Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-14 / 61. szám

11 2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP SPORT - HIRDETÉS Jobb egyenes onnan, K.O. innen ob i. Kilencgólos győzelmet arattak a Vasas ellen készülő egriek a Szentes felett Továbbra sem találja a kiutat a gödörben lévő egri női csapat Magabiztos diadallal han­golt a vasárnapi Vasas el­leni hazai rangadóra a ZF-Eger OB I-es férfi csa­pata a 22. fordulóban. Munkatársunktól VÍZILABDA OB I., FÉRFIAK A 22. forduló mérkőzésén: ZF-EGER- BODROGI BAU SZENTES 18-9(6-3, 2-2, 4-3, 5-1) Eger, 300 néző. V: Németh A., Dodog Sz. EGER: Nébald - Petrovai 1, HOSNYÁNSZKY 3(1), Kis G., Bundschuh, BIROS 4 (1), Hegedűs 2. Cs.: Ficsor (kapus), •Kovács G. 2 (1), Binder 1, SÁNTAVY 3, Takács 1, Varga Zs., Lőrincz B. 1 (1). Edzők: Ge­rendás György és Tóth Kálmán. SZENTES: Horváth T. - SZABÓ Z. 2 (1), Nacsev, Araczki A. 2, A bajnokság állása 1. ZF-Eger 20 19 1­252-130 58 2. Vasas 21 19 1 1 268-128 58 3. Szeged 21 18 1 2 276-139 55 4. Honvéd 20 16­4 262-125 48 5. FTC 21 13­8 209-170 39 6. Szolnok 20 12 1 7 212-149 37 7.PVSK 20 7 1 12 155-192 22 8. OSC 20 6 1 13 157-217 19 9. Debrecen 21 5 2 14 143-208 17 10. BVSC 20 5 1 14 172-233 16 11. Szentes 20 5­15 145-239 15 12. ASI 20 2 1 17 137-271 7 13. Újpesti TE 20­­20 124-311 0 Ilyen a vízi boksz! A nem éppen szent Balogh Zoltánéknak (10) gólokkal feleltek Petrovai Mártanék A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Nacsev, Szabó L. 2 (1), Németh D., BALOGH Z. 3 (1). Cs.: Sciortino (kapus), Rácz, Nagy M., Imre, Araczki E. Edző: Tóth László. Gól - emberelőnyből: 6/4, ill. 6/3 Ötméteresből: 3/3, ill. 1/1 Kipontozódott: Nacsev (23.), HUNGÁRIA Bundschuh (29.), Araczki A. (30.), Németh D. (32.) Gerendás György: - A Szen­tes nyílt sisakos szimpatikus pó­lót játszott, amit mi is átvettünk, csak picit elfeledtük a védeke­zést. Jó volt látni a csapatom ön­feledt játékát. Tóth László: - Négy stabil em­berem hiányzott eltiltás, illetve sérülés miatt. A világklasszisok­kal felálló egriek ellen emberfe­letti teljesítményt nyújtottunk. Akadt olyan emberem, aki csere nélkül végigjátszotta a négy ne­gyedet. Mérhetetlenül büszke vagyok a csapatomra. További eredmények: Vasas - Honvéd 7-5, ASI - BVSC 9-9, Debrecen - ÚTÉ 12-5, Szeged - FTC 10-9, OSC - Pécs 7-10. Következik: ZF-Eger - Vasas, március 20., vasárnap, 19.15. VÍZILABDA OB L, nők Bajnoki elődöntő Az 1. mérkőzésen: HUNGERIT-METALCOM SZENTESI VK - ZF-EGER 12-8 (4-2, 3-2, 2-3, 3-1) Szentes. V.: Rév Á., Szilágyi K. EGER: Gangl - Antal 4, Bene, Czigány 2, Parádi, Somhegyi 1, Pengő. Cs.: Illés, Szeredi, Pócsi, Kertes 1. Edző: Kelemen Attila. Gól - emberelőnyből: 14/4, ill. 13/3. Ötméteresből: 3/3, ill. 3/3. Kipontozódott: Kotova, ill. Parádi, Pócsi, Szeredi, Pengő. A 7 pontig tartó párharc állá­sa: 4-0, a Szentes javára. Következik: ZF-Eger - Szen­tesi VK, március ló., szerda, 18.30. ■ Az egriek tanácstalanul állnak, s ülnek a kudarcok okát keresve Együttműködő, pontos, precíz munkavállalókat várnak felmérés A munkáltatók elvárásai és a felkészítés során kialakított kompetenciák nem esnek mindig egybe HIItDETÉS A Minőségi szolgáltatásokkal a jövő felsőoktatásáért az Eszter- házy Károly Főiskolán című TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0013 számú projekt részeként 2010-11-ben nagyszabású fel­mérést folytattak az egri főisko­lán végzettek körében. Vas István, Bárdos Ilona Kin­ga és Farkas Attila azt vizsgál­ták, hogy milyen kompetenciák szükségesek a diploma meg­szerzése utáni elhelyezkedés­hez, illetőleg, hogy ezeket a kom­petenciákat mennyire fejleszti a képzés során az intézmény. Vas István, az EKF GTI Szak­mai Idegen Nyelvi Csoportjának adjunktusa a kutatásokkal kap­csolatban elmondta: kettős cél­juk volt. Egyrészt a munka vilá­gában jelentkező igények felmé­rése, mégpedig az úgynevezett DACUM (Developing a Curricu­lum = tananyagfejlesztés) mód­szer alapján, ami abból indult, hogy leginkább mi­lyen kompetenciákra van szükség a munka világában. Ezt azok a munkavállalók tud­ják megítélni, akik maguk is dolgoznak és sikeresek a munkájukban. Másrészt pedig a végzett hallgatóiknak a beválá­sát, illetve a kompetenciafejlesz­tésre vonatkozó elképzeléseit sze­rették volna megtudni. A kutatók azt a módszert kö­vették, hogy megkeresték a ko­rábban Egerben végzett hallgató­kat. A kérdőív, amit kitöltettek velük, 105 kompetenciát tartal­mazott. Azt kellett értékelniük, hogy a mindennapi munkájuk­ban az adott kompetenciaelemre van-e szükségük, vagy nincs, il­letve arra is választ kellett adni­uk, hogy ezt a kompetenciaele­met véleményük szerint a főisko­lai tanulmányaik során fejlesz- tették-e, vagy nem.- Összehasonlítottuk, hogy a valóságos igények és az általunk fejlesztett kompetenciák között mekkora az átfedés, vagy mekko­ra az eltérés, illetve hol szorul még esetleg fejlesztésre. A másik részében a kérdőívnek arra kér­deztünk rá, hogy milyen csator­nákon jutottak a munkájukhoz. Több, mint 200 fővel töltették ki a kérdőívet. Arra törekedtek, hogy ne csak a most végzetteket vizsgálják. Az utóbbiaknál azt nézték, hogy van-e valami válto­zás az akkori elképzelések, az akkori kompetenciafejlesztések, kompetenciák és a mostaniak között. Azt bizonyította a kuta­tás, hogy a frissen végzettek kö­rében jóval többen mondták, hogy kompeten­cia alapú, kompe­tencia centrikus volt a képzés, míg a korábban vég­zetteknél valami­vel alacsonyabb volt az arány.- Mind a négy karunkról sike­rült nagyjából azonos arányban válaszadókat gyűjteni. Szerettük volna azt elérni, hogy ne legyen domináns egyik tudományterü­let sem. Az igen válaszok alapján sorrendbe állítottuk a kompeten­ciákat. Megtudtuk: lényegében összecseng a munkáltatók vála­sza a munkavállalók - akik ab­ban a munkakörben dolgoznak, tehát nem a vezetők - által adott válaszokkal - korábban végez­■ A külföldi tulaj­donú vállalatok a céltudatos dol­gozókat keresik. „Ezt várjuk, ezt tudom.” Állásbörze az egri főiskolán. A munkahelyszerzés egyik csatornája a börze. A10 legfontosabbnak tartott kompetenciaelem ■ megbízhatóság ■ pontosság ■ logikus gondolkodás ■ precizitás ■ becsületesség m teljesítőképesség m felelősségvállalás képesség ■ alaposság ■ utasítások megértése ■ figyelem tünk ugyanis egy felmérést -, hogy inkább a minőségi munka­végzéshez elengedhetetlen kom­petenciaelemekre van elsősor­ban szükség. Ezek a kompeten­ciaelemek Vas István szerint na­gyon nehezen, célirányos mun­kával fejleszthetők.- A szakmaspecifikus kompe­tenciának meg kell lennie, hi­szen attól lesz szakember valaki, de hogy felvértezzük őket, fej­lesszük ezeket a kompetenciá­kat is, amik a top 10-be bekerül­tek, ezek komoly kihívások, tel­jesen új módszertant kívánnak meg a főiskolától - fogalmazott a szakember, aki hozzátette: sze­rencsére a válaszokból azt szűr­ték le, hogy azért ez irányba tö­rekszik a főiskola. Az alapján a lista alapján, amelyben azt néz­ték, hogy véleményük szerint fejlődött-e bennük a főiskolai képzés során az adott kompeten­cia, az első 10-be olyan kompe­tenciaelemek kerültek, amelyek oktatás révén könnyebben fej­leszthetők. Ezek a klasszikus, oktatás révén fejleszthető kom­petenciák: szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, együttműködési készség példá­ul. Megjelent viszont az első tíz­ben a pontosság, a precizitás. Te­hát a klasszikus tanuló, az ideá­lis hallgatóképhez köthető kom­petenciák kerültek azok közé, amelyekről a megkérdezettek úgy vélték, hogy fejlődtek ben­nük a főiskolai képzés során.- Azok a kompetenciák vi­szont, amelyekről úgy tűnik, hogy valóban nagy szükség van, ezek mögöttük vannak, igaz nem nagyon sokkal. Ahhoz, hogy a valóban szükséges kom­petenciák előbbre kerüljenek a sorban, komoly módszertani megújulás szükséges, ami már évek óta folyamatosan jellemző. Mind tárgyi, mind személyi fel­tételekben az elmúlt években egy olyan arányú fejlődés ment végbe, aminek következtében a lista is át fog alakulni - mondot­ta a kutató. Szerinte a legfőbb hozama en­nek a tanulmánynak az lesz, hogy célirányosan tudják a kép­zéseiket, a tanterveiket, tantár­gyakra lebontva a tematikákat alakítani. Azt is figyelembe véve, hogy egyes tudományterülete­ken mik azok a fajsúlyos ele­mek, amelyekre kifejezetten szükség van a munka világában. Érdekesség: külön is vizsgál­ták az egyes tudományterülete­ket. Sikerült találni olyan kom­petenciaelemeket, amelyek in­kább karonként jellemzőek. A BTK-nál a szóbeli, illetve az írás­beli kommunikációhoz, az adat­gyűjtéshez, valamint a világos kifejező készséghez kapcsolódó kompetenciaelemek dominál­nak. A Gazdaság- és Társadalom- tudományi Karnál egyértelmű­en a gyakorlatias, gyakorlatköz­pontú, a hétköznapi értelemben vett munkához kapcsolódó kom­petenciák végeztele elöl. A Tanár- képzési és Tudástechnológiái Karnál legtöbbször választották a jó pedagógusra jellemző kom­petenciaelemeket: a konfliktus- kezelés, az együttműködési ké­pesség, a világos kifejező kész­ség, az önfejlesztés, a tanulásra való hajlandóság. A Természet- tudományi Karon végzetteknél a rendszerszemlélet, kombináci­ós készség, számszerűsítési készség, tárgyilagosság és a pon­tosság volt a specifikus elvárás.- Sok más szempont között vizsgáltuk, hogy kinek a tulaj­donában van az a gazdálkodó szerv, ahol ők dolgoznak. A kül­földi tulajdonban lévő vállalatok elsősorban a céltudatos dolgozó­kat keresik. A belföldi, magántu­lajdonú cégeknél abszolút a mi­nőségtudatos dolgozókat: pon­tos, precíz, becsületes munka­végzés az elvárás. Az állami tu­lajdonúaknái a hivatalnok típu­sú dolgozókat preferálják. A mi főiskolánk kompetenciafejleszté­si státusza pillanatnyilag legin­kább a belföldi magántulajdonú, vagy önkormányzati tulajdonú munkaadónak kedvez - hangsú­lyozta Vas István. ■ Sike Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents