Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-22 / 67. szám

6 2011. MÁRCIUS 22., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. március 21-én Nyitóérték: 22422 Záróérték: 22554 íé n Előző heti záróérték: 22161 Változás: 1,77% 0, aétewVö tőzsde nyitása 15.3(1, a New YwW5 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT | NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) FHB j)85 J3J58 MTelekom 590 2,78 Fotex J365 2,52 OTP 5 498 2,38 Rába J307 2,15 Patmergy 917 1,88 Egls 19 450 1,83 Danubius 3 880 1,57 Mól 23 330 1,21 CIG Pannónia 755 0,66 Millió Ft 62 4102 23 3398 70 239 2 2156 62 FORRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban 22400 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 03.21.) Új elszámolási ár VJ WHH.UI ■ .wniv. — ■ EUROBÚZA 2011. augusztus __________49 400 MA LMI BÚZA | Nl) 2011. május 75 000 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május_________________68 OOP TAKARMÁ NYKUKORICA 2011. május 53 300 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. május________________125 000 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. március 21-én 1€ 1$ 1CHF i i r 271,45 Ft 191,67 Ft -2,3 Ft -2,82 Ft 211,63 -3,8 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank'­7,50 FHBJ 6,25* 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank­5,00 Raiffeisen Bank 4.50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.21.) Vételi Eladási | Allianz Bank 265,22 278,82 Budapest Bank 264,03 280,37 CIB Bank 261,24 283,02 Citibank 260,67 282,39 Erste Bank 264,56 279,80 K&H Bank 265,29 280,57 MKB Bank 266,08 279,72 OTP Bank 264,71 278,29 Raiffeisen Bank 265,70 277,66 Ketyeg a demográfiai bomba előtakarékoskodás A harmincasoknak a legjobban ajánlott Meglepetés: rekordösszegért kelt el a T-Mobile USA nyugdíjpénztári egyéb díjtartalékok követelések 3987----------------1 1457 életbiztosítási díjtartalékok 1666 készpénz, folyószámla 4036 éven belüli lekötésű betétek 5172 éven túli lekötésű betétek Lakossági megtakarítások (2010. dec. 31., milliárd forint) kötvények befektetési jegyek 2286 VfrCRAFIKA nyék 363 üzletrészek, részesedések ------------------------------7261 Forrás: Pioneer/MNB Sorra látnak napvilágot az olyan felmérések, ame­lyek szerint a mai mun­kavállalók nehéz helyzet­be kerülnek majd nyugdí­jasként, ha nem takaré­koskodnak előre. A lakos­ság is egyre jobban aggó­dik a jövő miatt, és mind többet tervez félretenni. Herman Bernadett Az uniós államok közül jelenleg Magyarországon a legnagyobb a száz gyermekkorúra jutó idősek aránya, és az előrejelzések sze­rint 2050-re már minden harma­dik honfitársunk 65 éven felüli lesz - mondta nemrég Őri Péter, a KSH Népességtudományi Ku­tatóintézetének demográfusa a Generali Biztosító egyik háttér- beszélgetésén. A népesség öre­gedése veszélyezteti a szociális ellátórendszerek működését, hi­szen egyre kevesebb befizető já­rulékából kell majd fedezni mind több időskorba lépő ember nyugdíját. „A jelenlegi felosztó­kirovó nyugdíjrendszer erre ön­magában nem lesz képes, elen­gedhetetlen a lakosság öngon­doskodása ahhoz, hogy esély le­gyen az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására" - mutat rá Paál Zoltán, a Generali személybiztosítási üzletágért fe­lelős ügyvezető igazgatója. A Tárki szerint a magas lélek­számú korosztályok, vagyis a most hatvan év körül járó Ratkó- gyerekek és az ő utódaik munka­erő-piaci jelenléte idején tudott volna a társadalom a legkön­nyebben megtakarításokat fel­halmozni a nyugdíjakra, ez viszont nem történt meg. Mivel a most a harmincas évei köze­pén járó korosztály nem repro­dukálta magát, a kutatóintézet szerint ennek a korosztálynak különösen nagy szüksége lenne a megtakarításaira, ha el akarja kerülni az időskori elszegé­nyedést. Csakhogy a Ma­gyar Nemzeti Bank Pénziránytű prog­ramjának legutóbbi felmérése szerint a lakosság több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása, és három­ból két ember nyilatkozott úgy, hogy ha jövedelem nélkül ma­radna, három-hat hónapot sem lenne képes átvészelni. Az idén bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó ezek többségén sajnos aligha segít. Az ennek kö­vetkeztében a lakosságnál ma­radó 300-400 milliárd forintosra taksált extra jövedelem ugyanis főleg a 4-5 millió forintnál na­gyobb éves jövedelműeket hozza majd kedvezőbb helyzetbe, akik eddig is tudtak félretenni. „Ér­demes átgondolni, hogy az ala­csonyabb jövedelműeket hogyan lehetne megtakarításra ösztö­nözni” - javasolta egy másik saj­tóbeszélgetésen Hegedűs Sán­dor, az RSM DTM adópartnere. A hosszú távú megtakarítások ál­lami ösztönzői az elmúlt évtizedben nem igazán bővül­tek. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adókedvezményének maximu­ma nem emelkedett, továbbra is 100 ezer, illetve az egy évtizeden belül nyugdíjba vonulók számá­ra 130 ezer forint. Sőt ez évtől szigorodtak a szabályok, a tagok által befizetett összegre már nem 30, csak 20 százalékos adó- kedvezmény jár. Az életbiztosí­tásokra vonatkozó adókedvez­ményeket is folyamatosan nyir­■ A harmincas korosztálynak, ha nem akar elszegényedni, nagyon kell takarékoskodnia. Biztonsági tartalékok, lakás, nyugdíj A MEGTAKARÍTÁSI CÉLOK kö­zött a legfontosabb a bizton­sági tartalék képzése, a la­kás- és nyugdíjcél, illetve a családtagok támogatása. A megtakarítási formák közül még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb, ezt kö­veti az önkéntes nyugdíjpénz­tár és a befektetési alapok. Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír-ala­pú befektetések vonzereje, köszönhetően a nagyobb koc­kázatvállalási hajlandóság­nak, és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére. hálták a kormányok az elmúlt években, jelenleg semmiféle ál­lami ösztönző sem támogatja ezt az öngondoskodási formát. Lé­tezik még 2006 óta a nyugdíj- előtakarékossági számla, amely­re hasonló adójóváírás jár, mint az önkéntes nyugdíjpénztárra, és amelynek a kedvezménye így a kasszákéhoz hasonlóan szigorodott az idén, illetve a tar­tós befektetési számla, amely­nek birtokosai, ha legalább öt évig nem bolygatják meg a megtakarításukat, megúszhat­ják a kamatadót. Míg az alacsonyabb jövedel­mű csoportokban, úgy tűnik, nem keletkeznek számottevő többletjövedelipek, amelyeket félre lehetne tenni, az átlagbér felett keresők megtakarítási ked­ve és képessége egyértelműen nőtt az idén - állapította meg a Budapest Bank friss felmérése. A felső középkategóriájú, vagyis bruttó 200-400 ezer forint kö­zötti és a felső, vagyis bruttó 400 ezer forint feletti jövedelmi csoport körében végzett felmé­rés megállapította: ezeknél a ré­tegeknél már eddig is nagyobb volt a megtakarítási hajlandó­ság, mint a lakosság egészénél, most pedig tovább emelkedett. A megkérdezettek háromnegye­de fontosabbnak tartja, hogy le­gyen megtakarítása, mint öt év­vel ezelőtt, 61 százaléka pedig többet tervez félretenni 2011- ben, mint korábban. Az idén már átlagosan havonta 60 ezer forintot szeretnének megtakarí­tani, 11 ezer forinttal többet, mint tavaly. Az elmúlt egy év legnagyobb fel- vásárlási ügyletének tekinthető az amerikai AT&T és a Deutsche Telekom (DT) által megkötött leg­utóbbi szerződés, amelynek ke­retében a tengerentúli telefontár­saság 39 milliárd dollárért meg­vette a német távközlési óriás amerikai leányvállalatát. Az ügy­let nemcsak a DT részvényárfo­lyamát befolyásolta kedvezően, hanem magyarországi érdekelt­ségének, a Magyar Telekoménak (MT) is. Egy MT-részvényért 2,79 százalékkal többet is adtak a pesti börzén. Nemzetközi elem­zők