Heves Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-09 / 83. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 9., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Hallgatóbarát intézmény, sokszínű oktatás Gyöngyösön Idén is több mint 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe - hangzott el az Oktatási Hivatal sajtótájékoztatóján. Princzinger Péter, a hivatal elnöke ismertette az idei felsőoktatási felvételi legfontosabb irányszámait. Kifejtette: idén ismét magas jelentkezési számok jellemzőek. Ez egyrészt a bolognai rendszerre való átállást, másrészt a fiatalok felsőoktatásba vetett hitét fémjelzi. A legtöbben az ELTE-re, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemre szeretnének járni. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) továbbra is népszerű, sőt idén 15 százalékkal több leendő hallgató nyújtotta be jelentkezését, mint az elmúlt évben. ■ A jelentkezők több mint fele első helyen jelölte meg felvételre a gyöngyösi főiskolát. A KRF-en 2616 jelentkezőből 1172-en első helyen jelölték meg az intézményt. Alapképzésre, osztatlan képzésre nappali munkarendben, mindkét finanszírozási formában összesen 971 hallgató, mesterképzésre 116, államilag finanszírozott képzésre pedig 2159 fő jelentkezett. A főiskola növekvő népszerűségének oka a hallgatóbarát hozzáállás, és az egyre színesedő oktatási paletta. ■ Mindkét autó az árokban kötött ki végül Autóbaleset történt Eger és Kerecsené között szerda este. Egy 22 éves zaránki nő Fiatjával tartott Egerbe, amikor egyenes útszakaszon - az első vizsgálatok szerint - nem tett eleget jobbra tartási kötelezettségének és félfrontálisan ütközött egy szembejövő Audival. Mindkét jármű megpördült, és a vízelvezető árokba csúszott. A Fiat sofőrje és az Audi utasa, egy 21 éves kerecsenéi férfi könnyű sérülésekkel megúszták az esetet. Utóbbi jármű vezetőjét, egy 39 éves férfit, súlyos sérülésekkel szállították az egri kórházba. ■ Fénnyel megörökített történelem életút Az egri fotóművész a múló időből, tájhazából, emberi sorsból merített d^Héfe ü/mbereT Molnár István Géza egri fotóművész, civil közéleti személyiség 7í>éves. Építőipari beruházási szakemberként, országosan elismert képíróként szinte az egész élete a városhoz kötődött. Szilvás István Az örökifjú, városszerte rendre mindenütt feltűnő, magas férfi két sajátos ismertető jele a kerékpár és a fényképezőgép. A kettő közül az utóbbi a meghatározóbb, hiszen több mint ötven éve szemléli és örökíti meg az objektív segítségével bennünket körülvevő világot. Otthoni padlásszobája laboratórium, mini fotográfiai múzeum és képgyűjtemény is egyben.- Hány felvételt őrizget itt?- Ha megfeszülnék, sem tudnám megmondani.- Az elsőre azért bizonyára emlékszik...- Azt nem lehet elfelejteni. Tízéves voltam, amikor a szüleimtől kaptam egy 6x9-es Agfa- box gépet. Miután a baromfiudvarban már nem volt több jószág, amit lefényképezhettem volna, a közeli Duna-part lett a kedvelt témám.- Mikor vált tudatossá a képi alkotás?- Már fiatalon szívesen rajzoltam, festettem a magam kedvére. A rendszeres fotózást 1960-ban kezdtem el. Akkoriban sikerült vennem egy Zenit3M típusú tükörreflexes gépet, amin az időt, a blendét, a távolságot is kézzel kellett beállítani. Ez volt a tanú lás igazi korszaka, mert nem volt olcsó dolog a film, a vegyszer, ezért aztán minden felvételt meg kellett gondolni. A mai digitális gépekkel már szinte gyerekjáték a fényképezés, az sem gond, ha százával készíti a képeket az ember. A szakavatott, nemcsak néző, hanem látó szemet azonban semmi sem pótolhatja...- ...Mert hiszen csak az arra érdemes képekkel illett előrukkolni.- Alapítótagja voltam 1968-ban a Heves Megyei Fotóklubnak, ahol nagyon komolyan értékeltük egymás munkáit. Nem kerülhetett akármi a kiállítótermek falára. Az első ilyen felvételeim a füzesabonyi Petőfi utcában lévő öreg parasztházról, a búbos kemencés szoba mennyezetét tartó úgynevezett „boldog anyaoszlop- ról” készültek. Ezt a faragott oszlopot később a néprajzos Bakó Ferenc mentette meg a múzeum számára. A népi életmód és építészet később is a kedvelt témáim közé tartozott.- Ha már Bakó Ferencet említette, az elismert muzeológus egyike volt annak a mintegy száz helybelinek, akiknek a portréja bekerült az „Egri arcok” című sorozatába. ■ A szakavatott, nemcsak néző, hanem látó szemet semmi sem pótolhatja...- Nem haraggal, de neheztelt is rám, mert háromszor is visz- szamentem hozzá, hogy elkapjam azt a pillanatot, amelyik a legjobban kifejezi az emberi tartását, jellembeli értékeit. A portré nehéz, de szép műfaj. A bajuszos "hortobágyi csikós, vagy Szidi néni, az egykori kofaasz- szony, a palóc menyecske, illetve a mára már kihalt szakmák egy- egy képviselőjének az arca hihetetlen sorsok hordozója. Kár, hogy a sorozatot manapság csak a magam örömére folytathatom, nincs már kellő fogadtatása...