Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-11 / 84. szám
MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI V, Figyeltek, ezért minimális volt az ivadékvesztés- A tél első felében érkező áradásoknak és a megelőző intézkedéseknek köszönhetően hal- pusztulás nem történt a Tisza-ta- von - tájékoztatta lapunkat a Ti- sza-tavi Sporthorgász Kft. -, de hogy az apró ivadék hogyan telelt, arról csak ivadékhálós mintavétellel lehetett megbizonyosodni. Az első ilyen felmérést a közelmúltban végezték. Úgy tűnik, hogy az ivadék épségben, minimális veszteséggel telelt át. Az ősszel mélyebb vízbe húzódott ponty-, süllő- és balin- ivadékok ugyan még nem tértek vissza a parti sávba, de a tavalyi csukák, a dévér-, karika- és laposkeszegek ivadékai egészségesen, jó kondícióban kezdhetik a tenyészidőszakot. ■ A tavaszi madármegfigyelő túrák ezernyi hanggal csalogatják a látogatókat, igaz a „kapáshoz" ennél az időtöltésnél is türelem kell. Bunyózás helyett dalolás madárvilág Megérkeztek a szürkegémek, bakcsók és kócsagok is HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 11, HÉTFŐ Gyermekeknek készült játékos, ismeretterjesztő horgászkönyv Az idén a Tisza-tónál kiemelt figyelmet fordítanak a horgászat népszerűsítésére a gyermekek és a családok körében. Ezért a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. és a Magyar Türizmus Zrt. Tisza-tavi irodája már bemutatta az új, gyermekek és családok számára készült horgászkiadványát. A 34 oldalas, hasznos hor- gásztippekkel és játékos, szemléltető grafikákkal megvalósult ismeretterjesztő kézikönyvet a fővárosi bemutatón érdeklődéssel forgatták. A horgász zsebkönyv hasábjain megelevenedik a Tisza-tavi vízivilág csodája, miközben az ifjú halvadász első kérdéseire, az első hal kifogásának mikéntjére kaphatunk választ. Sikeres fogadtatásának köszönhetően a zsebkönyv már a közeljövőben a családi könyvtár részévé és a Tisza-tavi családi nyaralások útitársává válhat. ■ TÜDJA-E ON? Mit mutat a talajvízkút? Általában minden településen található egy-egy talajvízmérő kút, amely a talaj víztelítettségét mutatja. Működési elve a következő: egy változó hosszúságú csövet helyeznek a földbe, mégpedig a vízadó réteg mélységétől függően a legkisebb talajvízszintig. A cső oldala perforált, azaz lyukas azért, hogy a víz szabadon mozogjon benne. Talajvízszint mérésekor a mérőszalag végére rákötnek egy csövet, amin van egy lyuk. Ahogy a víz szorítja ki a csőből a levegőt, úgy a rés fütyülő hangot ad. Ezután a mérőszalagról leolvassák az értéket, majd megmérik a talaj és a talajvízszint közti távolságot. Innen tudják, milyen magasan áll a talajvíz. Nem a párválasztás miatt hangos a Tisza-tó madárvilága: a hiedelemmel ellentétben nem a nőstényt hívogatja a hím, hanem a területét jelöli ki. Szuromi Rita A Tisza-tó madárdalolástól hangos. A régi hiedelemmel ellentétben azonban a szárnyasok nem párválasztásra készülnek.