Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-20 / 92. szám

6 2011. ÁPRILIS 20., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. április 19-én 23 300 V 1 | Változás: 1,36% 23 200 1 2311 I Nyitóérték: 23485 15.30,altnrYért-ti> tőzsde nyitása f\ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.04.19. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 46 27,77 294 E-Star 12 080 4,13 131 OTP 6 080 2,27 10 617 Fotex 371 1,92 3 Egis 19 850 1,79 212 Richter 37 250 1,76 827 Émász 22 000 1,68 46 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás {%) Millió Ft| ORC 2 400-1,03 11 Synergon 460-0,21 7 Mól 23 900-0,02 4 858 A BUX index az elmúlt napokban 24600 24 400 24200 24 376 24194 24000 \ 23886 /V 23 800 \ / \ 23600 23 747 28766 Y 23400 \ 23200 23285 □ PmK 04.1104.12 04.13 04.14 04.15 04.18 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.19.) q eteánwttrtáf EUROBÚZA 2011. augusztus ________. 51 OOP MA LMI BÚZA 2011. május _____70 000 TA KARMÁNYBÚZA 2011. május____________63000 TA KARMÁNYKUKORICA 2011. május_____58 800 OL AJ NAPRAFORGÓ 2011. május_______________120 OOP MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 19-én 1€ 1$ 1CHF f f f 267,53 Ft 187,60 Ft 209,07 +0,61 Ft +1,31 Ft +0,92 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.19.) Vételi Eladási | Budapest Bank 259,51 275,57 CIB Bánk 257,11 278,53 Citibank 257,16 278,58 Erste Bank 260,37 275,37 FHB Bank 260,47 276,03 K&H Bank 260,98 276,02 MKB Bank 261,58 275,00 OTP Bank 260,76 274,14 Raiffeisen Bank 261,89 273,67 Szigor jön kilátások Tovább csökken az adózásban is jövőre a jóváírás, emelkedik a jövedéki adó Jövőre a szuperbruttó adó­alap szűküléséből szárma­zó „megtakarításokat" el­viszi az adójóváírás vissza­vágása, sőt, összességében nő az szja-terhelés. A friss konvergenciaprogram sze­rint szigorítanák a veszte­ségelhatárolás feltételeit, bár egyelőre nem tudni, miként. Kiss Roland Tovább szűkülő adójóváírás, emelkedő jövedéki adó a dohány- termékek körében, növekvő ter­mékdíjak és a veszteségelhatáro­lás lehetőségének szűkítése a tár­sasági adózásban - ilyen változá­sokat vetít előre a napokban köz­zétett friss konvergenciaprogram a közteherviselés terén. A legutóbbiról, vagyis a veszte­ségelhatárolás szűkítéséről egy­előre nem sokat tudni. A jelenle­gi szabályozás szerint a 2004 után keletkezett veszteség időbe­li korlátozás nélkül elhatárolható, vagyis a negatív adóalapot le le­het vonni a későbbi évek nyeresé­géből. Könnyen lehet, jövőre vala­miféle időbeli korlátot vezetné­nek be, vagy csak bizonyos bevé­tel-költség hányad mellett lehetne igénybe venni a veszteségelhatá­rolás lehetőségét. Az is szóba jö­het, hogy a jövedelemminimumot kimutató vállalkozások a jövőben nem részesülnének a veszteség elhatárolásának lehetőségéből. Ennél világosabb kép rajzoló­dik ki a személyi jövedelemadó­zás terén. A konvergenciaprog­ram megerősíti azt az adójogsza­bályban is rögzített kormányza­ti vállalást, hogy 2012-ben a felé­re csökken az úgynevezett adó­alap-kiegészítés mértéke, vagyis a szuperbruttó adóalap a bruttó bér jelenlegi 127 százalékáról annak 113,5 százalékára csök­ken. Ez havi kétszázezer forintos bruttó jövedelem mellett mint­egy hétezer forinttal növeli meg a nettó keresetet. Pontosabban növelné, a konvergenciaprog­ramból ugyanis kiderül: jövőre tovább szűkül az adójóváírás fel­ső határa. Ismeretes: a tavalyi havi 15100 forint helyett az idén már csak 12100 forint lehet a jóváírás ma­ximuma, és alacsonyabb lett az arra jogosító jövedelemlimit is. A nettó kereset alakulása (forint) Bruttó bér Nettó bér, 2010 Nettó bér, 2011 Nettó bér, 2012* 100 000 76 510 74 280 73 440 150 000 107 215 105 370 