Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-13 / 86. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Népdalok: a világra ráhangolódó emberek Elismerték, meggyűrűzték siker Öt cikluson át élvezte, élvezi a helyi lakosság bizalmát Az egri főiskolán rendezik meg a humán szekció versenyét Negyedik alkalommal találkoztak népdalkórusok Hevesen. A vendéglátók nevében Csáki Zsigmond, Heves polgármestere köszöntőjében arra biztatta az összejövetel kilenc csoportjának résztvevőit, hogy éljenek az éneklés ama lehetőségével, amely nem csupán önkifejezés, hanem a világra való ráhangolódás eszköze is. A nap különlegessége volt a zaránki daloskor által bemutatott Nemeskürty-Koltai: Sacra Corona című művéből készült zenei összeállítás Gut Éva, Sasvári Lajos és Tari Éva közreműködésével. A közönség körében nagy tetszéssel fogadott színpadi előadást követően sorra léptek színpadra a hagyományápoló együttesek. A hevesi, a tenki, az átányi, a tarnamérai, a jászszentandrási, a kiskörei, a káli és a zaránki népdalkörök mutatták be környezetük gyűjtött és féltve őrzött népdalkincseit. Élőször léptek fél a szentandrá- si Gyöngyvirág nyugdíjasklub tagjai Hevesen. A háromszoros országos ezüst minősítéssel büszkélkedő kiskörei nyugdíjasklub vezetője, Járdán Józsefné szerint egyrészt jó látni a régi ismerősöket, másrészt kötelesség is a népdalokat terjeszteni, másokkal megismertetni. Tiszai dallamokkal lepték meg a közönséget. ■ Ellenőrzés nélkül nincs biztonság A Magyar Roncsolásmentes Anyagvizsgálati Szövetség nemzetközi konferenciát rendezett az egri Hotel Flórában, amely három napon át tart. Az Európai Unió számos országából és itthonról is hívtak előadókat, akik több száz szakember előtt ismertetik a minőség-ellenőrzés újdonságait. A roncsolásmentes vizsgálatok nélkülözhetetlenek a biztonság érdekében. Az alkatrészeket, gyártmányokat például ipari röntgennel ellenőrzik, hogy az anyagban ne tegyenek kárt. Használják e technikát a kültéri bronz-szobrok restaurálásakor, a vasúti sínek, a gázpalackok, a légi járművek, hidak vizsgálatakor. ■ A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsé- gének(TÖOSZ) legutóbbi közgyűlésén Lakatos István, Sirok polgármestere vehette át az Aranygyűrűt. Barta Katalin NÉVJEGY LAKATOS ISTVÁN 1951-BEN született hivatás: Sírok polgármestere CSALÁDI ÁLLAPOT: nŐS, két gyermek édesapja, két unoka nagypapája hobbi: utazás, zenehallgatás, olvasás elismerések: Jakab István- gyűrű, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje, TÖOSZ-gyűrű ta azokat a népszerűtlennek tűnő intézkedéseket is, amelyek segítettek a talpon maradásban. Mások csak mosolyogtak, amikor az elsők között kivetettük a helyi adókat, megalakítottuk a körjegyzőséget, szorgalmaztuk az intézményfenntartó társulás létrehozását. Az idő bennünket igazolt, s így sikerült átvészelni a legkeményebb időszakokat is.- Ön a mai napig rengeteget dolgozik. Honnan az energia?- A legtöbbet a családomnak köszönhetem. Édesanyám, a feleségem, a gyerekeim mindig mellettem álltak, mindenben támogattak. A pályám során rengeteg bizalmat kaptam az emberektől, amit a magam módján igyekeztem viszonozni. Csalódás is ért nemegyszer, azonban ma is vallom, hogy élni, dolgozni csak úgy érdemes, ha feltétlen bizalommal fordulunk mindenki felé. Akkor is, úgy is, ha néha eljátsszák ezt a bizalmat. A TÖOSZ tisztújító közgyűlésén Lakatos István, Sirok polgár- mestere vehette át a szervezet legmagasabb kitüntetését, a több évtizedes eredményes ön- kormányzati munkáért járó Aranygyűrűt. A falu első embere 1985 óta élvezi a helyi lakosság bizalmát. Arra is választ keresünk, ml lehet a töretlen népszerűség titka.