- Az élővilág sokkal bölcsebb, mint mi azt hinnénk - meséli Kiss Ferenc túravezető a tiszaör- vényi Szabics-kikötőben. - Dalolással helyet kijelölni sokkal kisebb energiába telik, mint verekedéssel. A túravezető megjegyzi: a madárvilágban a hangoknak nagy jelentősége van. Megfigyelték azt is, hogy a globalizáció mennyire káros az énekesmadarakra. A városok környékén élő egyedeknek hangosabban kell dalolniuk, .... hogy a környezet zajait / túlszárnyalják, ez pedig mérhetetlen energiát emészt fel, vagyis az állatok könnyebben kimerülnek, s könnyebben válnak a ragadozók áldozatává. - Azt is kevesen tudják, hogy a madarak közt a pusztulás a párzási és a költési időszakban a legnagyobb - folytatja Kiss Ferenc. - Ennek pedig nem az óvatlanság az oka, hanem az, hogy ilyenkor a hímek színesebbek, hogy jobban észrevegye őket a tojó, ám ezzel a ragadozók figyelmét is felkeltik. A Tisza-tónál a tavaszi madárvonulás gyorsabb, mint az őszi. Ilyenkor ugyanis a madarak igyekeznek minél előbb elfoglalni a legjobb helyeket, melyek egyben a legjobb költőhelyek is. Ez ugyanis a fajfenntartás záloga: a biztonság mellett a táplálékgazdagság sem utolsó szempont. A legjobb hely kiválasztása a faj fennmaradás záloga is. A Tisza-tó ilyenkor jól látható egyik különlegessége a függőcinege-fészek. Ebből egyetlen darab a Szabics-kikötőben is látható. A függőcinege a nyírfa pilléjéből épít magának fészket, és ezt ragasztja össze nyálával. 'A fészek rendkívül puha, . ezért a népnyelvben „szegényember papucsaként” is emlegetik. Állítólag egykor a szegény gyerekek lábára került ez a lábbeli. Eme fészeknek különlegessége az is, hogy a hím - víz fölé hajló fűzfára, mely védettséget biztosít - többet is épít, s a tojó ezek közül választja ki számára a legmegfelelőbbet. S bár a függőcinegék élete sem könnyű, hímjeik eme nagyvonalúsága bizony elgondolkodtatásra készFészek- és tollgyűjtemény a kikötőben A SZABICS-KIKÖTŐBEN szervezetten is mód nyílik a madármegfigyelésre. Számítógép segítségével lehet a madarakat és a hozzá tartozó hangokat tanulmányozni, majd a természetben megfigyelni azt. Ráadásul a kikötő rendelkezik egy toll- és fészekgyűjteménnyel. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb a függőcinege fészke, melyet kiss ferenc (képünkön) túravezető mutat. Méreteit tekintve természetesen a gólya, a rétisas és a bütyköshattyú fészke a legnagyobb, utóbbi még a növényzetet is kiirtja a fészek építése kor környezetéből. tét... A Szabics-kikötőből ebben az évszakban hetente indulnak a Tiszavirág ártéri sétaútra madármegfigyelő túrák. Ha szabad szemmel nem is minden esetben láthatóak a tó élővilágának szárnyas példányai, a tanösvényen számos információ elérhető. Ám aki kitartó és türelmes, az talán lát egy szárcsát, melyet régebben úgy emlegettek, hogy „madár a zúza körül”, vagy egy nagykócsagot, a természetvédelem címermadarát, mely az ötforintos pénzérmén is látható, esetleg egy üstökösgémet, melynek tavaly egyetlen egyede sem költött, lévén a folyamatos árvizek miatt a sulyommezők megtizedelődtek, így az üstökösgém legfontosabb tápláléka hiányzott. Kárókatonára talán már kevesebbet kell várni, hiszen a tó környékén mintegy ezer példány él a horgászok nagy bánatára, hiszen ez a vízimadár napi egy kilogramm halat eszik, vagyis naponta egy tonna „konkurenciát” jelent a pecásoknak. Aki ezekben a hetekben figyelmesen sétál a tó körül, hallhatja az erdei pinty, a harkály és a búbosvöcsök hangját. Az ébredő tó természetes hangjait, mely hamarosan párválasztásban, utódnevelésben teljesedik ki, hogy a természet évmilliós folytatását biztosítsa. Miről