Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-26 / 96. szám

2011. ÁPRILIS 26., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP szerepelt. A vázlattervben a brin- gaút a Markhot-híd előtt ment volna le a mederbe, és a Minori­ta rendház mellett jött volna fel.- A patak állami tulajdon, a város bérlője lesz a területnek. A vízügyi engedélyeket az Észak­magyarországi Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság adja ki. A Közlekedési Hatóság közle­kedésügyi szempontok alapján dönt. Környezetvédelmi szem­pontok alapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP1) adhat véleményt, de kikérhetik más ci­vil szervezetek véleményét is. Az egyeztetéseken sem a civilek, sem a BNPI nem értett egyet a tervekkel. Oláh György, az emlí­V GYORSSZAVAZAS ■ Ön jó ötletnek tartja a bicikliutat a patakmederben? Szavazzon hírportálunkon ^ / ma 16 óráig: HEOL.hu A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. tett Bringaút Egyesület elnöke szerint a terv ellentmond a józan észnek és a kerékpáros közleke­dés elemi szempontjainak. Ko­rábban kikérték a véleményem a Mocsári Lajos utcai és a Deák Fe­renc utcai bicikliút kapcsán is, itt azonban nem. - A pénz beszél, a civil meg csak ugat! - mondja. Hevesben nőtt a gazdasági szervezetek száma Meghaladta az 1 millió 740 ezret a regisztrált gazdasági szerveze­tek száma, bejegyzett vállalko­zásból 1,644 millió volt hazánk­ban tavaly év végén. A növeke­dés 55, illetve 52 ezer volt 2009- hez képest - tudta meg lapunk a Központi Statisztikaz Hivatal (KSH) jelentéséből. ■ A részvénytársaságok száma is dinamikusan növekedett. A pénz beszél, a civil „ugat" rehabilitáció Tiltakoznak az Egerben tervezett bicikliút miatt Érmékről döntött az MNB: még várni kell az egri ezüstre Mederben. Szőcs János az Egri Ülveszaladó Klub elnöke azt szeretné, ha unokái nem csak képekről csodálhatnák majd a patakot. A többi civil szervezet is úgy látja, bár meghallgatták őket, de nem ért semmit a tiltakozásuk. A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület munka­társa, Szíttá Emese is értetlensé­gének adott hangot.- Most jelent meg a kiadvá­nyunk az Eger-patak élővilágá­ról - mondta. - Több mintavételt végeztünk, amiből kitűnik, mi­lyen védett fajoknak biztosít élő­helyet a patak. Eger egyetlen észak-déli ökológiai folyosójának területe csökkenne, sérülne a vé­dett fajok élőhelye. Szőcs János, az Egri Ülvesza­ladó Klub elnöke is kétségeit fe­jezte ki a bicikliúttal kapcsolat­ban. A klub a kulturált kerékpá­rozást kívánja népszerűsíteni.- Ezt a patakmederben nem látjuk biztosítottnak, és környe­zetvédelmi szempontból sem el­fogadható az elképzelés. Remé­lem, az unokáim nem csak képe­ken fogják csodálni ezt a gyönyö­rű patakot - tette hozzá. A Critcal Mass szervezői az idei felvonuláson is tiltakoztak: magasabb vízállásnál nem lesz használható a bringaút, ha pe­dig gyalogosok és kerékpárosok együtt használhatják, az problé­mákhoz vezet. Azt tartják in­kább életszerűnek, hogy a belvá­rost gyalogos-kerékpáros övezet­té nyilvánítsák. Emlékszoba és új könyv az évfordulón Bár a javaslat szerepelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára készült ajánlásban, 2012-ben szü­netel a Magyar várak ezüst em­lékérme kiadása, így a sorozat jö­vő évi, az egri várat ábrázoló da­rabjára egyelőre várni kell. Leg­utóbb 