Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(
2011-03-16 / 62. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 16., SZERDA 4 ZÖLDOLDAL Virágpompa hagymásokkal ültetés A növényekből virágos rétet is kialakíthatunk Az időzítés mindig fontos: mikor metsszük a díszcserjéket? Tavasszal, virágzás után a hosz- szú hajtások egynegyeddel, egy- harmaddal történő visszavágását igénylik: Ezüstfa (Elaeagnus), Aranyvessző (Forsythia), Magyal (Ilex), Jezsámen (Phyladelphus), Gyöngyvessző (Spiraea), Téli jázmin, (Jasminum nudiflorum), Törpefűz fajták (Sallx), Babarózsa (Prunus triloba), Rózsalonc (Weigela), Fás bazsarózsa (Paeo- nia sufffiticosa), Orgona (Syringa vulgaris), Labdarózsa (Viburnum opulus), Bangita (Viburnum). Idős ágaikat 3-4 évenként tőből el kell távolítani. Kihajtás előtt, a virágzás idejéig kell metszeni a Gyöngycserje (Exochorda), a Japánbirs (Chaenomeles), a Liliomfa (Magnolia), a Madárbirs (Cotoneas- ter) és a Valódi aranyeső (Laburnum) fajtáit. Ezeknél ritkításra és ifjító metszésre van szükség, a vesszőket ne vágjuk vissza, inkább az elágazásoknál csonk nélküli vágást végezzünk. A japánbirs. Kihajtás előtt, a virágzásig kell metszeni. A Hortenzia (Hydrangea) fajták egyéves hajtásait 8-10 cm-es csapokra kell visszametszeni. A Trombitafolyondár (Campsis ra- dicans) egyéves vesszőit három rügyre vágjuk vissza. A Mályvacserjét (Hibiscus) csak akkor metsszük, ha nagy virágokat szeretnénk. A Kékszakállt (Caryop- teris) és a Szálkamentát (Es- holtzia) az előző évi hajtásokon 3-5 cm-re kell visszavágni. Ha a Sudárzsálya (Perowskia) nem fagyott vissza, akkor nem kell metszeni, amúgy a leszáradt részeket kell csak levágnunk. A két centiméternél nagyobb sebeket a metszést követő fél órán belül kenjük be sebkezelővel. Tél végén, kora tavasszal lassú a sebszövet növekedése, és a sebeket megtámadó kártevők ilyenkor is aktívak. A sérült, roncsolt, egymást dörzsölő ágakat oldalágig vagy törzsig, csonk meghagyása nélkül kell levágni. A sebkezelés itt is kötelező. A vesszőket a rügy fölött vágjuk el, a seb a rüggyel ellentétes irányba lejtsen. ■ B. J. A hagymások, a tavasz első színpompás és illatos virágai elbűvölő szín- és formagazdagsággal rendelkeznek. Ahhoz, hogy látványukban gyönyörködhessünk, a gumóknak előző év őszén a földbe kell kerülniük. Van, amelyiknek már augusztusban, de akad, amit ráérünk októberben elültetni. Fontos: a tavasszal virágzókat ősszel, az ősszel virágzókat tavasszal kell elültetni. Nyár végi, kora őszi ültetésűek közül közkedvelt a Kikeletnyitó téltemető (Eranthis hyemalis), a Hóvirág (Galanthus), az írisz (Iris), a Puskin-csillagvirág (Puschkinia scilloides), ezek már februárban virágzanak. Szeptember-októberben kell elültetni a csillagvirágokat (Scilla), a szellőrózsák közül a Csinos szellőrózsát (Anemone blanda), a Berki szellőrózsát (Anemone nemo- rosa), a nárciszokat (Narcissus), az Örménygyörgyikét (Muscari armeniacum) és a tulipánok (Túlipa) hagymáit. Náluk március-áprilisban számíthatunk a virágok megjelenésére. Ha a hagymások virágzásában májusban, júniusban is szeretnénk gyönyörködni, választhatjuk a jácintot, a késői nárciszokat és tulipánokat, a császárkorona (Fritillaria imperialis) színes fajtáit, a díszhagymák közül a Pireneusi hagymát (Allium moly), a Rosenbach-hagymát (Allium rosenbachianum), a Sárga hagymát (Allium flavum) vagy az Óriás hagymát (Allium giganteum). Ez utóbbinál is magasabbra, 