mesél a Göbe tó? A tiszaörvényi Tiszavirág ártéri sétaút végállomása a Göbe. A zárt, lefolyástalan tó a folyószabályozások előtti időkről mesél. Tavaszi csónakázók a Góbén A ma Tisza-tó néven ismert térségben számos olyan belső tó létezett, melyek csak egy-egy nagy árvíz idején léptek érintkezésbe a folyóval. Ezen tavak kitűnő halászati lehetőséget teremtettek, egyben alapjai voltak a tiszai halgazdálkodásnak. Mivel a tó lefolyástalan, ezért vize humuszban gazdag, oxigénben szegény, mocsári jellegű víz. A Göbe, mint lefolyástalan belső tó, a folyószabályozások előtti ártéri világról, a hajdani Tisza mederalakító tevékenységéről mesél. Zászlóshajó: megalakult a Tisza-völgyi Műhely Mintegy 65 szervezet képviselői írták alá azt a közös nyilatkozatot, amellyel megalakult a Tisza- völgyi Műhely. A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács kezdeményezésére a Szolnoki Főiskolán megtartott konferencián a Tisza-völgyért tenni akarókat hívták közös munkára, elősegítve a Tisza-völgy fenntartható fejlődését. A tanácskozáson Barsiné Pataky Etelka, a Duna Stratégia kormánybiztosa elmondta: a magyar kormány számára kiemelkedő fontosságú a Duna Stratégia, valamint az abban megfogalmazott célok megvalósulásának támogatása a részt vevő 14 ország együttműködésében. E programnak része a Tisza vízgyűjtőjének kiemelt kezelése. A Tisza vízgyűjtője egységes vízrendszert alkot, így az érintett öt ország számára az együttműködés elengedhetetlen. A nyitott, koordinációs egyeztető fórumként megalakult Tisza-völgyi Műhely alapítóinak közös célja, hogy támogatásukkal elősegítsék a Tisza Egyezmény megalkotását, és benne a Tisza Vízgyűjtő Bizottság létrejöttét, amely a kormánybiztos szerint a Duna Stratégia egyik zászlósprojektje lehet. Az együttműködők a Tisza folyógazdálkodási, hidrológiai egyensúlya mellett kiemelten kezelik a természeti értékek védelmét is. ■ Egész napos hajótúrákon pihenhetnek szolgáltatás Jégmadár: körutazást, csegei látogatást is kínálnak Ismét kifut a tiszaörvényi Szabics-kikötő és Szabadidőparkból a légmadár nevű sétahajó, amely izgalmas túrákat kínál a természetbarátoknak. A hajó heti menetrend szerint felkeresi Kiskörét és Tiszacsegét, illetve Tisza-tavi túrákat és kör- utakat tesz. Minden csütörtökön délelőtt 10 órakor elindul a Jégmadár Kiskörére. A duzzasztómű megtekintése után a visszaút a tározó nyílt vizű részein vezet, az Abádszalóki-medencén, a Saru- di-medencén keresztül a Kozmafok és a Poroszlói-medence vadregényes tájain a Szabics- kikötőig. Minden péntek délelőtt 10 órakor vízitúra indul TiszaA Jégmadár programjai látványosságuk miatt váltak Tisza-tónál csegére. A galériaerdővel szegélyezett folyó csendes nyugalma sok látványosságot, természeti szépséget ígér. A Halászcsárdában elfogyasztott ebéd után Tisza-tavi kitérővel tér vissza a sétahajó. A program 17 órakor ér véget. Naponta 10 órától indul sétahajós Tisza-tavi körutazás. A program része a Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény, valamint a Poroszlói Vízi Sétány és Tanösvény gyalogos bejárása is. A hajó a meghirdetett programokra 15 jelentkező esetén indul, de előzetes egyeztetés alapján egyéni túravezetés is kérhető. A programokra jelentkezni a Szabics-kikötőben lehet Szabics Imrénél. ■ k «