105 610 200 000 137 920 133 480 137 480 300 000 185 490 186 540 193 020 * Havi 9100 forintos adó-jóváírási plafont feltételezve. VG-GRAFIKA Forrás: VG-számftás Bázissá válik a zárolás nemcsak a 2011-es büdzsé­ben válik véglegessé a febru­ár közepén elhatározott 250 milliárd forintos zárolás, ha­nem a jövőbeni költségvetése­ket is a csökkentett előirány­zatok figyelembe vételével kell elkészíteni -ez is szere­pel a nemrég közzétett kon­vergenciaprogramban. A hé­ten pedig Naszvadi György, az NGM államtitkára azt is világossá tette, a „stabilitási alapra" azért van szükség, mert társasági és személyi jö­vedelemadóból mintegy 220- 250 milliárd forintos elmara­dás várható az idén. Szó sincs áfacsökkentésről SEM A REFORMCSOMAG, Sem a konvergenciaprogram nem ejt egyetlen szót sem az élelmisze­rek általános forgalmi adójá­nak (áfa) esetleges csökkentésé­ről, így valószínűnek tűnik, hogy a költségvetési szigor miatt elvérzett a vidékfejlesztési szak­tárca erről szóló javaslata. Bár a kezdeményezők szerint az adóbevétel-kiesést akár teljes egészében is ellensúlyozhatja a növekvő és kifehéredő fogyasz­tás, a nemzetgazdasági tárca - úgy tűnik - nem kockáztathat ekkora összeget, amikor min­den fillérre szükség van a hiány 3 százalék alá szorításához. Adóbevételek alakulása* 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 1 termelés és Import 16.7 16,7 16,5 15,7 15,6 15,4 Jövedelem és vagyon 7,9 6 6,3 5,8 5,8 5,7 tőke 0,5 0,5 0,5 0,2 0,2 0,2 . összesen 25,1 23,2 23,2 21,8 21,6 21,3 * A GDP SZÁZALÉKÁBAN FORRÁS: KONVERGENCIAPROGRAM 137 ezer forint a nettó átlagkereset Január-februárban 206 ezer forintos bruttó (137 ezer forin­tos nettó) átlagbért mért a KSH. A legjobban továbbra is pénzügyi területen lehet ke­resni (451 ezer forint), míg a vendéglátás hivatalosan a legrosszabbul fizet (124 ezer fnrint).A vállalkozásoknál ugyanekkor 1 millió 826 ez­ren dolgoztak, 2,8 százalék­kal többen, mint egy évvel ko­rábban. A költségvetési szfé­rában dolgozók létszáma (705 ezer fő) 4,7 százalékkal lett kevesebb, ami a KSH ma­gyarázata szerint az átalaku­ló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A teljes munkaidőben alkalma­zásban állók átlagos bruttó keresete 206 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 210 400, a költség- vetési szervezeteknél alkalma­zásban állóké 198800 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,1 százalék­kal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Új kulcsot javasol az MSZP az ötmillió forint feletti jö­vedelemre egy második, 32 százalékos szja-kulcs beveze­tését javasolja a Magyar Szo­cialista Párt Módosító cso­magjuk része az is, hogy a tő kejövedelmek újra 20-25 szá­zalékkal adózzanak Számí­tásuk szerint e két lépés ösz- szesen mintegy 375 milliár­dos bevételi többletet hozna a költségvetésnek. Ezt a javas­lat egy az egyben a munkál­tatókat terhelő járulék csök­kentésére fordítaná, mivel megítélésük szerint ez a leg hatékonyabb eszköz a foglal­koztatás javítására. Ha feltételezzük, hogy a kormány továbbra is ebben az ütemben csökkenti az adójóváírás mérté­két (vagyis jövőre 9100 forint len­ne a maximum), az alacsonyabb keresettel rendelkezőknél havi néhány száz forintos mínusz len­ne az szja-módosítások összhatá­sa, havi mintegy 150 ezer forintos bér felett azonban már azonos bruttó mellett Is javulna a nettó jövedelem. Összességében azon­ban a kormányzati várakozások szerint 2011-hez képest 2012-ben kissé nő az szjá-ból származó be­vétel (a hazai össztermék [GDP] arányában 6-ról 6,3 százalékra), az adójóváírás átalakításától pe­dig jövőre 180 milliárd forintos megtakarítást vár a kabinet Vagy­is félő, e téren az előbbi feltétele­zésnél radikálisabb szűkítésre kell számítani. Az alacsonyabb keresetűek körében akár havi több ezer forint is lehet a mínusz. Az adófizetőknek jó hír lehet, hogy 2013-ban a konvergencia­program szerint is megszűnik az adóalap-kiegészítés, vagyis az szja-t onnantól a tényleges bruttó bér után kell leróni. Más megfogalmazásban: 2013-tól va­lóban 16 százalék lesz az adóte­her a bruttó jövedelmen az idei 20,32 és a jövő évi 18,16 száza­lék helyett. A nettó pozíció javulására szükség is lesz, a friss konvergen­ciaprogram ugyanis azt is leszö­gezi, hogy a szociális és családtá­mogatások nominális mértéke a következő években nem emelke­dik, a közszférában pedig tovább­ra sem kerül sor béremelésre. Az idén éppen az szja-változások ke­resetcsökkentő hatásának ellen- súlyozására bevezetett bérkom­penzáció azonban megmarad, és minden bizonnyal kiterjed a 2012-ben életbe lépő módosítá­sokra is. Vagyis a közszférában dolgozók tényleges nettó jövedel­me nem fog csökkenni jövőre sem. A cigarettázók számára vi­szont rossz hír, hogy jövőre to­vább emelkedik a dohánytermé­kek jövedéki adója. A fél versenyszféra egyelőre adós a bérek kiegészítésével újabb javaslatok Rogán Antal átadta a kormányfőnek a bérmonitoring-bizottság jelentéstervezetét A közszférában mindenhol meg­történt a nettó bérek kiegészíté­se, míg a versenyszférában a béremelés eddig körülbelül 50 százalékban valósult meg - mondta a fideszes Rogán Antal, miután kedden átadta a minisz­terelnöknek az általa vezetett bármonitoring bizottság első je­lentéstervezetét (jövő héten pub­likálják a rövidített változatot). A versenyszférárban a béreme­lési szándékok 2011-ben jóval gyengébbek voltak, mint 2010- ben. Tavaly ugyanis 7,9 száza­lékkal emelkedtek a bérek, ami nagyobb növekedést jelentett, mint amiről az Országos Érdek­egyeztető Tanácsban (ÓÉT) meg­állapodtak. Rogán Antal újságírók előtt hangsúlyozta: továbbra is kitar­tanak amellett, hogy a beveze­tett arányos adórendszer nem okozhat nettó bércsökkenést senkinél. Ezt Orbán Viktor is megerősítette tegnapi Facebook- bejegyzésében. Rogán kijelentette: kidolgoz­nának egy olyan törvényjavasla­tot, amely még a tavaszi ülés­szak ideje alatt a parlament elé kerülhet, 2012 januárjában pe­dig hatályba léphet és kimonda­ná: nem juthat állami támoga­táshoz, megrendeléshez az a vál­lalkozás, amely nem tartja be a béremelésre vonatkozó megálla­podásokat. Az OÉT-ben pedig külön szeretnék rögzíteni, hogy pr ír Mm m Rogán Antal vezeti a bérmonitoring-bizottságot. Egy sor új javaslata van a nettó bérminimumra, a mini­málbérre és a bérajánlásra vo­natkozó megegyezés mellett le­gyen egy további kategória, amely arról szólna, hogyan le­het az alacsony és középkerese- tűeknél, azaz a bruttó 300 ezer Nem emelnének, de megőrzik a munkahelyet ROGÁN ANTAL szólt arról is, hogy az adott esetben elfogad­ható, ha például egy nehéz helyzetű cég olyan megállapo­dást köt a szakszervezettel és a munkavállalóival, hogy meg­őrzi a munkahelyeket, de nem emeli bért. forintnál kevesebbet keresőknél megőrizni a nettó bér szintjét. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy „pozitív ösztönzőként” a jö­vőben a béremelésekre juttatott összegek tb-kedvezményben ré­szesüljenek. A tervek szerint így 2012-től a bruttó 300 ezer forint alatti kereseti kategóriában ha egy cég a nettó bér megőrzésé­hez szükséges emelést hajt végre, akkor arra a bérnövelésre nem kellene a tárgyévben járulékot fi­zetnie, csupán szja-t. Ezt a javas­latot - amely a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara kezdemé­nyezéséhez hasonló - a kormány megfontolja, egyértelmű támoga­tásáról azonban még nem bizto­sította a miniszterelnök. ■

Next

/
Thumbnails
Contents