2-3 méteresre is megnő a még júniusban is virágzó Óriás korbácsliliom (Eremorus robustus). A hagymásokat felhasználhatjuk nyáron is, sőt akár novemberig gyönyörködhetünk bennük. Ehhez a késő nyáron és ősszel virágzók hagymáit tavasszal kell elültetnünk. Remek választás lehet a kardvirág (Gladiolus), a sáfr- ányfu (Crocosmia), az Abesszín kardvirág (Acidanthera bicolor murielae), a Hölgyliliom (Amaryllis), a Kána (Canna), az Ernyős liliom (Crinum) fajtái, a Kúszóliliom (Gloriosa superba), általában a liliomfajok és -fajták, az Ázsiai boglárka (Ranunculus asiaticus), a csodatölcsér (Mira- bilis jalapa), a dália (Dahlia) hibridek, vagy a Cigányvirág (Spa- raxis tricolor). A tavasszal virágzók általában takarás nélkül átvészelik a telet, az ősszel virágzó, tehát tavasszal elültetetteket viszont fel kell szednünk. Teleltetésükhöz általában száraz, 5-10 fokos hőmérsékletű helyre van szükség, de néhányat 15-20 fokon kell tárolni. Utóbbiak eredeti élőhelyein a tél fagymentes, a nyugalmi időszak pedig a forró nyarakra esik. így kell tárolni például az Abesszín kardvirág gumóit. A jácint a hatalom és a béke szimbólumaként ismert A hagymás növényekből virágos rétet is kialakíthatunk. Ehhez olyan helyet válasszunk, ahol nem gond, ha a füvet a hagymások visszahúzódásáig nem nyírjuk. Ha a gyep fontosabb, akkor ne a gyepfelületbe ültessük okét, mert a kaszálás miatt a hagymások leveleiben termelődő szerves anyagok nem tudnak visszakerülni a hagymákba, ezért a növény hamar elpusztul. Kiültetésük a természetben látható állapotokra hasonlítson, egy csoportba csak egyfajta növény kerüljön. A hagymákat kétszer olyan mélyre ültessük, mint amilyen a magasságuk. Az ültetés folyamata kétféleképpen történhet. Ha a klasszikusnak mondható, holland eljárást szeretnénk követni, akkor a hagymásoknak kiszemelt területről a hagymák teljes ültetési mélységéig ki kell szedni talajt. A földet - különösen, ha nehéz, agyagos a területünk - érdemes feljavítani egy kis folyami homokkal, és nem árt némi komposzt hozzáadása sem. Az itthon inkább elterjedt módszer szerint a területet felássuk, komposztot, illetve szükség szerint homokot vagy más talajjavító anyagot keverünk hozzá, és hagymaültető segítségével egyenként elültetjük a hagymákat. Gyakorlottabb kertészkedők megpróbálkozhatnak többszintű telepítéssel is: ugyanarra a helyre más és más időpontban virágzó hagymásokat telepítsünk, így a kertben mindig lesznek virágzó hagymás növényeink. ■ B. F. Védekeznek a növények: nem géza, viszont mézga Ha kimegyünk a kertünkbe, ahol csonthéjas gyümölcsfa - meggy, cseresznye, barack - van, nagy valószínűséggel találunk rajtuk mézgát, népiesen macskamézet. A mézga nehezen folyó, ragadós, duzzadt növényi gyanta, amit valószínűleg védekezésképpen termel a fa. Leggyakrabban gombás fertőzés váltja ki, lehet monília vagy más, levélkárosodást okozó fertőzés. Előidézheti egyoldalú tápanyagkijuttatás, túlzott nitrogénhasználat, de magas vagy alacsony mésztartalmú talaj is. Előfordulhat pangó, nagyon gyakran magas talajvíz hatására, vagy a többször ismétlődő tél végi és késő tavaszi fagyok miatt. És nem a tünetet - a mézgásodást - kell gyógyítani, hanem az okát kell megszüntetni. Tüneti kezelés gyanánt le kell szedegetnünk a mézgacseppe- ket, és az alattuk levő elhalt szövetrészt késsel vagy drótkefével kell eltávolítanunk, kitisztítva a sebet. Fontos, hogy az egészséges részig hatoljunk le. Ezután a tiszta sebfelületet ecettel dörzsöljük be, ezzel fertőtlenítjük, majd valamilyen sebkezelő anyaggal, paraffinnal vagy méhviasszal zárjuk le. Ha az okot nem szüntetjük meg, a mézgásodás újra megjelenhet. Mint mindenhol, itt is a megelőzés a legjobb védekezés. Figyeljük növényeinket, gondoskodjunk róluk! Szedjük össze az elszáradt, fertőzött, lehullott leveleket és a lepotyogott gyümölcsmúmiákat ■ V. B. Új oldalunk, csupa zöldben Kedves olvasóink! Új Összeállítással jelentkezünk: mától rendszeresen kezükbe vehetik zöldoldalunkat, melyben a kertgondozás rejtelmeiről, az aktuális teendőkről számolunk be, hasznos tanácsokkal is szolgálunk. Szakértőink mindig szívesen válaszolnak azokra a kérdésekre, amelyek felmerülnek önökben akkor, ha éppen virágot, gyümöcsfát ültetnek, vagy éppen zöldséges- kertben akad dolguk. írjanak, hívjanak minket, s lapunk hasábjain választ kaphatnak felvetéseikre. HIRDETÉS Az „Év fájával" és egy illatos fűszernövénnyel ajándékozzuk meg, ha április 15-éig kerttervezést vagy kertépítést rendel. Szép kertet mindenkinek! Egy szép kert mellé most két ajándékot adunk! KERT MANUFAKTÚRA 06 30 944 68 73 www.kertmanufaktura.hu Fontos tél végi teendőink a gyeppel tanács Permetezés a gombabetegségek ellen, méregmentesen Úgy tűnt, már sosem lesz vége a télnek. Jégkorszak IV.? Persze, nem kell megvárnunk, míg kitavaszodik, akad munka március elején is. Ilyenkor sokszor fakó, szürkészöld vagy sárgásbarnás foltos a gyep. Az élő fűszálak között sok elpusztult is van. Ennek oka lehet a fűfélék gyökérváltása,‘ ami levélpusztulással jár, de a rajta hagyott avar alatt is kipállik a fű. Ha nemezszerű rétegek fedik a talajt, akkor gombás betegség lehet az ok: fuzáriumos hópenész, lisztharmat, palántadőlés, fekete szárrothadás, barna foltosodás vagy rozsdagomba. A téli taposásnyomok is meglátszanak a gyepen, a kutya- és macskanyomok alatt rendszerint ki is ég a fű. Gondot okozhatnak a vakondtúrások járatai. Ha már nem sáros a felszín, tisztítsuk le a gyepet lombseprűvel, és nyírjuk három centiméteres magasságúra. A vakondtúrásokat előtte szedjük össze, a földet terítsük el vagy szórjuk a komposztra. Végezzük el a gyep szellőztetését késes gyepszellőztetővei, hogy levegőhöz juttassuk a tömörö- dött talajt, és távolítsuk el a mohát. A keletkező hulladékot a metszési nyesedékekkel keverve komposztálni lehet. A szellőztetés után érdemes kiszórni nitrogénben és foszforban gazdag gyep- vagy starter-trágyát (a csomagoláson feltüntettet értékek NPK 23+23+5, illetve NPK 20+20+8 legyenek). A mohás foltokra mohairtó műtrágyát lehet használni (14-0-0+5Fe). Ezután elvégezhetjük a gombabetegségek elleni permetezést méregmentesén, erre jó a Trifender nevű szer, 50-60 gramm kell hozzá száz négyzet- méterre. A bevetendő gyepfelületeket keresztirányban is alaposan át kell hasogatni, majd a hulladék eltávolítása után négyzet- méterenként 20-35 gramm gyepstarter műtrágyával kell megszórni. A környező gyeppel azonos fajösszetételű fűmagból 30-40 grammot vessünk négyzetméterenként. A kiszáradás megelőzéséhez takarjuk be vékony folyami homokréteggel a vetést. Egy hónapig nem száradhat ki a bevetett talaj, öntözésről gondoskodni kell. ■ B. J. Az összeállítás szakmai partnere: KERTMANUFAKTÚRA megtervezzük, beültetjük, gondozzuk 06 30 944 68 73 www.kertmanufaktura.hu info@kertmanufaktura.hu ■ A bevetendő felületeket keresztirányban is át kell hasogatni. k 'l i *