- Huszonhat évvel ezelőtt tanácselnökként, a rendszerváltás után négy cikluson keresztül pedig polgármesterként irányítja a községet. Hogyan emlékszik a kezdetekre?- Olyan családban nőttem fel, ahol kaput, ajtót soha nem zártak a szüleim. Édesapámat mindenki szerette és tisztelte a faluban, mert akinek csak tudott, segített. Mindig részt vett a település közéleti munkájában. Gyerekként azt. láttam, hogy gyakran fordulnak hozzá az emberek, mert tudták, hogy számíthatnak rá. Sajnos nagyon korán elvitte a szíve, és nekem 19 évesen kellett a helyébe lépnem családfenntartóként. Az iskolát követően az Egri Közúti Építőipari Vállalathoz kerültem, ahol Ligetvári Ferenc lett a mentorom. Mivel korábban már tagja voltam a községi tanácsnak, 1985-ben kerestek meg azzal a kéréssel, hogy vállaljam el a tanácselnökséget.- A rendszerváltás után polgármester-jelöltként indult az önkormányzati választáson, sikerrel. A község évről évre szépen gyarapodik. Minek köszönhető mindez?- Mindenekelőtt két nevet kell megemlítenem, akik a jó döntéLakatos István siroki polgármester: „A pályám során rengeteg bizalmat kaptam az emberektől amit igyekeztem viszonozni.”- A több évtizedes tapasztalat birtokában hogyan vélekedik az önkormányzati rendszer tervezett reformjáról?- Meggyőződésem, hogy minden települést megillet az önkormányzás joga, és ennek csorbítása semmiképp nem támogatható. Az önkormányzatok eladósodása nem elsősorban abból adódik, hogy a településen van-e polgármester, képviselő-testület. Sokkal inkább a hivatalok számát kellene csökkenteni, hiszen a lakosságszámtól függően nem minden községben kötelező hivatal működtetése. Ez már jelentősebb megtakarítást eredményezne. Azt pedig semmiképp nem tartanám szerencsésnek, ha a 2010-ben mandátumhoz jutott polgármesterek és képviselők tisztsége a választási ciklus előtt megszűnne. sek meghozatalában segítették a munká mat. Jakab István, a megyei . közgyűlés egykori elnöke nemcsak kitűnő szakem- | bérként, hanem egy rendkívül emberséges, tisztességes önkormányzati vezetőként is ellátott tanácsokkal. Tar janyi Laszlone körjegyzőnkkel pedig a kezdetektől együtt dolgozunk. A siker záloga az a tény is, hogy Sírokban mindig sikerült olyan képviselőkkel együtt munkál- '( kodni, akik párt- politikai szimpátiától függetlenül a falu érdekeit szem előtt tartva dolgoztak, így a mi testületünk mindig meghozAz Eszterházy Károly Főiskola rendezi meg a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia humán tudományi szekciójának versenyét április 18. és 20. között - hangzott el az intézmény tegnapi sajtótájékoztatóján. A magyar felsőoktatás legnagyobb hallgatói tudományos fóruma immár közel hatvanéves múltra tekint visz- sza, és olyan tekintélyes fővédnökei vannak, mint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI). ■ A jubileumi OTDK nagy jelentőséggel bír a magyar felsőoktatásban. Az idei konferenciasorozat az április 6-án, Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karán tartott rendezvénnyel vette kezdetét A rendezvény szervezé- I sében az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT), valamint 16 egyetemi és főiskolai kar vesz részt. A szekciónkénti üléseket az ország 11 városában, közöttük a hevesi megye- székhelyen tartják. A mozgalom e jeles eseménye lehetőséget teremt a Kárpát-medence legtehetségesebb egyetemista és főiskolás diákjainak bemu- ) tatkozasára is. A jubileumi OTDK éppen ezért kiemelkedő jelentőségű a