm alapján készült - adott választ. - Selma Lager- löf, a svéd regényíró felkérésre készítette a művet: eredetileg a svéd általános iskolás gyere­keknek írt földrajzkönyvet. így megszületett a terjedelmes al­kotás, amelyben nagyon sok földrajzi helyszín van. A mű egy utaztató regény, tehát a leg­alkalmatlanabb arra, hogy báb- | színházban előadjuk. A legne- “ hezebb része a magasban, fenn | az égen repülő ludak megjeleni- I tése volt, hogy valóban a levegő­összetett bábtechnika. Márton lúd jár is, repül is, és még Nilst is viszi magával ben szálló ludak „érzetét" kelt­sük a nézőkben. A másik nehéz dolog az összetett bábtechnika megoldása. Hiszen például Már­ton lúd jár is, repül is, és még Nilst is viszi magával. Emiatt jól mozgathatónak kell lennie a föl­dön és a levegőben is. Mindezek ellenére egy olyan előadást si­került létrehozni, amilyet elkép­zeltem. Nagyszínpadi produkci­ót láthat a közönség, az ezzel já­ró minden lehetőséget igyekez­tünk kihasználni. A bemutató előtt az Eszter­házy Károly Gyakorié Általá­nos Iskola első és második osz­tályos kisdiákjai tekinthettek bele az előadás részleteibe, il­letve a darab rendezőjének és a főszereplőknek tehették fel kérdéseiket.- A gyerekeknek azt a fejlő­dést, átalakulást szeretnénk be­mutatni, amin Nils keresztül­megy - mondta Kelemen József. - Az írónő azt mondja, hogy a kisfiú egy komisz, rossz gyerek, ami így is van az elején. Nem sze­ret mást, csak henyélni, enni és komiszkodni. Bántja az állatokat A törpe úgy bünteti meg, hogy pi­civé, babszemnyivé varázsolja. Ettől a traumától, meg hogy vélet­lenszerűen elutazik Márton lód­dal és fél évet tölt a vadludak kö­zött, megtanulja tisztelni az álla­tokat, a barátságot, az életet. Ez egy pici lépés a felnőtté válás fe­lé Nils részéről. ■ 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents