Heves Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)(
2011-03-14 / 61. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ HEVES MEGYE KISTÉRSÉGEI MÚLTIDÉZŐ Mitől lett hát és mitől fenék? Halott falu az ártéren évforduló Százharmincöt éve, hogy nincs többé Tiszahalász TISZA-TÓ TÉRSÉGE Elkezdődött a Cserő-tó hasznosítása Referált folyóirat lett a haltani társaság időszaki kiadványa Elsősorban a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló kutatásokat adja közre a Pisces Hungarici, a Magyar Haltam Társaság időszakos kiadványa. A periodika komoly elismerésben részesült, hiszen az angliai Zoological Record felvette a referált folyóiratok listájára. Szerkesztője a Tiszafüreden élő dr. Harka Ákos.- Referált folyóiratnak az számít, melyet egy másik folyóirat rendszeresen szemléz, tartalmilag ismertet - mondta dr. Harka Ákos. - Mindez megkönnyíti az új kutatási eredmények közreadását, s nemzetközi figyelmet biztosít. ■ A Tisza-tó térségének földrajzi nevei között sok „hát” és „fenék" szóösszetétel található: Rákhát, Akolhát, Dinnyéshát. Mit takarnak ezen testrészre utaló megnevezések? Az egykori Dinnyéshát magasan fekvő helynek számított Nos, a népnyelv találóan az ember anatómiai felépítéséhez hasonlóan adott neveket az egyes területeknek: a fenék a mély, lapos részeket, a hát a tájból kimagasló területeket takarta. A szóösszetételek első tagja a területen zajló gazdasági tevékenység jellegére utal. Dinnyésháton egykor dinnyét is ültettek, Rákháton apró rákokat gyűjtöttek. Ennek ellenpárja a Várfenék és a Szarvasfenék a mélyebb részek megnevezésére szolgált. A 135 éve elmosott Tiszahalászra ma már csak egy temetői kereszt emlékeztet a Tisza-tó Óhalász nevű vadregényes szigetén Tizenkilenc éve, hogy március 22-én a Víz világnapját ünnepeljük, és 135 éve annak, hogy március 24-én a Tisza áradása örökre elpusztított egy falut, Tiszahalászt. Szuromi Rita Nem őrizték meg a krónikák 1876. március 24. időjárását, sem azt, csillagos volt-e már az ég, vagy még felhők takarták a napot, amikor a Tisza átszakította a taskonyi védőgátat, és örökre elmosta a Közép-Tisza egyetlen, szigeten fekvő települését, a 800 éves múltra tekintő Tiszahalászt. A „nagy megpróbáltatások” nyitányának nevezett 1876-os évvel kezdődő évtizedben a folyószabályozások és mederátvágások minden gyermekbetegsége összegződött. Áz ekkor kezdődő rendkívüli árvizek oka az volt, hogy a korábban végrehajtott mederszabályozási munkák felborították a folyó életének ősi, természetes egyensúlyát, és megzavarták az árvizek levonulását. A folyó vízhozamának növelése érdekében ugyanis 16 közép-tiszai átvágást készítettek elő. A munkálatok eredményeként megnőtt a folyó vízszállító' képessége. dónak mutatkozott felső-ma- gyarádi pusztáját cserébe átengedni a tiszahalászi kitelepülő családoknak. A megkérdezett tiszahalászi családok közül 79 volt hajlandó az áttelepülésre, nyolcán nem fogadták el a felkínált lehetőséget. A következő év áprilisában újabb árhullám vonult le a Tiszán, mely akkor már kevés kárt tudott tenni a romba döntött faluban. 1877. május 27-én a Belügyminisztérium úgy határozott, hogy „az új faluhely 3 év alatt felépíttessék és a'régi falu, vagyis a beltelkek az épületek széjjel- bontása folytán 1879-ik év utolsó napján az uradalomnak által bocsájtassanak”. A döntés az utolsó pillanatban született meg, hiszen 1878 karácsonyán újabb árhullám alakult ki. Az első áradat két kisebb hullámból tevődött össze, de 1879. február végén a folyó ismét elöntötte az egykori Tiszahalászt, ahol ekkor már csak három ház állt. Emberéletben, vagyonban ezúttal már nem történhetett kár, mivel az ott lakókat Recsky László erélyesen kitelepítette. 1881-re az új falu, a mai Újlőrincfalva felépült. Az ártéren maradt faluhely Óhalász néven bevonult a történelembe, mint a Közép-Tisza egyetlen, ártéren fekvő halott faluja. Akkor, 1876. március 24-én a medréből kilépett folyam 23 községet öntött el. A pusztulás megrendítő nagyságú volt: 1206 házat döntött romba, 287 háziállatot pusztított el, két ember életét követelte. A vármegye a kárt másfél millió forintra becsülte. Tiszahalászt akkor 415-en lakták. Amikor a megyei küldöttség a helyszínen járt, csupán három lakóházat találtak épen! A vármegye emberei a kis faluról azt jelentették, hogy „a lakosság leveretett kedélyben találtatott, részben az átélt veszedelem, részben a jövő feletti aggodalom és a szenvedett károk miatt... elvesztették minden élelmiszereiket s ingóságaik nagy részét, minél fogva elszegényedtek és félnek a jövőtől. Pénzzel sem rendelkeznek.” A vármegye főmérnöke, Kubik Endre augusztusi szakvéleményében egyértelmű határozottsággal leszögezte: „Tiszahalász jelen