Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-27 / 97. szám
4 ZOLDOLDAL HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 27., SZERDA Arankának mind a két változata eloskodo Gyommentes magaságyás kertészkedés Zöldségtermesztés kis területen, nagy eredménnyel A női nevek kedves növények elnevezésére valók, a mi Arankánk azonban a növényvilág egyik élősködője. Két fajtáról érdemes külön is beszélni, a Nagy arankáról (Cuscuta campestris) és a Kis arankáról (Cuscuta trifolii). A nagyobb levelű faj a felsőbb, a kisebb a talajközelibb részeken érzi jól magát. Mindkettő a növények szárain, hajtásain él, magjaik 6-8 évig életképesek. Kicsírázva pár napig önmagukban is megélnek, de elpusztulnak, ha nem találnak gazdanövényt. Az pedig köny- nyen megy, az aranka ugyanis nem válogatós. A nagy aranka (Cuscuta campestris) a hajtásokon él A nagyot kaszálással, esetleg úgynevezett fűtésűvel könnyedén el lehet távolítani, a kicsi ellen talajközeli életmódja miatt drasztikusabb beavatkozás kell. Védekezhetünk ellene tömény nitrogén műtrágyával, amit a fertőzött területre kell koncentráltan és nagy mennyiségben kijuttatni. Eredményes növényvédő szeres kezelés- lehet a Stomp kijuttatása, ez a szer a magról kelő, csírázó növényekre hat. Drasztikusabb és látványosabb lehet a perzselő szerek (Régióné, Finale) alkalmazása, ilyenkor az arankafoltot perzseléssel tüntetjük el a föld színéről. Nem túl esztétikus, de arankánk ellen aligha vehetjük figyelembe az esztétikát Fontos tudni, hogy a növénynél egyfajta boszorkánykerék található. Kiindulási helyének közepén egy gyomos foltot találunk - itt már elpusztította a kultúrnövényt -, körötte 1-2 méteres sugarú körben van a szőnyegszerű, vastag arankás réteg. Ettől kifelé, újabb 1 -2 méteres körben pedig az a terület, ahová szálanként terjedhet tovább. A gyomnövény körüli területet tehát há- rom-négyméteres körben kell kezelésbe vennünk, különben nem lehetünk biztosak a sikerben. ■ Szerencsére a kert fogalmába ma már egyre inkább beletartozik a zöldségeskert is. Akár önálló parcellákat létrehozva, akár úgy, hogy néhány valóban mutatós zöldségnövényt a díszkertiek közé ültetünk. A magaságyás esetében nem a telepítés távolsága a legfőbb, minden négyzetcentimétert ki kell használni megőrizzük növényeink számáHa kis területen szeretnénk jelentősebb hozamokat elérni, és szebb, egészségesebb növényeket termeszteni, közben kényelmesebbé is tennénk a kertészkedést, a magaságyást nekünk találták ki. A magaságyásos zöldségtermesztés legnagyobb előnye, hogy kis helyen megvalósítható, terméshozama pedig meghaladja a hagyományos módszerét. Ehhez persze az kell, hogy megbarátkozzunk néhány hasznos szabállyal és alkalmazzuk is azokat. Egy parcellákra osztott zöldségeskertben az ágyások között keskeny utak vannak, a növények szabályos rendben sorakoznak egymás mellett. Az egész kertszakasz rendezett, ápolt kinézetű, az ágyásokat rendszeresen gyomláljuk, és a területet szorgosan kapálgatjuk. A magaságyás viszont másképp működik. Amíg a természetben magától értetődőnek tartjuk, hogy a növények minden négyzetcentiméternyi helyet igyekeznek elfoglalni, addig a díszkertben ennek ellenkezőjére törekszünk. A cserjék és bokrok alatt mindent tisztán tartunk, a gyomnövényeket persze gondosan eltávolítjuk, a zöldségeskertben pedig szigorúan betartjuk az ültetési, vetési távolságokat. A