Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-26 / 48. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Spórolás: télre korlátozzák az intézmények használatát Első fordulóban tárgyalta meg az idei év költségvetését a pélyi ön- kormányzat. A változó finanszí­rozás és a csökkenő gyermeklét­szám miatt a korábbi évhez ké­pest 13 millió forinttal érkezik kevesebb pénz az önkormányzat számlájára.- Mindezek ellenére sem lét­számleépítést, sem újabb meg­szorításokat nem tervezünk - je­lezte Ari Norman polgármester viszont a dologi kiadásokat to­vább próbáljuk faragni. Felvető­dött annak a lehetősége, hogy télre a gyermekek tornaszobáját lezárjuk, illetve a kultúrházban, az idősek klubjában csökkent­jük a rendezvényeket, hogy ezál­tal is energiát lehessen megtaka­rítani. Január 1-jétől bevezettük az iparűzési adót, amely fél szá­zalék, ám ez nem kompenzálja a kieső 13 millió forintot. Az önkormányzat ebben az évben nem tervez sem festési, sem karbantartási munkálato­kat, viszont csatlakozni szeret­nének a mozgókönyvtári prog­ramhoz, többletforrást remélve ettől is. ■ Ari Norman: Nem lesz létszámle­építés, megszorítás Rossz évet zárt a megyei építőipar Gyenge utolsó negyedévet zár­tak a Heves megyei építőipari vállalkozások. Az elmúlt eszten­dőben az utolsó háromhavi ter­melésük 9,254 milliárd forintot tett ki, amely nem éri el a 2009- es október-decemberi időszak­ban előállított érték háromne­gyedét sem. Országos és régiós szinten is kisebb mértékű volt a csökkenés. Különösen a tavalyi év utolsó hónapja sikerült rosz- szul, amikor az előző decemberi termelésnek csupán a 65 száza­lékát hozták a cégek. ■ A megyei építőipar ter­melése 83 százalékra esett vissza. Nemcsak 2010 legutolsó há­rom hónapja sikerült rosszul, ha­nem a teljes esztendő. A Heves megyei építőipari vállalkozások tavaly 39,589 milliárd forintos forgalmat értek el. Mindez azt je­lenti, hogy éves szinten a megyei székhelyű építőipar termelése 83 százalékra esett vissza, amely Nógrád után a második legala­csonyabb érték, bár a hevesieké­től nem marad el sokkal a Vas megyei építőipari cégek mélyre­pülése sem. Az országos vissza­esés 8,9 százalékos, a régiós 6,9 százalékos volt a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint. ■ V A MEGYEI KORKÉP A Hanyi-ér forrásának mai őrzői csatornaőrök Apáról fiúra szállt a szolgálat, az asszonyaik is váltották egymást Nem csak a nevük azonos, hanem a hivatásuk is, me­lyekben a feleségeik hűsé­ges partnerek. Az idősebb Szabó Zsigmond fiára, az ifjabbra hagyta az erdőtel­ki csatornaőri állást. Szuromi Rita Az erdőtelki Szabóék élete akár a különleges találkozások és vé­letlenek krónikájába is beillene. A kömlői idősebb Szabó Zsig­mond 1970-ben cserélte fel a ku­bikos életet az erdőtelki csator­naőri állásra, és vitte magával élete párját, a tiszanánai születé­sű Rebeka nénit csatornaőr-fele- ségnek. A házaspár három gyer­meke közül a legkisebb, ifjabb Szabó Zsigmond váltotta az ap­ját 1997-ben a szolgálati lakás­ban. Ő is hozta a feleségét, a parádi születésű Nikit, mint csa- tornaőr-feleséget. Mindkét asz- szony - a háztartás vezetése mel­lett - dolgozott a hidromete- orológiai mérőállomáson, vagyis férjeik oldalán félig-meddig ők is vízügyesek lettek.- Hatan jártunk Kömlőről ku- bikolni - eleveníti fel a régmúltat Zsiga bácsi. - Akkor kerestünk 3-4 ezer forintot is. Aztán volt ez az álláslehetőség, de az elődöm nem fogadta el, mert itt nem le­hetett tehenet tartani. Én meg gondoltam egyet, és jöttem. Jóval kevesebb volt a fizetés, de már nagyon untam, hogy motorral jártunk a munka után, elmentem fél hatkor, és késő este jöttem meg. Gondoltam, nyugodtabb élet ez. Zsiga fiam már ide szüle­tett. Aztán ő lett az utódom. Rebe­ka néni persze követte a férjét. Emberfeletti munkát vállalt, hogy megéljenek. Már két gyere­kük volt, emellett nyolc jószág, kert és föld. Aztán a mérőállo­másra is felvették, naponta há­romszor mérte a hőmérsékletet, Generációváltás a csator naőrházban: a Hanyi mindkét nemzedéknek elég élményt, munkát adott - magyarázza if­jabb és idősebb Szabó Zsigmond a csapadékot, tíznaponta jelen­tette az adatokat. Zsiga bácsi eközben ügyelte a Hanyit, ami az erdőtelki arborétum égerlápjából ered, és halad Tenken, Átányon és Kömlőn keresztül. Izgalom? Az a vízügynél min­dig van. Zsiga bácsi ma is szíve­sen mesél arról, amikor egy nagy árvíznél Tiszabőre vezényelték, két héten át mindennap motorral járt Kömlőre, ahol felszállt a munkásbuszra.