Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-27 / 97. szám

6 2011. ÁPRILIS 27., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. április 26-án Előző heti .............................1......... záróért ék: 15.30, a New Vorirti....... 23964 tőzsde nyitása n 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.04.26. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 44 4,76 52 OTP 6 360 1,93 7 478 Mól 24 545 0,92 1032 TVK 3 335 0,90 4 FHB 1027 0,48 16 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Miió Ft Pannergy 886-2,63 59 ANY 730 00 co i 2 Eg is 19 600 00 O 1 31 CIG Pannónia 910-0,97 34 Synergon 460-0,86 2 A BUX index az elmúlt napokban 24400 24200 24 000 23000 23600 23400 23200 23000 ■äL 04.15 04.18 04.19 04.20 04.21 04.22 FORRÁS: BÉT Cafeteria versenyelőnyben juttatások Még mindig sokkal kedvezőbb az adóterhelése Ezt a pillanatot várja már sok család, hogy végre kikapcsolódhasson, és együtt legyenek a gyerekekkel. A Széchenyi Pihenő Kártyával könnyebb lesz BÉT-áruszekció (forintdonna, 04.26.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 52 500 MALMI BÚZA 2011. május 70000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május 62400 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 59000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 26-án 1 € 1$ 1CHF X X f 264,68 Ft 181,03 Ft 206,51-0,10 Ft-0,70 Ft +1,35 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.26.) Vételi Eladási Budapest Bank 257,42 273,64 CIB Bank 254,30 275,50 Citibank 254,60 275,82 Erste Bank 257,73 272,57 FHB Bank 257,27 272,63 K&H Bank 257,63 272,47 MKB Bank 258,51 271,77 OTP Bank 258,08 271,32 Raiffeisen Bank 259,07 270,73 Az szja-csökkentés ellenére még mindig jobban megéri a cafeteriarendszeren ke­resztül motiválni a munka- vállalókat, mint a „hagyo­mányos” béremeléssel. Az év elejével a béren kívüli juttatások többségénél ked­vező irányban módosultak a szabályok. AS/VG-Összeállítás Azonos keretösszeg mellett az adómódosításoknak köszönhe­tően az idén akár öt százalékkal is nőhet a cafeteriajuttatások nettó értéke a tavalyihoz képest. A múlt évben ugyanis tízezer forintnyi nettó értékű béren kívüli juttatás biztosításához a munkáltatónak még kedvező adózás mellett is 12 500 forintot kellett erre szánni, míg az idén ugyanekkora ráfordí­tásból 10 500 forint jut a munka- vállalónak. Különösen előnyös a cafeteria a béremelések, jutalmak kifizetésére. Míg ugyanis tízezer forintos ráfordítás bérjellegű kifi­zetés esetén alig ötezer forint net­tó keresetnövekedésben jelenik meg, a cafeteriarendszerek igény- bevételével ez utóbbi összeg 8400,5 forint lehet. Vagyis a cafeteria az szja- csökkentés ellenére őrzi „ver­senyelőnyét” a bérkifizetésekkel szemben. Sőt, a 2011. év elején hatályba lépett rendelkezések többsége kedvező irányú módo­sításokat vezetett be. A jogsza­bályban rögzített limitekig az ál­talános személyijövedelemadó-te- her 25 százaiéiból 19,04-ra apadt, és a cafeteriaelemek után az idén sem kell járulékot fizetni. Adó­mentes maradt a kockázati élet- és balesetbiztosítás, a lakástámo­gatás, a számítógép-használat tá­mogatása, és évente maximum 50 ezer forintos értékhatárig az idén új elem az adóterhet nem vi­selő, sporteseményekre szóló, a munkáltató által biztosított belé­pő. Elsősorban a vidéken élőknek előrelépés, hogy az idén azonos megítélés alá esik a meleg- és a hidegétkezési utalvány, vagyis mindkét juttatás havi 18 ezer fo­rintig kedvezményes adóteher mellett adható. Ismeretes: a hi­degétkezési jegyek tavaly még a jelentős - 97,89 százalékos - adó­terhet viselő kategóriába tartoz­tak. Jó hír az is, hogy az iskola- rendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész év elejével visszakerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körébe. A kultúrautalványok sorsa azonban - úgy tűnik - végleg megpecsételődött: ez a juttatási forma 2010 elején került át a kö­zel százszázalékos adóteher ha­tálya alá, így az idén már alig- alig fordul elő a cégek kínálatá­ban. Ez évben egyébként a mun­kabérnek megfelelő adó- és já­rulékteher hárul erre az elhaló- tian lévő cafeteriaelemre. A béren kívüli juttatások vilá­gában az idén a Széchenyi Pihe­nő (SZÉP) Kártya bevezetése az egyik fontos változás. A fokoza­tosan az üdülési csekk helyébe lépő új cafeteriaelem évi három- százezer forintos keretösszegig ló százalékos személyi jövede­lemadó mellett adható, az adóte­her tehát valamivel alacsonyabb, mint az üdülési csekkekre rakó­dó 19,04 százalékos elvonás. Fontos még, hogy az üdülési csekk esetében ez utóbbi, kedve­ző adómérték csak a minimál­bér összegéig - 'az idén évi 78 ezer forintig - él, e felett már 51,17 százalékos terhelés vonat­kozik rá, a Széchenyi Pihenő Kártyánál pedig a háromszáz- ezer forintos keret kimerítése után a béreket illető „szokásos” adó- és járulékmértékek szerint kell leróni a közterheket. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium ígérete szerint néhány hó­nap múlva már működőképes lesz a SZÉP Kártya, és az elfoga­dóhelyek szervezése is gyorsan zajlik majd. Fontos megkötés azonban, hogy á Széchenyi Pihe­nő kártyával minden más szol­gáltatás csak a szálláshely-szol­gáltatással együtt vehető igény­be. Arra is oda kell majd figyelni, hogy a kormányrendelet tanúsá­ga szerint, amennyiben nem használjuk fel a kártyán lévő ösz- szeget a kiadás évét követő év de­cember 31-ig, akkor az elvész. Kedvezményes* adózású cafeteriaelemek 2011-ben Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás __ 78 OOOforint/év Étk ezés (hideg-és meleg étkezési utalvány) 18 000 forint/hó Iskolakezdési támogatás ___ __ 23 400 forint/év, 30 % He lyi utazási bérlet (a munkáltató nevére szóló számlával) Önkéntes-kölcsönös biztosító pénztári és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói hozzájárulás Széchenyi Pihenő kártya 300 000 forint/év Internethasználat _____ _______________________5000 forint/hó A s zövetkezeti közösségi alapból származó nem pénzbeli juttatás 39 000 forint/év Iskolarendszerű képzés__ 195 000 forint/év ' 19,04 SZÁZALÉKOS, MUNKÁLTATÓT TERHELŐ ADÓ MELLETT. FORRÁS: VGÁÍYŰJTÉS Mától igényelhető: önerő-támogatás európai uniós forrásból Az önkormányzatok EU-s forrás­ból elnyert támogatáshoz szer­dától igényelhetnek pénzt az EU önerőalapjából - az erről szóló belügyi rendelet a Magyar Köz­lönyben jelent meg. Önerő-támogatást azok igé­nyelhetnek, akiknek a pályázatát tavaly vagy idén értékelték. Tá­mogatás a saját forrás százaléká­ban jár. Legmagasabb - 60 száza­lékos - az önerő támogatás a víz- gazdálkodásnál. Idetartozik a víz­rendezés, a csapadékvíz-elveze­tés, az árvízvédelem, az ivóvíz mi­nőségének javítása. A környezet- védelem - a szilárdhulladék-lera- kók rekultiválása, a települési szi- lárdhulladék-gazdálkodási rend­szerek kiépítése, továbbá a szennyvízelvezetés és -tisztítás - 50 százalékos önerő-támogatás­ra jogosult. Ugyanennyi jár a já­róbeteg-szakellátás fejlesztésére. A bölcsőde-, óvoda- és iskolafej­lesztés önerő-támogatása viszont már csak 40 százalékos. ■ Egy pályázatra 900 millió forint juthat. Pályázatonként legfeljebb 900 millió forint igényelhető. Ettől csak az ivóvíz