magaságyás esetében nem a növények telepítési távolsága a legfontosabb szempont, célunk ugyanis az, hogy a terület minden centiméterét kihasználjuk, ne hagyjunk nagyobb üres felületeket. Az sem baj, ha növényeink olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy leveleik összeborulnak, a terület fedettsége szinte teljes lehet. Ezzel a viszonylag egyszerű megoldással útját áll- juk a gyomosodásnak és jobban ra a kedvező talajszerkezetet. Ez utóbbi persze nem jön létre magától, azt az ágyás kialakításakor nekünk kell létrehozni. A kiválasztott, feltétlenül napos területen ki kell jelölnünk egy 120 centiméternél nem szélesebb sávot, ezt legalább hatvan centiméter mélyen fel kell ásnunk. Miután itt nem lesznek ösvények, a terület szélességét úgy kell megválasztanunk, hogy két oldalról biztonságosan elérjük az ágyás közepét is. A földet ki kell szednünk, azt majd a visszatöltés során fogjuk felhasználni. Ha később nem szeretnénk vakondtúrásokban gyönyörködni, a magas-ágy aljára és az oldalfalára is vakondhálót kell terítenünk. Ha ez megvan, hozzáláthatunk a feltöltéshez. Ehhez egy réteg komFontos szempont a folyamatosság A magaságyásban a növény- termesztés folyamatosságot feltételez. A terményeket folyamatosan szüreteljük, a növények helyére új palántákat ültetünk. A ritkításból kikerülő palántákat szintén az üres helyekre ültetjük. A látvány a hosszú, rendezett sorokhoz szokott szem számára kaotikusnak tűnhet, de az eredmény kárpótol a látványért. posztot vagy érett szervestrágyát használjunk fel, erre egy réteg föld kerüljön. Az ágyás oldalfalainak megtámasztására - a kert stílusától függően - választhatunk követ, fát, betont, vagy saválló fémlemezeket is. Az ágyás magasságát egyéni elképzelésünk határozza meg, akár egyméteres magasságra is felemelhetjük. A feltöltésnél arra feltétlenül figyelemmel kell lennünk, hogy a nehezebben bomló anyagok - apróra vágott vessződarabok, a bokrok metszéséből származó nyesedékek- kerüljenek az ágy legaljára, a gyorsabban bomlásnak induló, magasabb szervesanyag-tartal- mú, gyorsabban bomlók pedig a felsőbb rétegekbe. A bomlás során keletkező hő lesz majd segítségünkre a csírázásban, illetve a gyökér-, a növény- és termésképződésben. A legfelső termőtalajhoz talajjavító anyagokat - Cofuna, Alginit, kávézacc- is keverhetünk. A tápanyagokban gazdag talaj, a bomlásból keletkező hő, a kevesebb gyom, a vegyes növényállományunk hatására gazdagabb termésre tehetünk szert, és nem utolsósorban a derékfárasztó hajolgatástól is meg-, kíméljük magunkat. ■ Az sem baj, ha növényeink olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy leveleik összeborulnak. H J.liJill'MI ■ ...hogy a száz fajjal és négyezernél több fajtával rendelkező tulipánt a törökök hozták Európába, a virág elnevezése a turbánra utal, írásos magyar források kertészeti növényként 1640 tájékán említik először. ■ ...hogy a Kárpát-medencében az egyik legismertebb őshonos faj a sárgán virágzó magyar tulipán (Tulipa hun- garica), amit 1835-ben fedeztek fel a Kazán-szorosban. Már a III. században is használták díszítésre ■ ...hogy a XVII. században egy-egy különleges tulipán- hagymáért mai áron számítva 7-800 ezer forintnak megfelelő összeget is megadtak, a kereskedők a meggazdagodás reményében képesek voltak egész vagyonukat egyetlen hagymára cserélni. ■ ...hogy a képzőművészetben már az időszámítás