2008-ban a „Siklósi vár” emlékpénzt adta ki a jegybank. Az eddigi gyakorlatnak megfe­lelően az elmúlt hetekben több szervezet (mások mellett a Ma­gyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, a Ma­gyar Numizmatikai Társulat, a Magyar Pénzverő Zrt., valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) véleményét is kikérte a bank a kibocsátási program te­matikájának összeállításához. Összesen mintegy ötszáz véle­mény érkezett be, ám „az egri ezüstre” egyelőre várni kell. ■ Az egri vár bejárata. A jövőben folytatódhat a sorozat. Az egri belvárosi rehabi­litáció részeként kerék­párutat terveznek az Eger-patak medrében, a Dobó tér környékén. Több civil szervezet tiltakozik. Bocsi Rita- Eger önkormányzata 2008 áp­rilisában írt ki országos nyílt épí­tészeti ötletpályázatot a Dobó tér és környékének építészeti re­konstrukciója címmel. Ezt meg­nyerte az irodánk - mondja Ko­máromi Tas, az Egri Építész Iro­da okleveles építészmérnöke. - Egy évvel később kaptunk meg­bízást a várostól a beépítési ta­nulmányterv elkészítésére. Ez utóbb kiegészült a Dobó tér mel­lett az Eger-patak, a belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitá­ciójával, amit a kormány kiemelt projektté nyilvánított. Ennek összköltsége 4,6 milliárd, ebből a támoga­tás értéke 3,1 milliárd, a fennmaradó összeg az önerő. A mederben lé­vő kerékpárút kon­cepciója már az ere- deü pályázatban sze­repelt. Ez kerékpárút, vagy patakparti sétány formában sok más pá­lyázati munkában is Először megegyeztek, de később változott a terv , a lényeg, hogy a ke- ' ~ \. rékpáros közlekedő- * * két gondolatban két részre osztottuk ­magyarázza komá­romi tas (képün­kön). Egyfelől azokra, akik a belvárosba mennek. Ők a Markhot- hídtól a felszí­nen közle­kedhetnek. A koncepciónk tartalmazta azt is, hogy a bel­városban engedélyezzék a bi­ciklizést. Másfelől azokat cé­loztuk meg, akik átutazók észak-déli irányban. Ők a len­ti bringautat használnák. Ezt az elképzelést 2009 őszén Oláh Györggyel, az Bringaút Egyesület elnökével és más ci­vilekkel is egyeztettük. Akkor nem volt ellenvetésük. Annyi a változás, hogy már az Árva közi hídnál le kell menni a mederbe. A terv ezen részével én nem értettem egyet. Az idén 750 éve annak, hogy Újlőrincfalva elődtelepülését, Tiszahalászt megemlítik írá­sos források. A település em­lékszoba-avatással és könyv- bemutatóval emlékezik az eseményre. A részleteiről Zse­be Zsolt polgármester szólt.- Milyen forrás említi elő­ször a települést?- A Cserőközben fekvő Ti- szahalászról egy 1261. szep­tember 8-án kelt oklevél tesz először említést, amely a tatár­járás után az egri püspökség javadalmait veszi számba. Ám Tiszahalász már a kora Árpád­korban is létezett szolgáltató­faluként. Az 1876-os árvíz pusztította el, akkor költöztek a falu lakói Felső-Magyaradra, a mostani Újlőrincfalvára.- Milyen rendezvényekkel emlékeznek az évfordulóra?- Május 10-én lát napvilá­got a település monográfiája, mely Tiszahalász és Üjlő- rincfalva évszázadait mutatja be. A kötetből kiderül, milyen erős szimbiózisban élt egy ár­téri nép a Tiszával, majd a fo­lyó szabályozása után, mikép­pen pusztult el a falu.- E napon avatják az emlék­szobát is?