nem vártak ekkora sikert az üzleti teljesítményével évek óta küszködő, a csoporton belül már fekete bárányként számon tar­tott T-Mobile USA eladásától. Itt­hon pedig a piac beárazta, hogy a vételárból hátha jut valami az MTelekomnak is. A hazai leány­cégnél nem kívánták kommen­tálni a fejleményeket. A vételárból a német cég 25 milliárd dollárt kap készpénz­ben, a fennmaradó 14 milliárd dollár értékben pedig 8 százalé­kos részesedést szerez az AT&T- ben. A pénzből adósságainak csökkentésére fordíthat, kötele­zettségei 30 százalékkal mér­séklődhetnek ennek révén. Eb­ből kívánja finanszírozni továb­bi európai terjeszkedését, ahon­nan bevételeinek a 80 százaléka is ered. Jut még belőle németor­szági szélessávú hálózatának a fejlesztésére is. ■ A hírre a Magyar Telekom részvényei, száguldani kezdtek. A Deutsche Telekom tíz éve lé­pett az amerikai piacra, miután akkori elnök-vezérigazgatója 28,5 milliárd dollárért megvette az ottani VoiceStream és Power- tel szolgáltatókat. Az elején még viszonylag jól is ment az üzlet, de az utóbbi négy-öt év már a csökkenő profitról, zsugorodó ügyfélbázisról szólt. ■ VG Még jóvá kell hagyniuk a T-Mobile USA megvétele még a hatóságok jóváhagyására vár és az ügylet mérete miatt akár egy évet is igénybe vehet. A kon­kurencia szerint a megaüzlet csökkenti a versenyt és felfelé hajtja az árakat. Megszakadhat a haszonbérleti jog, nincs pályázat állami földek Megbízási szerződéseket kíván kötni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet A Nemzeti Földalapkezelő Szer­vezet (NFA) csúsztat, amikor azt állítja, hogy Magyarországon több százezer hektárnyi parla­gon maradt terület van, mert bár a földek jogi helyzete gyak­ran rendezetlen, a földművelők idén tavasszal is elkezdték a ter­melést - mondta el lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) főtitkára hozzátette: annak elle­nére, hogy a szeptember óta mű­ködő új földalapkezelő több mint fél éve nem írta ki a bérle­ti pályázatokat, a termelők a kultúrállapotot fenntartják. Ez egyébként kötelességük is az új termelőnek való átadásig. Horváth Gábor szerint a ko­rábbi szerződések megújításá­nak elmaradása „tendenciózus törekvés”, amely­nek célja a régi ha­szonbérleti jogvi­szonyok megszaka­dása, így a bérlői előjogok megszűné­se. Ezzel egy „új használói kört akarnak kedvez­ményezett helyzetbe hozni" - tette hozzá a főtitkár. A Vidékfejlesztési Miniszté­rium (VM) tegnapi közleménye szerint Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) megbízási szer­ződéseket köt a gazdálkodókkal a hasznosítatlan állami földek megművelésére legfeljebb egy gazdasági évre, amíg az állami földek jogi helyzete nem rende­ződik. A közleményben foglaltak szerint az NFA első­sorban a családi gazdálkodóknak, a kis és közepes ag­rárvállalkozóknak teremt lehetőséget. A szaktárca sze­rint az előző kormány elhibázott birtokpolitikája miatt jelenleg több százezer hektárnyi állami tulajdonú terület hever parlagon. Az ügyben lapunk szerette volna megszólaltatni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet is, ám lapzártánkig nem válaszol­tak megkeresésünkre. ■ Braunmüller Lajos ■ Egy új hasz­nálói kört akarnak ked- vezményezetti körbe hozni. Családi gazdálkodóknak is jól jöhet Raskó: Minden területet termőre fogtak kizárt, hogy Magyarországon több százezer hektárnyi parla­gon fekvő termőterület lenne, néhány ezer, legfeljebb néhány tízezer hektárnyi ilyen föld van- cáfolja a VM közleményét Raskó György, agrárközgazdász is. Aki vidékre megy, láthatja, hogy gyakorlatilag minden szóba jöhető, belvíztől nem sújtott területet bevontak a ter­melők a gazdálkodásba, hiszen a rendkívül magas termény­árak miatt ma „nem lehet meg bukni” a növénytermesztéssel- tette hozzá. t t f *

Next

/
Thumbnails
Contents