helyén meg nem hagyható”, a közgyűlése pedig szeptember 26-i ülésén letiltotta a tragikusan megsemmisült faluban az építkezéseket, és tárgyalásokat kezdeményezett a szatmári püspökséggel, mely hajlan■ A folyószabályozás minden gyermek- betegsége tükröződött. Sok minden másképpen is alakulhatott volna zsebe zsolt polgár- mester (képünkön) szerint a mai újlőrinc- falviaknak már nem él a tudatukban annak a márciusi napnak az emléke. - A faluban csupán egy kereszt emlékeztet a falu kitelepítésének 135. évfordulójára, de még a százéves évfordulót sem ünnepeltük. Annak a településnek, amelynek lakói nem emlékeznek a mültra, nincs jövője. Az árvíz 135. évfordulója, az elődtelepülés első írásos említésének 750. évfordulója szép alkalom a múltteremtésre. Ha nincs ez az árvíz, talán sok minden másképp alakul a mi életünkben. Poroszlón az Ökocentrum, építése mellett elkezdődött a Cserő-tó hasznosítása is. A területen vendéglátóegységet, szálláshelyeket, sétányt alakítanak ki vállalkozói tőke bevonásával. A tervezett idegenforgalmi attrakció beilleszthető a településfejlesztési koncepcióba, és a helyi horgászegyesület támogatását is élvezi. A beruházás januárban indult, és várhatóan a jövő esztendő idegenforgalmi szezonjára teljes kapacitással működik majd. ■ EI3TEZ13331 Mit mutat a vízállás? Rendszeresen hallható a médiában vízállásjelentés. Mit takarnak a bemondott számok? A vízállás a föld felszínén levő állóvizek és vízfolyások vízmagassága, amelynek mérésére a vízmérce szolgál. A vízmércén a vízjárást lehet nyomon követni. A vízmérce „0” pontjának a meghatározásakor eddig mért legkisebb vízállást vették alapul. A „0” pont meghatározása után a folyómeder jelentősen átalakulhatott, például mélyült a meder, aminek következménye, hogy a korábban meghatározott „0” pont alatt is lehetnek vízállások! Lehetőség lenne a „0” pont újbóli megállapítása, aminek hatására az adott felszíni víz korábbi adatsorát át kellene számolni, ami idő- és költségigényes eljárás. Ezt elkerülendő vezették be a „0” pont alatti vízállásoknál a negatív előjelet A Tisza „0” pontját az 1842. évi kisvízszint magasságához adták meg. Már nevelik az új, fiatal horgászgenerációt a tározónál telepítések A pecásokat egyáltalán nem zavarta az időjárás, elsősorban a fair play-re helyezték a hangsúlyt A tavalyi kiemelkedő halszaporulatot tekintve az idei a horgászok éve lehet a Tisza-tónál. A halászati hasznosító Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ügyvezetője, Hegedűs Gábor a várható kilátásokról beszélt.- A tavalyi év időjárása és a gazdasági válság csökkentette a régió forgalmát, ám a horgászturizmus kevésbé sérült - jelezte Hegedűs Gábor. - Ennek oka, hogy a horgászok kevésbé reagáltak érzékenyen az időjárási viszonyokra vagy a természeti katasztrófák rémhíreire. Az esőzések súlyos károkat okoztak a folyók mentén és a belvizes földeken, ám a halaink számára rendkívül kedvező szaporodási feltételeket teremtettek. Halszaporulat szempontjából az utóbbi fél évszázad legsikeresebb évét tudhatjuk magunk mögött. Különösképpen érvényes ez a pontyra. Á halászati hasznosítók egyik legfőbb távlati célja, hogy kineveljék az új horgászgenerációt, amely felnőttkorában is visszatér legkedvesebb horgászvizéhez.- Rendszeres pontytelepítésekre, az évtizedek óta nem tapasztalt halállomány megőrzésére és a sporthorgász szemlélet előtérbe helyezésére koncentrálunk - fogalmazott Hegedűs Gábor. - Megváltoztattuk az eddigi telepítési gyakorlatot is. A jelentős madárkár miatt az egynyaras pontyok helyett két- és három: Nem a zsákmány mérete a fontos, hanem az élmény... nyarasokat telepítünk. Célunk a nyurga pontyokra emlékeztető, nyújtott testű, pikkelyes pontyok telepítése, mivel ezektől várható leginkább a természetes szaporulat és nem utolsósorban ez egy sportosabb, nagyobb fogási élményt jelentő hal a horgászok számára. Tavaly Elek Gyula érdemelte ki a Tisza-tó legjobb horgásza címet. Február elején fogta a képen látható 10-12 kilogrammos süllőt, amit fotózás után igazi sporthorgászként visszahelyezett a Tisza-tó- ba. Ez is bizonyítja, hogy a fair play szabályok értelmében a sportszerűség fontosabb, mint a zsákmány nagysága. Mindezen horgászélmények kiegészülnek majd olyan turisztikai fejlesztésekkel, amelyek tovább mélyítik a tó varázsát. A csónakos kirándulások, a tanösvények, a madármegfigyelő tornyok látogatása mellett a fő cél továbbra is az ideális horgászati lehetőségek megteremtése lesz. Többek közt úgy is, hogy a helyi horgászközösségekkel összefogva új parti horgászhelyek létesítését is tervezik. ■ ■ A sporthorgász a halat nem a húsáért ejti zsákmányul, hanem mert a kifogása természetközeli élmény. fi A A > f e i