- Többször megemlékez­tünk már Hartl Edéről, aki az 1876-os árvíz idején mentette a tiszahalásziakat. Olyan mennyiségű anyag jött össze az árvízi hajósról, hogy úgy gondoltuk, egyben kell tarta­nunk az értékes dokumen­tumegyüttest. A Gondozási Központ egy helyiségében alakítjuk ki a Hartl Ede em­lékszobát, melyet szintén e napon avatunk fel. ■ Sz. R. Zsebe Zsolt: Az ártéri né­pek harmóni­ában éltek folyóval EGYPERCES INTERJÚ Az elmúlt esztendő utolsó napján több, mint hatszázezer társas vállalkozást tartottak nyil­ván, ezek 60 százaléka kft., me­lyekből 30 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. A részvény- társaságok száma is dinamiku­san nőtt, 5 százalékkal haladta meg a 2009 decemberi szintet. A népszerűségük a csökkentett alaptőkéből fakad: kft.-t félmillió, rt.-t ötmillió forinttal lehet alapí­tani. A vállalkozások negyede a mezőgazdaságban tevékenyke­dik. Jelentősebb ágazatok az in­gatlanügyletek (15 százalék), a kereskedelem (12 százalék), a szakmai, tudományos tevékeny­ség (jogi, számviteli, adótanács- adói, mérnöki) 10 százalék. Heves megyében 49 ezerről 50 ezerre gyarapodott a gazdasá­gi szervezetek száma, a vállalko­zásból is nagyjából ezerrel lett több. A 4ó,9 ezer vállalkozás kö­zül 11 ezer 600 társas, 35 ezer 200 egyéni, mindkét kategória 500-as növekedést mutat. ■ Országos győztes lett a hevesi iskola csapata Tanulásukban akadályozott gye­rekek részére rendeztek országos sor- és váltóversenyt a közelmúlt­ban Nyíregyházán „Kapkodd a lá­bad” elnevezéssel. Heves megyét a hevesi Benedek Elek Általános Iskola és Szakiskola csapata képviselte. A rendezvényre meghívott tizennyolc csapat közül a hevesiek elsőként jutottak a nyolcas döntőbe, majd pontveszteség nélkül maximális teljesítménnyel megnyerték a rangos országos versenyt.- A hevesi gyerekeknek nem volt ismeretlen a megméretés hangulata, hiszen immár tíz éve folyamatosan részt vesznek a bajnokságon, ahol ötször lettek már elsők, kétszer másodikok és kétszer harmadikok. Az idén is­mét sikerült a dobogó legmaga­sabb fokára felállniuk - mondta el lapunknak Pocsai Zsuzsanna, az in­tézmény igazgatója. Ugyancsak az is­kola sikere, hogy a Hatvanban megren­dezett Megyei Komplex Tanul­mányi Versenyen a tanintéz­mény diákjai szintén első helye­zést értek el, ezzel bejutottak a Makón megrendezendő döntő­be. A csapat tagjai: Balogh Szil­veszter, Molnár József, Tóth Richard és Tóth Alexandra, fel­készítő tanáruk Barna Nóra. ■ ■ Tíz éve folya­matosan részt vesznek a baj­nokságon. A művésztelep alkotásai. Egerben a Kis Zsinagógában az érdeklődők ma még megtekinthetik a tavalyi esztendőben megrendezett Mezőszemerei Nyílt Tér Művésztelep alkotásaiból, mások mellett Bukta Imre, Szurcsik János, Pataki János műveiből nyílt kiállítást. Hűtő, monitor, mikrohullámú sütő a szemétben Nyolcvanöt köbméter nem le- bomló hulladék gyűlt össze azon az akción, amit a Nagyrédei Kör­nyezetvédők és Hagyományőr­zők Egyesülete szervezett nyolc Heves megyei településnek. A begyűjtött, környezetre káros anyagokból csaknem 60 köbmé­ter elektronikus hulladék, míg a fennmaradó mennyiség hasz­nált autóabroncs volt. Az e-hulladékot egy tarnabodi kft.-nek adják át a szervezők. A abroncsok ellenőrzött körülmé­nyek között, energetikai felhasz­nálást szolgálnak majd - tudtuk meg Mészáros Tilrortól, az egye­sület elnökétől, aki hozzátette: az akcióhoz hamarosan a kilen­cedik falu is csatlakozik. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents