Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-22 / 44. szám

2011. FEBRUÁR 22., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Nincs többé sírhelymegváltási díj, érkezik az új háziorvos Szigorú gazdálkodással és 10 milliós hitelfelvétellel tervezik a gazdasági évet Tenken. A kisköz­ség az idén összesen 106 millió­ból gazdálkodik majd, ennek el­lenére nem maradnak el a fej­lesztések, három belterületi út felújítását tervezték be. ■ Nőtt a tanárok étkezési hozzájárulása.- Igyekeztünk a nehéz körül­ményekre tekintettel a lakosok terheit mérsékelni - fogalma­zott Szopkó Tamás polgármes­ter így Tenken továbbra sem lesz iparűzési adó. Könnyítés még az is, hogy a temetési díjakat csökkentettük, és megszüntettük a sírhelymeg­váltási díjat, vagyis 25 év eltel­te után nem kell ismételten fi­zetniük azoknak, akik sírhelyet gondoznak, csupán az első' meg­váltás díjköteles. A pedagógu­sok étkezési hozzájárulását az eddigi hatról tíz napra emeltük. Az egyre csökkenő állami normatíva miatt a társulásban működő iskola és óvoda fenntar­tását is jelentős összeggel kell az önkormányzatnak pótolnia. Jó hír viszont, hogy március 1- jétől ismét lesz állandó házior­vos Tenken, mégpedig dr. Király Szilvia gyermekgyógyász sze­mélyében. ■ A tanmedencéről is tárgyalnak Füzesabonyban Rendkívüli testüleü ülést tarta­nak a képviselők Füzesabony­ban ma délután három órától. El­sőként tájékoztató hangzik el a két ülés között végzett munká­ról, a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról és az alpol­gármester elmúlt negyedévben végzett tevékenységéről. Ezt követően több mint 12 kér­dést vitatnak meg a városatyák, így szó lesz az idei költségvetés­ről, számos rendeletmódosítás­ról, a jegyzői állás betöltésére ki­írt pályázat elbírálásáról, továb­bá a tanmedence-beruházásról. Javaslat hangzik el többek között a közbeszerzési szabályzat elfo­gadására és a pályázati önrész biztosítására is. ■ A palóc hagyományokat es nyelvjárást megyénk több részén meg ma is őrzik, ápolják, főleg az idősebb emberek. Képünk illusztráció. Új nyelvjárási atlasz készül hagyomány Megyénkben hét településen végezték el a kutatást India vizeitől a karácsonyi áradásokig KÜLÖNLEGES ESTI SHOW AVAGY EGYÉNISÉGEK ÉJSZAKÁJA EGERBEN GONDA LÁSZLÓVAL ÉS A HEVES MEGYEI HÍRLAP MÉDIATÁMOGATÁSÁVAL A különleges dallamok mellett szerepet kap a gobelinművészet is A Magyar Hidrológiai Társa­ság (MHT) Heves Megyei Te­rületi Szervezetének égisze alatt a közelmúltban hangzott el előadás Egerben a dél-he­vesi karácsonyi ár- és belvíz­helyzetről. A szervezetről Széplaki Csaba titkár beszélt.- Mi az MHT működésének a célja?- Az MHT Heves Megyei Te­rületi Szervezete 1957-ben eg­ri csoportként alakult, majd az adottságainak megfelelően fokozatosan a megye egész te­rületére kiterjedt. Elsősorban az ivóvíz- és szennyvízrend­szerek üzemeltetésében, kar­bantartásában járatos szak­emberek alkotják a tagság döntő részét, de tagjaink az ÁNTSZ és a Vízügyi Igazgató­ság képviselői is.- Milyen programokat szer­veznek?- Az előző két év legjelentő­sebb programjai között emlí­teném meg a tatabányai víz­aknák helyszíni megtekinté­sét, a tiszaörvényi vízkivételi mű, öntözőcsatorna-rendszer bemutatását, egy úti beszá­molót India vízügyi helyzeté­ről, vagy a tiszaroffi árapasz­tó tározó helyszíni bemutatá­sát. Legutóbb a karácsonyi ár- és belvízhelyzetről volt szó.- Az idén megyénkben lesz az MHT országos vándor- gyűlése? , ,+ Minden évben más város látja vendégül a Magyar Hidro­lógiai Társaság szakmai ta­nácskozását. A választás ta­valy Egerre esett, így július ele­jén a hevesi megyeszékhelyre érkeznek a vízügyi szakma képviselői egy többnapos ta­nácskozásra. ■ Sz. R. Széplaki Csaba: Nyáron Eger ad otthont az MHT ülésének A március 4-i Egyéniségek éjszakájá­nak szereplője lesz a Bartakovics Béla Közösségi Házban Hegyesi Hudik Margit énekművész is. Az Eszterházy Károly Főiskola docensének, művészta­nárának zene iránti alázata, az igényes­sége és minőségre való törekvése mindenki számára ismert. Ezúttal is újszerű dolgokkal áll a közönség elé, ráadásul az éneklésen kívül színészi képességeit is felvillantja. Dobó Katica magyarnóta- és operett­énekes, előadóművészt sem kell bemutatni az egriek előtt. A törékeny hölgyet mosolygós szemek, kitartás, szakmai alázat és csodás hang jellemzi. Kiváló stílusérzékkel és rutinnal éne­kel nótákat. A magyar nóta ápolása, éltetése szívügye. Evek óta vezeti az általa alapított Hevesi József Magyar- nóta-klubot. Az Egyéniségek éjszaká­ján Hegyesi