Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-19 / 42. szám
7 2011. FEBRUÁR 19., SZOMBAT GAZDASÁG Kisorsoltak, de nem kapom meg a nyereményt nyeretem is, meg nem is Olvasónk az egyik nagy üzletlánc sorsolásos nyereményjátékában megnyerte a 183 fődíj egyikét, egy 30 ezer forintos villanyszámlahozzájárulást. Igen ám, de a szolgáltatóval való szerződés a férje nevén van. A hölgy hibáztatja a nyereményjáték meghirdetőjét, amiért előzetesen nem tájékoztatta a játék szabályairól. Utólag értesítették, hogy a nyeremény átvételéhez be kell mutatnia a nyertes nevére szóló villanyszámlát. Ilyennel azonban a hölgy nem rendelkezik, mert az a férje nevén van. A csalódottság érthető, és a cég valóban lehetett volna nagyvonalúbb. Ez esetben kiterjeszthette volna a nyertesek körét úgy, hogy a nyertes vagy a vele egy háztartásban élő személy nevére szóló villanyszámlát kéri. Elvégre itt férjről és feleségről van szó, akik együtt fizetik az áramot, nem egy távolabbi személyről, akire a nyertes esetleg átruházná a nyereményt. (Nyilván ezt akarták a szabállyal kivédeni: nyerjen a fogyasztó, ne pedig más.) a hölgy hiányolja az előzetes tájékoztatást a nyereményjáték szabályairól. Ezek általában szerepelnek a kitöltendő játékszelvényen, apró betűvel. Ilyen esetben úgy, hogy a nyereményre jogosult az, aki a szelvényt kitöltötte. Ha valóban nem volt ilyen a szelvényen, akkor a hölgy a bizonyító dokumentummal, tehát a tájékoztatást nem közlő szelvénnyel megkeresheti a fogyasztóvédelmet vagy a Gazdasági Versenyhivatalt. Személyes kárigényét azonban csak a bíróságon vagy a lakóhelye szerinti békéltető testület segítségével érvényesítheti. ■ Rados V. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A nettó bér 132 600 (a fizikai dolgozóké 97 600, a szellemieké 169 900) forint volt - átlagosan 6,9 százalékkal magasabb az előző évinél Visszafogott növekedés KSH 202,6 ezer forint a bruttó átlagbér, de elég nagy a szórás A bruttó átlagkereset 1,4, a nettó 6,9 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál - közölte a KSH pénteken. Benke Dávid A bruttó keresetek tavaly az előző évi stagnálás után visszafogott növekedést mutattak. Éves átlagban 1,4 százalékos átlagkeresetemelkedést mutatott ki 2010-re a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkeresetek azonban így is 1,9 százalékkal emelkedtek, mivel a bruttó és a nettó fizetések között 5,5 százalékpontnyi különbség volt, zömmel a januárban végrehajtott szja-sávhatár- emelés következtében. Év elején még ennél is magasabb reálemelkedéssel számoltak a szakértők. Az év elején még magasabb volt a fizetésemelkedés, mivel a közszférában dolgozók két részletben különjuttatást kaptak. Ezzel sem érte el azonban a közszférában dolgozók átlagbére a versenyszféráét, éves átlagban az átlagos 196 ezer forintot alig meghaladó kereset bő tízezerrel volt alacsonyabb, mint a magánszektorban. Ezzel az összgazdasági átlagfizetés 202,6 ezer forint volt, de az egyes ágazatok között igen nagy a szórás. A legmagasabb bruttó fizekté- sek a pénzügyi szférában voltak (362 ezer forint), a legalacsonyabbak az adminisztratív tevékenységeknél, ahol az előbbinek alig több mint harmadát vitték haza a dolgozók. A reálkeresetek enyhe emelkedése ahhoz nem volt elegendő, hogy a belföldi keresletben is érzékelhető legyen. Pedig a foglalkoztatási helyzet romlása is megállt 2010-ben, sőt, éves szinten 1,5 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma. Ez túlnyomó- részt az állami foglalkoztatottak létszámának felduzzadásából adódott, de a 3,3 százalékos növekedés a közmunkaprogramoknak köszönhető, és nem az állam- apparátus létszámnövekedésének, ráadásul a 772 ezer fős létszám így is alacsonyabb, mint az A KÜLÖNJUTTATÁSOK nélküli 3 százalékos béremelés a versenyszférában nem változik januárban sem - mondta az idei kilátásokról Suppan Gergely, a TakarékBank elemze je az MTI-nek. Az alacsonyabb jövedelműeknél a bruttó béremelkedés eléri majd az Országos Érdekegyeztető évtized első felében elért csúcs. Szinte hagyománynak számít, hogy az év végén nehezen értelmezhető béradatok érkeznek, 2010-11 fordulója sem kivétel. Mivel az szja-szabályok a legalacsonyabb keresetűeket kivéve az A reálkereset éves változása (százalék) 2001 HH6.8 VG-GRAFIKA Forrás: KSH Tanácson kialkudott 4-6 százalékot, míg a magasabb jövedelműeknél nem lesz több 2 százaléknál. Az szja- változás miatt viszont a nettó bérek ennél jobban emelkednek. Az elemző megítélése szerint jelenleg nincs „béroldali inflációs nyomás” a gazdaságban. idén is több nettó bért hagynak a munkavállalóknál, így ismét érdemes volt a jutalmakat januárra halasztani. Ez állhat a mögött, hogy a decemberi keresetek 4,6 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Még a versenyszférában is csökkenés volt, ugyanakkor a különjuttatásoktól megüsztított decemberi béremelkedés változatlanul 3 százalék volt. A munkaadók a bérjellegű kifizetések egy részét áttolták decemberről januárra a kedvezőbb idei adószabályok miatt - mondta a távirati irodának Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Emiatt viszont a januári bérek kissé magasabbak lesznek - tette hozzá. A januári kifizetéssel ugyanis több tíz- vagy éppen több százezer forintot lehetett megtakarítani a kisebb adó miatt. A közszférában is ugyanez játszódott le, ami részben magyarázza a meglepően magas januári büdzsédeficitet. A visszafogott béremelkedés inflációs szempontból is kedvező fejlemény, mint ahogy az rendszerint a kamatdöntésekkor el is hangzik az MNB részéről. Az elmúlt hónapok monetáris szigorítását sem ez indokolta, sokkal inkább az élelmiszerek és az üzemanyagok világpiaci drágulásának begyűrűzése. Az idén is lassú lehet a fizetésemeikedés iiAAJdaa Adósságtörlesztésre magyar dollárkötvények engedélyezte az amerikai pénzpiaci felügyelet, hogy Magyarország ötmilliárd dollárért értékesítsen állampapírokat az amerikai piacon. Az idén négymilli- árd euró (5,4 milliárd dollár) értékben tervez az állam külföldi devizában jegyzett kötvényt kibocsátani. Az IMF-EU 2008-as hiteléből esedékes kétmilliárd eurót is ebből fizetheti vissza az év végén. 270 forint alatt maradt az euró ALACSONY FORGALOM mellett a bankközi devizapiacon a forint - enyhén gyengülő dollár és svájci frank mellett - stabil maradt. Délután négy óra tájban az euró egysége 269,85 forinton állt, ugyanott, ahol délelőtt. A dollár ugyanekkor 198, a svájci frank 208 forinton forgott. Járai Zsigmond vezeti a Költségvetési Tanácsot SCHMITT PÁL ÁLLAMFŐ a Költségvetési Tanács tagjává nevezte ki hat évre lárai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnökét. A tanácsnak tagja még Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Simor András, az MNB elnöke. lárai hívja össze a tanács üléseit, megállapítja a napirendet, és vezeti, képviseli a Költségvetési Tanácsot. Járai: Kisebb hiányt és adósságot Egy betét, két tulajdonos - ezt találták a bukott Jógazdánál óba Többletmunkával járt a slampos adminisztráció - 8,8 milliárdot már kifizettek több mint ötezer kárvallottnak Az előírtnak nem megfelelő nyilvántartások nehezítették az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) kártalanító munkáját a január elején felfüggesztett Jógazda Takarékszövetkezet befagyott betéteinek kifizetése során. Nagyon nehéz körülmények között sikerült 20 munkanap alatt kártalanítania az OB A-nak a Jógazda Takarékszövetkezet betéteseit és számlavezető ügyfeleit - mondta sajtótájékoztatóján Fe- kete-Győr András, az ÓBA ügyvezető igazgatója. A takarékszövetkezet ugyanis nem tartotta nyilván számítógépes rendszerében a betétek kamatait, és előfordult, hogy egy betétnek két tulajdonosát is nyilvántartották. Az ÓBA ezért csak jelentős többlet- munkával tudta határidőre teljesíteni feladatát. Az ÓBA ügyvezetője szerint az eset tanulsága, hogy az ügyfeleknek érdekük adataikat bejelentem annál a hi■ Informálni kellene az ügyfeleket, mennyi betétük biztosított. telintézetnél, ahol a számlájukat vezetik. Emellett az ÓBA igazgatósági határozattal kötelezte a pénzintézeteket, hogy évente egyszer beszámoljanak a konszolidált, biztosított betéti állományokról, és az ügyfelek legalább évente egyszer tájékozódhassanak arról, mennyi betétük biztosított. A Jógazda egyik irodája. Nem tartották nyilván a betétek kamatait Anyagi és erkölcsi kár VARGA ANTAL, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője szerint az OBA-nál anyagi, a takarékoknál erkölcsi kár keletkezett. A hasonló ügyek elkerülése végett a takarékoknak csatlakozniuk kelle ne egy integrációhoz, amely mögött komoly pénzügyi alap áll. Az OTSZ háromszor javasolta a 2003-ban eltörölt kötelező tagság visz- szaállítását, és most is ezt javasolja. Varga szerint most erre nyitottak a jogalkotók. A Jógazdánál 9,8 milliárd forint biztosított betét volt, melyből 8,8 milliárd forintot kifizettek a tulajdonosoknak, és még kevesebb mint 300 millió forintot fizetnek azoknak, ahol a betétes személyét még nem sikerült egyértelműen azonosítani. Az eddig kártalanított ügyfelek száma 5313, a még kártalanítan- dóké pedigl26. Az ÓBA vagyona jelenleg a biztosított betéteknek mintegy 1,1 százalékát teszi ki. Ezt az arányt várhatóan hamarosan 1,5 százalékra kell növelni. így már az idén 0,02 százalékról 0,06-ra növelte az ÓBA a betétek után fizetett díjat, és ezt a jövőben tovább emelheti. ■ VG-Online-Giczi J. Á ő « * P