- Más világ volt az - gondolko­dik el -, akkor még volt téesz, vol­tak tanácsok. Ha jött a víz, csak szóltunk, és minden embert kive­zényeltek. Ma már senki sem fog­lalkozik a víz elvezetésével. Aztán a legifjabb gyermek is felcseperedett, kőművesnek ta­nult. Pestre járt dolgozni, majd egyszer csak kopogtatott a lehe­tőség az ajtón: átveheti az apja helyét. Mindkét feltételnek - nős és katonaviselt embert kerestek - megfelelt, aztán mégis nagy iz­galmakat éltek át.- Egy gyerekkori barátom is megpályázta az állást - meséli az Összetartás nélkül nincs szolgálat. a két szabó zsigmond és fele­ségeik ma is mindennap segí­tik egymást. Igaz, az idősebb néha zsörtölődik, hogy példá­ul a tévé megbolondítja a mai világban az embert. Fia azonnal rávágja: majd kapsz egy tehénkét, hogy ne nézd annyit! A faluszéli házban teljes a harmónia: az egyik asszony beleszületett ebbe az életbe, a másik beletanult. Vajon lesz harmadik generá­ció? ifjabb Szabó Zsigmond. - Végül sikerült ide kerülnöm. Ez a malőr inkább csak a szülőkben hagyott nyomot, de mostanra már az is a múlté. Az ifjú csatornaőr neje, Niki parádi lányként nemigen szokta az alföldi életet.- Úgy állt a kapa a kezében, hogy hú, mondom, oda az összes dinnyepalánta - tréfálkozik az apósa. - Aztán nem csapott ki egyet se, mi több, néhány év múlva már maga is gazdaságot vezetett.- Jobban megtanulta, mintha ide született volna - dicséri Rebe­ka néni. - Még a szülése előtti napon is pritaminpaprikát vá­gott... Niki, ha a férjét elvezényelték, éjszaka egyedül fűtötte a fóliát.- Összetartás nélkül itt nem megy - szól közbe az idősebb Szabó. - Ide olyan asszony kell, akire számítani lehet, és bár nem mindig jó, hogy egy kupacban élünk, azért fontos, hogy segít­sük egymást. S hogy miben tud az idősebb az ifjabbnak tanácsot adni?- Jó lett volna akkor, amikor 1999-ben mindent vitt a víz - me­séli a fiatalabb Szabó. - De üyen vizet még apu sem látott. Az egyik nap leesett 165 milliméter, amire másnap rájött 130 milli­méter. Ennyi vizet csatorna nem bír el. Úgy úsztak a hatkilós diny- nyék, hogy a szemünknek sem hittünk.- Ijedtében beszaladt égerbe, és rendelt a saját pénzén szivaty- tyút - mosolyog Niki. A fiatal apuka azt mondja, sze­retné, ha a fia vízügyes lenne, de jusson magasabb beosztásba, mint ahová az apja került.- Ne kapáljon az én gyerekem, hanem tanuljon, hogy másokat is ő irányítson! - jelenti ki a Hanyi forrásának jelenkori őrzője. Vidám családi hirdetés Ha örömét, jókívánságát szeretné megosztani rokonaival, ismerőseivel, megteheti a Heves Megyei Hírlapon keresztül: Hirdetési méreteink, áraink: 1/50 43x50 mm 1.600 Ft 2/50 90x50 mm 3.200 Ft 1/100 43x100 mm 3.200 Ft 3/50 137x50 mm 4.800 Ft Jól halad a korszerűsítés líceumi projekt A kivitelező szerint tartható a határidő Három esztendeje, egészen pontosan 2008. május 6-án hir­dette ki az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium képvi­selője „A felsőoktatási tevé­kenységek színvonalának eme­léséhez szükséges infrastruk­turális és informatikai fejlesz­tések támogatása” című pályá­zat nyerteseit. A bíráló testület úgynevezett előzetes döntése alapján az egri Eszterházy Kár­oly Főiskola (EKF) ebben a pá­lyázati konstrukcióban több mint ötmilliárd forint támoga­tást nyert el a Líceum felújítá­sára. Később a projekt megva­lósítását véglegesítették, és a szerződésben a befejezésre 2011. november 30-i határidőt állapítottak meg. Vadászi János, az EKF gazda­sági főigazgatója a Hírlap ér­deklődésére elmondta: a műem­lék épületben jelenleg is jól ha­ladnak a kivitelezők a munká­latokkal, ennek köszönhetően a megállapodásban rögzített be­fejezési határidő az álláspont­juk szerint is tartható. Ezekben a napokban elsősorban belső munkálatok folynak, amelyek kiterjednek többek között a A belső munkák egyike az ablakmélyedések kifestése mélyföldszintre, a folyosókra, a Líceum épületének első és má­sodik emeletére egyaránt. Meg­tudtuk továbbá azt is, hogy az egyetemi házban működő egy­ségek elhelyezését átalakítják. Főképpen a könyvtár területe bővül majd. Túl azon, hogy a Líceum teljes mértékben megújul, az épület­ben elhelyezett, a képzést szolgá­ló eszközpark is jelentős mérték­ben gazdagodik, hiszen mintegy 500 millió forintot biztosít a pá­lyázat az infokommunikációs be­rendezések korszerűsítésére. ■ 1 fi 1

Next

/
Thumbnails
Contents