minőségének javí­tásánál, és a szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében lehet eltérni. Ha ezeket több település valósít­ja meg, a támogatás településen­ként 70 millióval növelhető. ■ Kkv-k: jól jöhet a piaci információ A kis- és középvállalkozások ve­zetőit megcélzó kkvguru.hu online tudásközpont naprakész információk közöl többféle té­makörben. A portál létrehozójá­nak legfőbb szándéka elősegíte­ni a hazai kkv-szektorban mű­ködő vállalkozások működési hatékonyságának növelését. Megálmodója, Tóth Gábor is a gyakorlati piaci ismeretek fon­tosságát hangsúlyozza. A portál tesztidőszaka januárban indult, és három hónap alatt látogatott­sága elérte a havi ötezret. Egy kutatás szerint a hazai kkv-k fő­ként a jog, az értékesítés és a marketing területén keresnek információkat az interneten. ■ Behálózott intemetutalványok adóterhes Nehézkesebbé vált az idén az ügyintézés - Havi ötezer a plafon Helymeghatározásra is jó lesz a 112-es segélyhívó Jelentősen szigorítottak az inter­netutalványokkal kapcsolatos szabályokon. Tavaly még nem korlátozták a juttatás összegét, míg az idén az utalványok érté­ke nem lehet magasabb havi öt­ezer forintnál. Másfelől tavaly még teljesen adómentes volt ez a juttatás, az idén azonban ugyanaz a 19,04 százalékos adó­teher vonatkozik rá, mint min­den más béren kívüli juttatásra. A juttatás kiadását is szigorú feltételekhez köti a törvény. Első­sorban az elektronikus inter­netes utalványok felhasználásá­ban történt visszalépés. Ezeknek a világhálón beváltandó kódokat tartalmazó utalványoknak ugyan­is az a lényegük, hogy. meg­könnyítsék a cégek és a munka- vállalók életét. Ehhez képest az idén három hónapnál nem ré­gebbi számlákkal kell igazolni a felhasználást. Vagyis a számlá­kat hónapról hónapra le kell ad­ni a dolgozó munkahelyén. Meglehet, a szolgáltatást a munkavállaló szünetelteti, vagy csökken a netes előfizetés díja. Ilyenkor elmaradnak vagy ala­csonyabb összegről szólnak a számlák, melyek alapján a mun­káltató már lerótta a rá eső adót. További gond az utalványok z „felhalmozódása” és esetleges le- | járata. így szükség lehet a jutta- | tás átminősítésére, ami megnő- | véli a munkáltató adminisztrá- 1 ciós terheit. ■ Három hónapnál nem régebbi számlákkal kell igazolni a felhasználást Hamarosan elkezdődik a 112-es segélyhívó fejlesztése - közölte a kormányzati kommunikációs ál­lamtitkárság. Szabó Máté, az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa a napokban szóvá tette: a 112-es egységes európai se­gélyhívószám esetenként kifeje­zetten nehezíti az egységes szemléletű segítségnyújtást. A kabinet hamarosan elfo­gadja a 112-es számra alapozott rendszerhez kapcsolódó felada­tokról szóló kormányhatároza­tot. így elindulhat az átfogó fej­lesztés, amely az ombudsman által is megfogalmazott észre­vételek alapján hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a készenléti szervek mentési, segítségnyúj­tási munkáját. Csökken a kap­csolási idő, kiépül a helymeg­határozó rendszer, gördüléke­nyebbé válik az információ- áramlás, ami elengedhetetlen feltétele a hatékonyabb élet- és kármentésnek. Mint egy budapesti nemzetkö­zi tanácskozáson elhangzott, az egységes európai segélyhívó szám az unió összes tagállamá­ban működik, s díjmentesen hív­ható a központi diszpécserszol­gálat. A hívók földrajzi helyzetét a telefonszolgáltatók segítségé­vel azonosítják, és térinformati­kai szoftverekkel megjeleníthe­tik egy monitor képernyőjén, ez­zel is megkönnyítve, felgyorsítva a vészhelyzet elhárítását. ■ VG * / f

Next

/
Thumbnails
Contents