magyar felsőoktatás történetében. Az üléseken 4470, az intézményekben szakemberek által előzsűrizett és ott kiválónak minősített pályamunka ötezer szerzője mutatja be és méri össze kötelező tanulmányokon felüli ön- képzőköri munkájának eredményeit. Az ifjú tudósok felkészítését öt és fél ezer témavezető és j konzulens segítette. A humán tudományi szekció egri rendezvényének április 18- i megnyitóján fellép Herczeg Flóra, Gonda László zongora- művész kíséretével, majd Romsics Ignác akadémikus, az EKF oktatója tart tudományos | előadást „Mérlegen a magyar XX. század” címmel. Ezt követően 4ó tagozatra bontva megkezdődik a több száz dolgozat bemutatása. Az egri szekció üléseire egyébként az előzetes bírálat alapján harminc egyetemi, főiskolai kar hallgatói küldhették el pályamunkáikat. ■ Tulipánt formáznak a sírok palóc sírkert Támogatják a fafaragó kezdeményezését Palóc sírkert megvalósításába kezdtek Gyöngyöspatán. Mint lapunk megtudta, az emlékpark ötletgazdája Dudás József fafaragó, aki a kétszáz évvel ezelőtti temetkezési szokásokat szeretné feleleveníteni.- Két hónapja hunyt el a feleségem, akivel sokat dolgoztunk a hagyományőrzésért, és szerettem volna méltó és maradandó emléket állítani neki - mondta Dudás József, akit barátai és az önkormányzat is támogat az országban eddig egyedülálló, mintegy száz fő temetkezésére alkalmas palóc sírkert kialakításában. A temetőben a hagyományokhoz híven csak fából készült, jelentéssel bíró síremlékek lesznek, utalva arra, hogy öreg vagy fiatal, férfi vagy nő nyugszik-e a sírban. A sírkert négy sarkában szomorúfűz áll majd, virágzó sövény veszi körül, és egy, palóc kapun lehet majd bemenni. Itt áll majd a kősziklába állított faragott palóc kereszt, a bejárat két oldalán pedig ott lesz az élet és a halál örvényét jelképező pad. A pataiak a palóc hagyományok jegyében egy tulipán alaprajzú emlékparkot álmodtak meg, amelyet a Szurdokpüspöki felé vezető Fő úton lévő felső temetőben alakítanak majd ki. Mester András hejcei fafaragó művész készíti majd el a síremlékeket és a park emléktárgyait, felhasználva a palóc vidékekre jellemző motívumokat. A teljes hitelesség érdekében egyébként muzeológusok segítségét is kérte Dudás József. A földmunkák már elkezdődtek, a tervek szerint május végére megnyitják a sírkertet. Végül lapunk megtudta azt is, palóc temetőnek nem csak megálmodója, hanem fő támogatója is Dudás József, aki egy számlát nyitott a helyi takarékpénztárban, ahová az adakozók elküldhetik támogatásukat. ■ ■ Kősziklába állítják majd a faragott palóc keresztet a temetőben. Minőségi változás miatt díj a klubban Április elejétől a gyöngyösi Idősek klubjában is díjat kell fizetni a szolgáltatást igénybe vevőknek. A Kistérségi Humán Szolgáltató Központ által működtett intézményben a térítési díjat a tavaly elvégzett beruházások indokolják. Az Idősek klubja a régi helyéről egy éve egy felújított épületbe költözött, ahol korszerű körülmények között és kibővített szolgáltatással várják a nyugdíjasokat. Az idősek által fizetett térítési díj havonta nem haladja meg a 3000 forintot. Az érintettek méltányossági kérelmet kérhetnek, amit írásban a kistérség elnökéhez kell eljuttatni, aki elbírálja a beadványokat. ■ A hűség jutalma. A Hűség éve 2011 játékunk márciusi sorsolásán a szerencse Gulyás Imréné kápolnai előfizetőnknek kedvezett. A már nyugdíjban lévő házaspár harminc éve előfizetője a megyei napilapnak. Elmondták munkatársainknak: minden nap már korán reggel a postaládájukban van az újság, és alig várják, hogy elolvashassák a lapot. < t