- A megyeszékhely múltját és jelenét bemutató legutóbbi tárlata viszont sikert aratott. MOLNÁR ISTVÁN GÉZA SZÜLETETT: Iváncsa, 1936. április 3. család: felesége, három felnőtt lánya, hét unokája van tárlatai: 48 egyéni, 141 csoportos kiállítás, köztük Pori (Finnország) 1979, Macon (Franciaország) 1980, 2009, Siegen (Németország) 2001, Marosvásárhely (2004, 2008). elismerései: Eger Megyei jogú Város Fotóművészeti Nívódíja (1998),- Hon ES- MAFOSZ ésE-MAFOSZ/G kitüntetés (2001), FIAP- és számos országos, regionális, megyei és helyi fotográfiai díj.- Egy idő után sehová sem mozdultam ki fényképezőgép nélkül. A várost járva így fedeztem fel a szebbnél szebb kapukat, szobrokat, épületeket. Szerencsés voltam, mert a városi tanács beruházó szakembereként dolgoztam, s így részese lehettem a belvárosi rekonstrukciónak, a település építészeti megújulásának, amit annak idején Hild-éremmel ismertek el. Végigfotóztam, ahogy kinőnek a földből a Hadnagy úti és a Csebokszári lakótelep házai, a strand új létesítményei. Ezekből a képekből számos alkalommal rendeztek kiállítást a városban...- ...S adtak ki egy albumot „Időszeletek” címmel, amelyet az életművének szenteltek 70. születésnapja alkalmával. Nem lehetett könnyű szelektálni a padlásszoba bőséges választékából.- A szívem fájt minden egyes képért, ami kima- ■ radt belőle, de a terjedelem adott volt. A kötetben olvasható tanulmányban azt írta a szerző, dr. Cs. Varga István, hogy „fényképekkel írni, IP képekben gondolkodni ta- ljf lentumból fakadó égi aján- r dék”. Hálás vagyok ezekért a : sorokért, s azért a mostani köszöntésért is, amiben életem újabb mérföldköve alkalmával a napokban részem volt a város vezetőinek és civil szervezeteinek a jóvoltából. Kiválóak szövegértésből, matematikából oktatás Az egri IQ Pont szakközépiskola sikere kompetenciamérésen- Iskolánk már évek óta nagyon jól szerepel országos viszonylatban az évente megrendezett országos kompetencia-felmérésen- mondja Molnár György, az egri IQ Pont Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója. Ezt az országos felmérést éppen tíz éve, 2001 óta minden májusban megtartják a 6., 8. és 10. évfolyamon tanuló diákok körében, akiknek számot kell adniuk arról, hogy milyen szövegértési és matematikai képességekkel rendelkeznek. Ezen már évek óta dinamikusan fejlődő eredményeket ér el az iskola, és a 2010-es eredmények azt mutatják, hogy országos viszonylatban a szakiskolák között csak egy intézmény múlta felül a megyeszékhelyi intézményt szövegértésből, míg matematika kapcsán nyolc olyan szakiskola volt, melyben jobb ered mények születtek, mint az IQ-ban. A szakközépiskolai ered- ' mények is Molnár György: Iskolánk már évek óta nagyon jól szerepel büszkeségre adnak okot, hiszen szövegértésből országosan csak 34, míg matematikából 38 iskola bizonyult jobbnak az IQ-tól. A szép eredmények elérésében nagy a szerepük a felkészítő tanároknak. Szövegértésben Gajdácsi Andrea és Divinszki Renáta magyar-történelem, míg matematikából Szendi Gabriella matematikainformatika-német szakos pedagógusoknak. Az iskola emellett persze tudatosan készíti fel 9. és 10. évfolyamos diákjait erre a megmérettetésre, olyannyira, hogy a 2010-2011-es tanévtől kezdve tanórán kívüli tevékenységként építette be az érintett évfolyamokon a kompetenciámé- résre való felkészítést.- Az egri informatikai oktatási intézmény egyúttal előminősített referenciaiskola is, és az Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolája, ami szintén sok lehetőséget tartogat még az iskola számára. A közösség sikere a tanulók folyamatos fejlesztésének köszönhető - hangsúlyozza befejezésül Molnár György. ■ Állami támogatással újítanák fel az iskolát Sikeres pályázat esetén nagyszabású felújítási program indulhat az egri Balassi Bálint Általános Iskolában. A társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támogatására országosan egy belügyminisztériumi rendelet szerint 4 milliárd 350 millió forint áll rendelkezésre, míg iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésére, felújítására 1 milliárd 150 millió. A maximálisan igényelhető, vissza nem térítendő támogatás mértéke a fejlesztéshez szükséges összeg 80 százaléka. A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolájára vonatkozóan az önkormányzat mind a felújítási, mind a sport infrastruktúra-fejlesztési szegmensre pályázatot nyújtott be. A tervek szerint a munkálatok során először szigetelik a Malomárok utca felőli főépület homlokzatát és kicserélik az ablakokat összesen bruttó 37,5 millió forintból. Emellett megújulna majd az iskola tornatermének világítása és a létesítmény rugalmas sportpadlót, valamint modern eredményjelző táblát kapna. Összesen 62,5 millió forintos fejlesztést, továbbá korszerűsítést terveznek az intézményben 12,5 millió forint önerő biztosítása mellett. ■ Ez is egy jellegzetes, de ritka pillanat. Ahogy a kamera a neves fotóművészt látja. J