előtti III. században is szívesen használták, ábrázolása a honfoglaláskori magyar szablyák markolatán és a ruhadíszeken is megtalálható. ■ ...hogy Ázsiában egyes fajtáinak hagymáit ma is fogyasztják, a XVIII. század táján Magyarországon szintén kedvelt csemege volt. Várjuk a kérdéseiket Kedves Olvasóink! A kertészettel kapcsolatosan várjuk észrevételeiket, témajavaslataikat. Megkérjük Önöket arra is, hogy kérdéseiket levélben (cím: 3300 Eger, Trinitárius a 1.) és telefonon (számunk: 36/513-600) juttassák el szerkesztőségünkbe. Szakemberek adnak majd azokra válaszokat m A sárgarépalégy a kertben nem kedveli a hagyma illatát növények társítása Használjuk tudatosan az ágyásainkban egymás mellett a különböző védelmet nyújtó fajtákat Akár magaságyásban, akár hagyományos módszerrel termesztünk zöldségeket, érdemes megpróbálkoznunk a természetes módszerekkel. Kihasználhatjuk például mindazt trükköt, amit nagyszüleink, dédszüleink a zöldségek, illetve általában a növények társíthatóságáról követendőnek tartottak. Megfigyelték például, hogy néhány zöldség vagy éppen egynyári virág a többiek számára afféle védőnövény, és ezeket a zöldségeskert kialakításakor tudatosan használták is. A jó szomszédok egyik sztárja a hagyma, ezért a sárgarépasorok és a paradicsomtövek közé sohasem mulasztottak el Bizonyos növények ki nem állhatják egymás közelségét Néhány hasznos szomszédság hagyma: szamóca, eper, sóska, retek: saláta, dughagyma. paradicsom: karalábé, hagyma, zeller: káposztafélék, bab, uborka, paradicsom, karalábé, brokkoli, bimbóskel, paprika, sárgarépa: paszternák, patisszon, uborka: bab, cékla, cukkini: vöröshagyma, karósbab. cékla: káposzta, bokorbab. hagymát duggatni. A sárgarépalégy valószínűleg nem kedveli a hagyma illóanyagait, ezért kerüli a hagymával megtűzdelt sorokat. A paradicsom ugyanakkor szívesen fogadja a bazsalikom közelségét. Igen fontos a kapor, ugyanis a katicák szívesen időznek rajtuk, és a pihenések közötti időben százával fogyasztják el a tetveket. Az összeállítás szakmai partnere: KERTMANl/FAKTÚRA megtervezzük, beültetjük, gondozzuk 06 30 944 68 73 www.kertmanufaktura.hu info@kertmanufaktura.hu Egy jó zöldségeskertbe más növények is kerülhetnek. Például Büdöske vagy Bársonyvirág (Tagetes patula). Menekülnek mellőle a fonálférgek, de a levél- tetvek távoltartásában is segít. Magához vonzza a lebegőlegyeket, ezek ragadozó természetű egyedeinek lárvái pedig örömmel fogyasztják a levéltetveket. Ha tudatosan igyekszünk olyan környezetet kialakítani, hogy haszonnövényeink károsítóit fogyasztó „ragadozók” - katica, fátyolka, fülbemászó, fürkész- légy - szívesen időzzenek a kertben, megmenekülhetünk a rovarirtó szerek használatától. (Ezek persze gyorsak, tökéletesek és hatásosak, de vegyszerek, és nem ismerik a hasznos és káros közötti különbséget: minden rovart egyformán kipusztítanak.) A jó fiúk kertünkbe csalogatására nagyszerű növények állnak rendelkezésünkre, ezek többek között: cickafark, koriander, kapor, majoránna, mézontófű, ezek a zöldségeskertben esztétikai szempontból is hasznosak: színükkel, alakjukkal jó kiegészítők. Azok a növények, amelyek ki nem állhatják egymás közelségét a következők: zeller: saláta, krumpli, paradicsom: uborka, cékla, káposzta, tök, kelkáposzta: hagyma, tök: patisszon, borsó: bab, hagyma, zeller, saláta: zeller, petrezselyem. ■ V. B. » 4 r r 4
