Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(

2011-03-14 / 61. szám

6 2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ GAZDASAG ■ I ­Ötmillió hengerfej készült eddig Szentgotthárdon elkészült az ötmilliomodik hengerfej 1996 óta az Opel szentgotthárdi gyárában, melyet'egy 1,6 Uteres ben­zinmotorba szerelnek, hogy azután a cég németországi központjába, Rüssels- heimbe szállítják, ahol egy Opel Insigniába építik be. Szentgotthárdon 500 millió eurós beruházással új gyá­rat terveznek építem, ahol a jelenlegi termékek mel­lett három új motorcsalád gyártását fogja végezni 800 új munkahelyet termetve 2012-től. Kedvezőbbek az idei cascodíjak folytatódik a casco biztosí­tások átlagdíjának csökke­nése a hazai piacon - olvas­ható a netrisk.hu biztosítási portál legfrissebb adatai­ban. Januárban a szerződé­ses évfordulón cascót vál­tók átlagosan kevesebb mint évi 70 ezer forintért kötötték újra a szerződésü­ket. Ez mintegy fele a hat évvel korábbi 130 ezer fo­rintos átlagos tarifának. Lantos Csaba vezetheti a közlekedési holdingot A Jövő januártól megala­kuló Nemzeti Közlekedési Holding vezetője - mely a Volán váüatokat s a MÁV-ot tömörítené, és együttmű­ködne a BKV-val - Lantos Csaba közgazdász-szocioló­gus lehet - értesült a Vasár­napi Hírek. Lantos Csaba korábban a CA-IB vezér- igazgatója, majd az OTP ve­zérigazgató-helyettese volt, ma saját vállalkozást vezet. Lantos a közszférába tart Nagy lehet a gyógyítás kára műhibaperek Frontvonalban a szülészek, traumatológusok, gyermekgyógyászok Évente 400-500 orvosi műhibaper folyik a bíró­ságokon, a megítélt kár összege 1-2 milliárd fo­rint, nem ritka a 100 mil­liós ügy. A biztosítók ódz­kodnak a gyógyítóktól, az EU-tagállamok határokon átnyúló ellátása miatt is sürgető a kórházak közös kockázatközösségének létrehozása. Nógrádi Tóth Erzsébet * 1 Fáradt orvos könnyebben hibá­zik, és ez fatális következmé­nyekkel járhat - nyilatkozta la­punknak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, amikor az évről évre növekvő műhiba­perekről, a betegeknek kifizetett kártérítésekről. Becslések sze­rint évente 400-500 új pert kez­deményeznek a bíróságokon, és 1 -2 milliárd forint között van a kifizetett kártérítés összege. Nem ritka a 100 milliós kártérí­tés sem, ám a biztosítók ebből általában legfeljebb 5 millió fo­rintot térítenek meg az intézmé­nyekkel kötött felelősségbiztosí­tási szerződésre. Nemzetközi tapasztalatok alapján nálunk is számítani keU a perek számának és a kártéríté­sek összegének megugrására. Az Amerikai Egyesült Államokban például az egészségügyre fordí­tott kiadások 2 százalékát költik a megítélt kárügyekre. (A Cen­ter for Medicare and Medicaid Services becslése szerint 2009- ben az Egyesült Államok egész­ségügyi kiadása elérte a 2500 miUiárd dollárt). S ha a hazai 500 milliárd forintos kórházi büdzsét nézzük, úgy már most 10 milliár- dot fordíthatnának e célra - vél­te Kovácsy Zsombor, a tavaly megszüntetett Egészségbiztosí­tási Felügyelet (EbF) volt elnöke, aki ma ügyvédként dolgozik. A kárügyek növekedésének egyik oka, hogy a korábbi évek­hez képest öntudatosabbak a be­tegek, de közrejátszik a kórházi doktorok túlterheltsége - mond­ta Éger István. Nagy az orvos­hiány, tavaly több mint ezren kér­tek a külföldi munkavállalásuk­hoz szükséges jó hírnév igazolást. Az itthon maradók többsége pe­dig a családfenntartás érdekében másod-, harmadáUásokat vállal, A legtöbb műhibapert a szülészek miatt varrják a kórházak nyakába. A szülések után észrevett genetikai hiba miatt is pereltek be intézményeket sok altatóorvos a hétvégéjét kül­földi ügyeleteken tölti, az itthoni havi bérük duplájáért. Persze hogy fáradtan kezdik a hetet. A betegek nem törődnek az or­voshiánnyal, őket a saját bajuk érdekli - közölte Polecsák Mária orvos-ügyvéd, aki alperesként az ország több kórházát képviseli, de felperesként ellátja a hozzá forduló betegek jogi védelmét Is. Úgy látja, a betegek sokszor alaptalanul vádolnak, gyakori a panasz az egészségügyi dolgo­zók kommunikációjának hiánya miatt, pedig a megfelelő tájékoz­tatással, esetenként bocsánatké­réssel elkerülhető lenne a per. Ezzel harmonizál Kovácsy Zsombornak, az EbF volt elnöké­nek a véleménye: a felügyelethez érkezett panaszok kétharmadá­ban nem volt jogos a beteg pana­sza, azt kellő empátiával a kórhá­zakban orvosolhatták volna. A to­vábbi egyharmad jelentősebb há­nyada sem a műhibák miatt tör­tént, inkább a bánásmóddal, a do­kumentációval volt kapcsolatos. Legtöbb műhibapert egyéb­ként a szülészek, a traumatoló­gusok, a gyermekgyógyászok, a plasztikai sebészek miatt varr­ják a kórházak nyakába a pá­ciensek - tudom meg Polecsák Máriától. Egy esetet említ, ami­kor szülés közben agykáróso- dást szenvedett a baba. Volt olyan ügye is, amikor a genetikai ártalmat nem vették észre a magzatnál, az csak a szülés után derült ki. Ez esetben a szülő sa­ját maga és a gyermeke érdeké­ben is indított és nyert pert, az egyszeri kártérítés mellett a gyermek ápolásának, gyógytor­nájának, gyógylovaglásának költségét is fizetni kell. Az 50 Ahogy a biztosítók látják A GENERALI KOMPLEX felelőS- ségbiztoskási csomagot kínál az egészségügynek, amely a gyógyítási tevékenységre, az épületekre, a munkaeszközök­re és a munkavállalók által okozott kárra terjed ki. A biz­tosítási díj számításának alapja az egészségügyi tevé­kenységtől, az intézményben dolgozók számától, a kárelőz­ményektől is függ - mondta Hajas Gábor, a Generali va­gyonbiztosítási üzletágának vezetője. A társaság a leggya­koribb kártérítéseket az orvos­szakmai mulasztások miatt fi­zeti ki, ezek között van a mű­téti eszköz betegben felejtése, a téves diagnózis, a betegség kései felismerése, az elvárható gondosság elmulasztása, a tá­jékoztatási kötelezettség meg­szegése. AZT MÁR ARATÓ PÉTERTŐL, OZ Allianz Hungária Zrt. vállalati biztosítások igazgatójától tud­tuk meg, hogy a biztosítási díj összegét kockázatarányoson állapítják meg, így jelentős kü­lönbségek vannak az intézmé­nyek között a méret és a tevé­kenység kockázata miatt. A fe­lelősségbiztosításnak káron- kénti és éves limitje van, ezért előfordul, hogy a sokadik mű­hiba esetében a biztosító már nem állja a kár összegét, mert a limit kimerült. Úgy látja: a megkötött felelősségbiztosítá­sok többé-kevésbé az alulbizto­sítás jeleit mutatják. millió forintos egyszeri kártérí­tés mellett fizetni kell a 200-300 ezer forintos járadékot is a sér­tett élete végéig. A hatályos jogszabályok sze­rint csak megkötött felelősség- biztosítással rendelkező kórház kap működési engedélyt az Álla­mi Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálattól, ám az egész­ségpénztártól kapott működési költségben nem számolnak a biztosítási díjjal- mondta Har­mat György, a Magyar Kórház- szövetség elnökségi tagja, a Heim Pál Gyermekkórház fő­igazgatója. Noha évek óta terve­zik az egészségügyi intézmé­nyek közös felelősségbiztosítási alapjának a létrehozását, erre máig nem került sor. Az új kor­mányzattal is tárgyaltak már ez ügyben, tervek szerint ez a szer­vezet kvázi biztosítóként működ­ne a Nemzeti Erőforrás Minisz­térium közreműködésével. Ezzel kiválthatnák a „megélhetési jogi procedúrákat” - állítja a főigaz­gató. Mivel az Európai Unió elfo­gadta a határon átnyúló egész­ségügyi ellátással kapcsolatos ajánlását, nem késlekedhet az egységes kórházi felelősségbiz­tosítás ügyének megoldása sem - tette hozzá a főigazgató. Megnövelték a stabilitási alapot versenyképesség Az unióban egységesen emelnék a nyugdíjkorhatárt „Az euróövezeti versenyképes­ségi paktum intézkedéseinek iránya egybeesik azzal az irány­nyal, amelyet a magyar kormány követ a gazdaságpolitikában; adókérdésekben azonban kü­lönbség van” - mondta Orbán Viktor szombaton Budapesten, miután megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. A ma­gyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Európában minden gazda­sági baj gyökere a felduzzadt ál­lamadósságban keresendő. A versenyképesség-növelő paktumról péntekről szombatra virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. A doku­mentumban a belső államadós­ság csökkentésére, a bérkiadások visszafogására irányuló javasla­tok és kötelezettségvállalások szerepelnek, beleértve a nyugdíj- korhatár emelését, a munkaerő- piac rugalmasabbá tételét, illetve a deficit- és adósságcélok nemze­ti törvénykezésbe foglalását is. Kívánatos, hogy az eurózóna versenyképességi paktumához az EU-tagállamok lehető legszé­lesebb köre csatlakozzon - han­goztatta Van Rompuy. Az EU ál­lam- és kormányfői tanácsának elnöke kifejtette: ragaszkodott ahhoz, hogy az euróövezeti meg­állapodásba - amelyben a közös európai valuta stabilitását növe­lő fontos döntéseket hoztak - ke­rüljön bele: a versenyké­pességi paktumhoz az euróövezeten kívüli orszá- T gök is csatlakozhassanak. Van Rompuy szerint tulaj­donképpen egy „európlusz” pak­tumról van szó, ha a megállapodás nyitott más álla mok felé is. Brüsszelben az euró stabili­tása érdekében a tagállamok megál­lapodtak abban, hogy megnövelték a ténylegesen igénybe vehető stabilitási ala­pot, amely így eléri a 440 milliárd eurót. Koráb­ban mintegy 250 milliárd Af eurót lehetett felhasználni. A Görögországnak nyújtott hitelkeret visszafizeté­sét kedvezménye­sebbé tették, így egy százalékpont­tal alacsonyabb kamatokat kell fi­zetnie a zóna leg­nehezebb hely­zetben lévő álla­mának, és megnövel­ték a visszafizetésre adott időt is. ■ Herman Van Rompuy: Az euróövezeten túl is csatlakozhassanak Két vezetője is lehet az újraalakuló járásoknak A várhatóan 2013-tól újra létre­jövő járási szinten a polgármes­teri hivatalok szétválasztását ter­vezik államigazgatási és önkor­mányzati hivatalokra - nyilat­kozta az igazságügyi tárca köz- igazgatási államtitkára. Gál And­rás Levente a köz- igazgatás fejlesztését célzó Magyary-prog- ram kapcsán elárul­ta: a megyei és a tele­pülési önkormányzati szint kö­zött létrehozandó járásokból vár­hatóan 200-300 lesz, kialakítá­suknál mind a történelmi hagyo­mányt, mind a demográfiai-föld­rajzi adatságokat figyelembe fogják venni. A működő kistérsé­gek elmondása szerint nem je­A kistérségek nem jelentenek támpontot. ientenek majd támpontot, mivel azok fejlesztésre, illetve intéz­ményfenntartásra jöttek létre. A szaktárca vizsgálja, hogy a települési önkormányzatok ál­lamigazgatási, közigazgatási, va­lamint vagyongazdálkodási fel­adataiból mit vehet­nének át a járások. Ezek önkormányzati részét a jegyző, ál­lamigazgatási részét a járási hivatal vezetője irányíta­ná. Az iskolák közös fenntartásá­ról az államtitkár elmondta, nem­csak alsó és felső tagozatok men­tén lehet a költségeket megoszta­ni, hanem költségtípusok szerint is: az állam fizetné a tanárokat, az önkormányzat állná a rezsit. ■ r f « <

Next

/
Thumbnails
Contents