Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-16 / 39. szám
2011. FEBRUÁR 16., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Ma is velünk élő pogány örökség múltfaggató Avagy miért kellett egy kisgyermeknek a Neméi nevet adni? A katolikus kultúrkörben töltött ezer évünk sem volt elegendő ahhoz, hogy pogány örökségünket „levetkőzzük”: a hét napjainak elnevezésében is naponta használjuk az ősi hitvilág maradványát. Szuromi Rita A farsang időszaka egyúttal a tabuk felszabadulásának időszaka is. Gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és a kereszténység térhódítását követően is megmaradt. Az ókori vallási ünnepek eseményei sajátos módon keveredtek a keresztény ünnepek szertartásaival, vagyis ezúttal is egy velünk élő pogány rítusról van szó. A kereszténységet megelőző időszak hagyományai olyan sűrűn szövik át életünket, hogy arra nem is gondolnánk. Az abasáriak 1790-ben arról panaszkodtak, hogy a legszebb bálványfáikat kivágták és felhasználták azokat. Egy 1279-ben kelt oklevél pedig azt a tényt őrizte meg, hogy a Csány felé vezető úton a pogány bálványimádó kunok emeltek szobrot, s annak imádására jártak oda. A bélapátfalvi apátsághoz közeli három forrásról is tudott volt, hogy azok pogány áldozati helyek. A katolikus hitvilágon kívüli hiedelemvilágnak máig ható nyomai léteznek hétköznapi életünkben.- Az indoeurópai népekkel ellentétben, akik a születésnapot ünnepük, a magyaroknál a névnap megünneplésének szokása alakult ki - jelezte dr. Csiffáry Gergely történész. - Ez egy nép- vándorlás kori türk hagyományból származik, hiszen a türkök voltak azok, akik óvó neveket adtak gyermekeiknek. Még az Anjou-korban is találkozunk olyan keresztnévvel, hogy „Neméi”, vagyis a gyermek létét letagadták a rossz szellemek előtt, de a Farkas is óvó névből alakult ki. Az utóbbi még a XVII. században is mágikus névadási gyakorlatként élt. Bármennyire is hihetetlen, de az „ördög”, az „Isten”, a „bálEzer év sem volt elég. Az ősi gyógyító móddal még a XX. század közepén is éltek a népi kultúrában. A rontás ellen védték a gyermekeket A LEGVÉDTELENEBBEK és legsérülékenyebbek mindig is az újszülöttek és a kis- / gyermekek voltak. Évszázadokon át a babák nyakába gyöngyöt vagy karjára piros szalagot kötöttek, hogy megelőzzék a megrontását. Gyakori volt a pólyába helyezett rózsafüzér vagy fokhagyma, de sok helyen idegennek nem is mutatták meg a babát, vagy csak letakarva vitték azt, nehogy rontás érje - fogalmazott dr. Csiffáry Gergely (képünkön), aki elárulta: ma sértés lenne, ha az újszülött felé köpnének, holott ennek régen rontáselhárító szerepe volt. vány” szavunk is pogány fogalom, a katolikus hittérítéskor került az új kultúrkör fogalmai közé, hogy a régi szavak értelme által könnyebben megérthető legyen az új vallás. Pogány hitvilág meglétére utal a XII. század elejéről Esztergomban a bencés kolostor temploma közelében, a fal mellől előkerült lelet. Például a XII. századi edényben talált csirkecsont, madárcsont tojással került a főidbe, amely mellé a földbe szúrva egy szöget találtak. Ez utóbbit a még meglévő pogány hit szerint a rontó szellemek elűzése végett szúrták a főidbe.- A Bükkben az apátfalvi templom közelében a Bélkő, Hamukő, Áldozókő mindahány valamikor pogány oltár, áldozóhely lehetett. Az apátság alapítása 1232-ben tudatosan, a még meglévő pogányság ellen irányult. IX. Gergely pápa II. Kiüt egri püspökhöz írt 1236-os leveléből az is kiderül, hogy abban az időben az egri egyházmegye területén még pogányok laktak. ■ A „bálvány”, az „Isten” és az „ördög” szavunk is pogány eredetű szó. 1092-ben a Tisza vidékén hatalmas földrengés volt, mely egyes forrásokat elapasztott, másokat bővizűvé tett. Az egyszerű nép a riadalom hatására kezdett visszatérni a pogány hitvilághoz, ezért az 1095-ös szabolcsi zsinaton kénytelenek voltak írásban rögzíteni, hogy aki a pogány hiedelem szerint kutak mellett áldoz, fához, forráshoz vagy kövekhez ajándékot visz, az egy ökörrel fizet. Aztán itt vannak a hét napjai is: a katolikus országokban a hét első napja a vasárnap, nálunk mégis a hétfő maradt az. A hétfő, vagyis a hét feje, a hét eleje kifejezésből származik, s éppúgy magyar eredetű, mint a ketted napja, vagyis a kedd. A szerda (középnap), csütörtök (negyedik) és péntek (ötödik) már szláv eredetű, a szombat, vagyis a szabat zsidó eredetű, míg a vasárnap, azaz a vásárnap ismét magyar eredetre vezethető vissza. Miután az egész keresztény művelődés területén a vasárnapot tekintették a hét első napjának már a II. századtól kezdve, ezért tiltották Árpád-házi királyaink a vasárnapon való vásártartást, mert pogány kori szokásnak tartották! A keresztény írásos emlékek már a VI. században említést tesznek a tuskóégetésről, mint ül- tott pogány szokásról. Az egyház a rá következő évszázadokban megbékélt a szokással, amelyet sem kiirtani, sem pedig eredményesen beültani nem lehetett. A Krisztus-tuskónak nevezett fatus- kót 1184-ben már magától érthe- tődően említik mint adományt, amellyel a hívek évről évre megajándékozzák plébánosukat. EGYPERCES INTERJÚ Jelentős iskolafejlesztés Kompolton Újabb sikert könyvelhet el Kompolt önkormányzata: a decemberi óvodaátadás után az iskolában tudnak 26 milliós fejlesztést megvalósítani. A részletekről Balázs Zoltán polgármestert kérdeztük.- Korábban is volt lehetőségük iskolafejlesztésre?- Mindig ennek a hívei voltunk, továbbra is igyekszünk a korábbihoz hasonló lendülettel haladni - mondja Balázs Zoltán. - Másfél éve tető- és nyílászárócserét, valamint homlokzatfelújítást végeztünk az iskolában 100 millió forint értékben. Az új óvoda átadásakor megígértük, hogy továbbra se feledkezünk meg róluk.- Ezúttal 26 millió forintot költenek az intézményre. Mire fordítják?- Egyrészt egy 12 millió forintos fűtéskorszerűsítést valósítottunk meg pályázati úton, 80 százalékos anyagi támogatottsággal. Most már a legmodernebb kazánokkal fűtünk az iskolában, ami komoly költségmegtakarítást eredményez egy ilyen nagy, 330 gyermek oktatását végző intézményben. Milyen további beruházás várható?- Eszközbeszerzés a célunk csaknem 14 millió forint éta tékben. A legmodernebb számítógépeket szerezzük be, valamint más technikai eszközöket, például digitális táblákat. Önerőt sem kellett biztosítanunk hozzá, egy 100 százalékos finanszírozású pályázat útján sikerül megvalósítanunk elképzelésünket. ■ SzK Balázs Zoltán: Ebben a ciklus- '* ban is a korábbihoz hasonló lendülettel dolgozunk. ' ▼ lassan mára tehén is HatáronL tólró1 is váriák elveszne az út gödreiben a pályázókat Verseny sok szép mesével vetélkedő Bebizonyították, hogy értik a történeteket jelentősen csökkent Újlőrincfal- va pénzügyi támogatása a tavalyi évhez képest, az idén már a bérhitelt sem tudják igénybe venni - jelezte Zsebe Zsolt polgármester a falugyűléssel egybekötött közmeghallgatáson. - A közfoglalkoztatás átalakítása itt is nagy érvágást jelent. Mivel az önkormányzat számlájára érkező normatíva mindössze 16 millió forint, így két dolgozónak a bérét maguknak kell most már kigazdálkodni. Zsebe Zsolt polgármester elmondta: a közmunkaprogram átalakítása és a létszámcsökkentés után számítani kell arra, hogy kevesebb energia jut a közterületek rendben tartására, ezért kérik a lakosokat, segítsenek az utcák, a temető takarításában, illetve felvetődött az erre irányuló társadalmi munka megszervezése is, melynek akár még közösség-összeková- csoló ereje is lehetne. Szó volt a jóléti tó működtetéséről, melynek tavaly a vízszintje jelentősen megemelkedett, de egy elektromos szivattyú segítségével már normalizálódott a helyzet. Felvetették a lakosok a külterületi utak leromlott állapotát, melyre jellemző, ha egy tehén a gödrökbe belefeküdne, elveszne benne, javasolták, vadászati időn túl tiltsák ki a vadászok terepjáróinak behajtását a külterületekre. ■ Eddig nem kevesebb, mint hat hallgatói kötet jelent meg annak az irodalmi pályázatnak a műveiből, amelyet az Eszterházy Károly Főiskola a Miskolci Egyetemmel közösen hirdetett meg hallgatói részére 2005 óta. A két pályázatkiíró intézmény bővítette a résztvevők körét a VII. Kortárs Hangon hallgatói irodalmi pályázaton, idén hazai intézmények mellett a régióval kapcsolatban lévő határon túli egyetemek hallgatóitól is várnak műveket. A költőkből és egyetemi tanárokból álló zsűri a díjak sorsán túl dönt arról is, hogy mely alkotások kerüljenek bele a pályázó művek közül az idei válogatott hallgatói kötetbe. ■ Feladat volt, hogy írják le, egy apróhirdetésről melyik mese jut eszükbe A XV. Országos Mesevetélkedő 3. területi fordulóját rendezték meg a minap az alsó tagozatos egri csapatoknak a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban. A négyfős csapatok négy európai mesét kaptak, melynek megértését játékos feladatlapon kellett bizonyítaniuk a gyerekeknek. A versenyen minden résztvevő és felkészítő tanáraik is kaptak ajándékot és emléklapot. Tizennyolc Eger környéki, illetve huszonegy hatvani csapat mérhette össze tudását különböző helyszíneken. A vetélkedőre 31 helyről, többek között Eger, Sírok, Visonta, Hort, Tenk, Hatvan, Gyöngyös településről összesen 146 csapat jelentkezett. ■ * * \
