Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-10 / 34. szám

KAMARA HIRDETÉS HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK A jó tanulók minimálbért is kereshetnek a gyakorlat alatt A pályaválasztás fontos döntés továbbtanulás A képességek, az előmenetel, s ne a vágyálmok számítsanak Az Észak-magyarországi Regio­nális Fejlesztési és Képzési Bi­zottság minden évben megvizs­gálja és meghatározza azon szakmákat, melyekre a munka­erőpiac az elkövetkezendő évek­ben igényt tart. Észak-ma- gyarországon a 2011/12-es tan­évben 27 kiemelten támogatott szakmát hirdettek ki. Abban az esetben, ha a tanu­ló hiány-szakképesítés (régiónk­ban: gépi forgácsoló, hegesztő, kőműves, ács-állványozó és gép­lakatos) megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, az alapjut­tatáson felül (a tanulók pénzbe­li juttatásának kötelező minimu­ma a minimálbér ötödé) havon­ta a minimálbér húsz százalékát elérő kiegészítő pénzbeli jutta­tást is kap. Ezen túl a szakma megszerzését követően sokkal nagyobb eséllyel indulhat a munkaerőpiacon, mert lehetősé­ge adódhat arra, hogy a gyakor­lati képzést biztosító vállalkozás továbbfoglalkoztatja már mint képzett, az adott helyen gyakor­lattal rendelkező munkavállalót. ■ A gyakorlatigényes te­rületeken hiányszakmát tanulók szakiskolai ösz­töndíjat is kapnak. Tavaly februártól a gyakorlat- igényes területeken hiányszak­mát tanulók szakiskolai ösztön­díjat is kapnak. Ennek összege az első félévben egységesen ha­vi 10 ezer forint, azt követően pe­dig a tanulmányi eredmények­től függően differenciálható, ma­ximum összege pedig havi 30 ezer forint lehet. Tanévenként tíz szakma támo­gatható, az erről szóló döntést a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok hozzák meg évente. Észak-Magyarországon ezek a már említett öt hiányszakmán kí­vül a következők: épületgépésze- tí csőhálózat- és berendezés-sze­relő, szakács, festő-mázoló-ta- pétázó, mezőgazdasági gépüze­meltető és -karbantartó, villany- szerelő. Ez a szakiskola által adott tanulmányi ösztöndíj nem keve­rendő össze a tanulószerződés esetén a tanulónak a vállalkozó által adott tanulói díjazással, így aki ezeket a szakmákat választja, és jól tanul, megkeresheti akár a minimálbért is. Emellett vár­hatóan két kézzel kapnak majd utána a munkaerőpiacon! ■ Tóth Balázs A fiatalok életében rend­kívül fontos állomás a megfelelő iskola és szak­ma kiválasztása. A gazdasági válság hatásaként megnőtt a munkanélküliség, ezért nagyon fontos, milyen szakmát, iskolát választanak a fiatalok. A pályakezdőknek lé­pést kell tartaniuk a munkaerő- piac keresleti oldalának változó követelményeivel. A munkanél­küliség csapdájába kerülhetnek azok, akiknek a képesítésére a piac nem tart igényt. Már a szak­maválasztáskor tájékozottnak kell lenni, hogy mire a tanulmá­nyok befejeződnek, mire, kire is lesz szüksége a térség gazdasá­gának. Pontos választ erre ma nem lehet mondani, de azért nem árt körülnézni a térségben működő vállalatok, vállalkozók profiljában. A szakmaválasztás szempont­jai közül az egyik legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen a gyerek képességével. A család­nak ismernie kell a gyereket, de a diáknak is meg kell ismernie önmagát, meg kell fogalmaznia, hogy miben jó, s mit szeretne el­érni. Tetszik-é a fizikai munka, vagy a szellemi tevékenység a megfelelő? Ismerni kell a szerve­zet állapotát, a fizikumot, a lá­tást, hallást. Milyen anyagokkal végzett foglalatosság áll legköze­lebb a pályaválasztóhoz: fa, fém, műanyag, eseüeg más?- Az önismereten kívül döntő persze a tanulmányi eredmény. Csak azok válasszák a felsőfokú tanulmányokra felkészítő gimná­ziumot, akik jeles vagy kitűnő ta­nulók voltak az általános iskolá­ban! A jó tanulmányi eredményt elérők számára ajánlatos, hogy Már a szakmaválasztáskor tájékozottnak kell lenni, hogy mire a tanulmányok befejeződnek, mire, kire is lesz szüksége a térség gazdaságának válasszák a szakközépiskolai képzést, amely érettségit is ad, de előkészíti egy szakmacsoport szakmai elméleti ismereteit is. Ezáltal érettségi után alaposab­ban elsajátítható egy vagy akár több keresett, jó megélhetést adó szakma, de aki kedvet érez hoz­zá, tanulmányait a felsőoktatás­ban folytathatja. Érdemes a to­vábbtanulóknak a szakiránynak ■ A szakmaválasztás szempontjai közül az egyik legfontosabb, bogy mindenki tisz­tában legyen a gye­rek képességével. megfelelő profilú felsőoktatási intézményt választaniuk - tartja Tóth Gabriella, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gyöngyösi képvi- seletvezetője, szakképzési ta­nácsadó. Nem ajánlja, hogy gyengébb tanulmányi eredménnyel va­laki gimnáziumba menjen. He­lyette a szakképző iskolát java­solja, ahol akár már a nyolcadik osztály után, három év alatt szakma szerezhető, de aki még nem tudja, mi szeretne lenni, az a 9-10. osztály után is kiválaszt­hatja a neki tetsző szakmát. Egy jó gyakorlati képzőhelyen tanu­lószerződést kötve a gyakorlat mellé már pénzt is adnak.- Nem vagyunk egyformák, ezért ne a barátunk, barátnőnk döntsön helyettünk. Aki kreatív, jó a kézügyessége, szeret fúrni- faragni, szerelni, és nem okoz gondot a ceruza, vonalzó, körző használata, műszaki pályát vá­lasszon. Aki számára idegen ez a világ, de szereti az embereket, az a humán vagy szolgáltató szakterületen próbálkozzon - tette hozzá Tóth Gabriella. Mi is a tanulószerződés? Miért jó? Megkezdődött a Szakma Kiváló Tanulója verseny Heves megyében húsz szakmában több mint száz megyei versenyző jelentkezett az idei Szakma Ki­váló Tanulója versenyre. A sikeresen sze­replők mentesülnek a tanév végi szak­mai záróvizsga írásbeli feladatai alól. KELEMEN HENRIETT (képünkön), OZ Egri Kereskedelmi, Mezőgazda- sági, Vendéglátóipari Szakkö­zép-, Szakiskola és Kollégi­um végzős pincértanulója már több éve készül a via­dalra, érdekelte a szakmai kihívás. F& képp magától készült a feladatokra, de tanáraitól is sok segítséget kapott. Mint mondja, nem csak az utolsó tanév anya­gából kell fölkészülni, hanem a ko­rábbiakból is, ezért érdemes már korábban, tudatosan készülni a versenyre. Nem elég a szakmát a gyakorlatban elsajátítani, jól és pontosan kell ismerni a gaz­dasági folyamatokat is. ideális esetben a szakképző iskolában tanuló fiatal szak­mai elméleti képzését a szak­képző iskola, szakmai gyakor­lati képzését pedig egy vállal­kozás (gazdálkodó szervezet) végzi A gyakorlati képzés ide­jére a képzés feltételeit rögzítő tanulószerződés köthető. Ez a tanulóknak többek között azért jó, mert nőnek az iskola utáni elhelyezkedési lehetősé­gei, esélyei. Ezenkívül munka­bért kap, szakmai gyakorlatra tesz szert, jogosultságot szerez a társadalombiztosítás ellátá­saira. A gazdálkodó egy jól fel­készült, a szervezet érdekeit szem előtt tartó, elkötelezett szakembert nevel kísaját ma­gának, hiszen a tanuló alkal­mazkodik a munkahelyi kör­nyezethez, a teljesítményköve­telményekhez. A gazdá lkodó szervezet a képzés költségeit jóváírhatja a szakképzési hoz­zájárulás terhére, illetve az e fölötti részt elszámolhatja. A tanulószerződést a területileg illetékes megyei kereskedelmi és iparkamara előtt írásban kell megkötni. Megyeszerte szintvizsgáznak szakma A gyakorlati képzés eredményességét tükrözik Kevesebb diplomás kellene felsőoktatás Magasabb követelményekre van szükség Január elején megkezdődtek az idei tanév szintvizsgái. Ez egy­fajta minőségbiztosítás a gyakor­latigényes szakmák körében, megbízható információkat ad a gyakorlati képzés eredményes­ségéről, a felkészülés-felkészítés további feladatairól tanulónak, tanárnak, oktatónak, kamará­nak egyaránt. A szintvizsgák mára a záróvizsgára bocsátás feltételévé váltak. Heves megyében az első félév végén 280 tanuló teszi le a kama­ra által szervezett szintvizsgát, majd tavasszal újabb 680 tanuló vesz részt ezeken. Jelenleg 27, jö­vőre valamennyi, a kamara gon­dozásába tartozó szakmában megrendezik a szintvizsgákat.« u: í ■— A szintvizsga megbízható információt ad a gyakorlati képzésről A megyei kamarák december­ben véleményezték a felsőoktatá­si törvény átalakításának terve­zetét, majd az országos kamara vitafórumot is szervezett a felső- oktatás és a gazdaság kapcsola­táról. A résztvevő gazdasági szak­emberek szerint a munkaerő-piaci igények figyelem- bevétele, az együttműködés, az utánkövetés a felsőoktatásban is fontos. A ta­pasztalatokat a képzési irányok- arányok tervezésénél, s a finan­szírozásnál is figyelembe kell venni. A valós társadalmi szük­ségletek, a kevesebb pénz, a ke­vesebb alkalmas diák és intéz­mény miatt kevesebb egyetem, főiskola és hallgató kell. Gyakor­latorientált, magas minőségű fel­sőoktatási képzésre van szükség. Minden második diplomás mun­kanélküli, de műszaki területen szerzett felsőfokú végzettséggel és jó nyelvtudással a je­lenlegi végzősök sokszorosát föl­vennék a cégek.- Csak a Bosch-csoporton be­lül több mint 7 ezer főt foglalkoz­tatunk, ebből nagyjából 2500 a szellemi alkalmazott, és már eb­ben az évben több száz fő felvé­telét tervezzük. Sajnos sokan nem kapnak diplomát, mert nem tudnak nyelvvizsgát felmutatni, de nagyobb baj, hogy akinek van, az sem használja a nyelvet kész­ségszinten. Ezenkívül fontos az előadókészség, az alkalmazko­dás képessége, epéikül nem le­het sikeres karriert építeni - mondta el Fluck Benedek, a Bosch Csoport Magyarország személyzeti vezetője. Szerinte a felsőoktatásban a napi életben hasznosítható tudást kell közve­títeni. Azt szeretnék, hogy bele­szólhassanak abba, az egyete­mek merre és hogyan irányítsák a meglévő autonómiájukon belül a képzéseket. Szívesen részt vesznek az oktatásfejlesztési egyeztetésekben, s próbálják meghatározni, hogy 2020-ig mi­lyen igényeik lesznek. ■ ■ Fontos az idegen nyelvi kommuniká­ciós kompetencia megkövetelése.

Next

/
Thumbnails
Contents