Hudik Margittal egy különleges duettet énekel. Tasi Lászlóné Margitka országosan elismert gobelinművész. A kedves nyugdíjas hölgy évekkel ezelőtt kezdett zenét tanulni. A mai napig szintetizá­tor-játékra oktatja Gonda László. Menet közben kiderült róla, hogy más művészeti ágakban is alkot: varr, fest, hímez. Vagyis egyénisége meghatá­rozó. Ezen a napon kiállítása is nyílik, melyet dr. Kun Edit festőművész ajánl a látogatók figyelmébe. PROMÓCIÓ Megyénk a keleti palóc nyelvjárási régióba sorol­ható, több helyen sajnál­nák, ha megszűnne a tér­ségre jellemző beszédmód. Mazurka Zita Kiveszőben vannak napjainkban a nyelvjárások, a különféle régiók beszédmódjának fennmaradása nagymértékben függ a társada­lom hozzáállásától. Sokan a He­ves megyére jellemző palóc nyelv­járást parasztosnak tartják, és ez a kifejezés pejoratív értelmű, ho­lott a dialektusok egyenértékűek a köznyelvvel, és nem művelet­len az az ember, aki használja. Budapesten 2007-ben megala­kult egy kutatócsoport, amely­nek tagjai feladatuknak tűzték ki, hogy megvizsgálják a magyar nyelvjárási területeket és létre­hozzák az Új Magyar Nyelvjárá­si Atlaszt (ŰMNYA). A magyar nyelvtudomány eddigi egyeüen, a magyar nyelvterület egészére ki­terjedő nyelvatlasza hatkötetes, amelynek a kutatásait még 1949 és 1964 között végezték. Az új csoport tudományos munkatár­sai 268 kérdésre kért válaszokkal a magyar nyelvterület 186 kuta­tópontján vizsgálják meg tíz adat­közlő személy beszédmódját. A kutatás megmutatja, milyen szó­kincsbeli változások történtek a régi atlasz megalkotása óta, mennyiben szorult vissza a ha­gyományos paraszti élet szókész­lete, illetve hogyan viszonyulnak a felmérésben résztvevők a saját nyelvjárásukhoz. Heves megyé­ben hét kutatóponton végeztek adatgyűjtést: Balatonban, Ivádon, Miért van szükség az új atlaszra? Kiss jenö nyelvész, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagja így indokolja az új nyelvjárási atlasz létrehozá­sát: - Az előző nyelvjárási at­lasz elkészítése óta politikai, kulturális és gazdasági válto­zások is lezajlottak. A régi munka olyan nyelvi állapotot rögzít, ami már elmúlt: meg­szűnt a hagyományos parasz­ti gazdálkodás, és 30 év múl­va már nem lesz olyan ember, aki belülről ismerhette ezt a világot, még emlékek sem kö­tik hozzá. Nem vizsgálta to­vábbá még senki azt a hatást, hogy a köznyelv milyen mér­tékben uralkodott el és változ­tatta meg a nyelvjárásokat. Miniszótár: hogyan mondják azt palócul a megyében, A HEVES MEGYEIEK a beszédük, vi­seletűk, táncaik és szokásaik alapján a keleti palóc nyelvjárási régióba sorolhatók. Több helyen ma is tartják az ördöglagzi, a mátkatál, a kiszehordás, a vill& zés, a májfaállítás, a Luca-nap, a betlehemezés és a karácsonyi vesszőhordás szokását A tájsza­vak, amelyek egy btonyos jelen­tésben egy adott nyelvjárásban fordulnak elő, e szokásokhoz is kapcsolódnak. Ilyenek pél­dául (elöl a köznyelvi kifejezés, utána a tájszó): szalmabábu- kisze (képünkön); menyasszony- mátka; krumpli - kompér; gö­rény - girind; talicska - furik; szövőszék - eszváta; egres - büsz­ke; menyét - menetke; dió - gyijó. Dormándon, Verpeléten, Horton, Gyöngyöspatán és Pélyen.- Az adatgyűjtés régen is ne­héz volt, politikai okok miatt be­súgónak, agitátornak gondolták, aki kérdezősködött. Napjainkban az emberek a nem helybeliekkel szemben nem használják a nyelvjárási beszédmódot, hanem igyekeznek köznyelvien kifejez­ni magukat. Ezt nevezik kettős­nyelvűségnek - mondta el la­punknak N. Fodor János, a GeoJingvisztikai Kutatócsoport munkatársa. Balatonban 2009 őszén jártak a kutatók. A nyilatkozók többsé­ge sajnálná, ha megszűnne az ot­tani beszédmód, mert szépnek, kuriózumnak tartják. Ugyanak­kor úgy vélik, hogy nem fog meg­maradni, hiszen a fiatalok elke­rülnek az iskolákba, és ott a taná­rok kijavítják őket, esptleg a tár­saik megjegyzéseket tesznek rá­juk, ezért inkább a köznyelvi beszédmódot részesítik , előnyben. Arra a kér­désre, hogy szeb­ben beszélnek-e Balatonban, mint más helységben, megosztott vá­laszok érkeztek. Egyesek szerint igen, ám voltak, akik azt mond­ták, hogy a szomszédos falu, Bekölce lakosainak beszéde különlegesebb. NYEREMÉNY: JÁTÉKONKÉNT KÉT BELÉPŐ AZ EGYÉNISÉGEK ÉJSZAKÁJÁRA! A kitöltött játékszelvényt március 1-jén 10 óráig juttassa eí címünkre: Heves Megyei Hírlap, 3300 Eger, Trinitárius u. 1. A borítékra írja rá: „Egyéniségek” A játékban csak Heves Megyei Hírlap előfizetők vehetnek részt. EGYPERCES INTERJÚ I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents