Heves Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-09 / 33. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUAR 9., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Fáklyás sétával ünnepelnek az ifjú vöröskeresztesek a Dobó téren Egyiptom fontos az EU-nak soros elnökség A sikeres működés évekre többletet adhat nekünk Országszerte rendezvényeket tartanak ma a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tagjai. Február 9- én lesz 90 éve, hogy hazánkban megalakult a legnagyobb karita­tív szervezet fiatalokat tömörí­tő tagozata. Heves megyében 1000-1200 azoknak a száma, akik bekapcsolódtak az önkén­tes segítők táborába, közülük 3-400 fiatal rendszeresen végez valamilyen karitatív tevékeny­séget. Adományokat gyűjtenek, mozgósítják a véradókat, egész­ségnevelési programokat szer­veznek. Évfordulót ünnepelnek az ifjúsági mozgalom szakmai hátteréül szolgáló vöröskeresz­tes bázisiskolák is, miután az el­sők egy évtizede csatlakoztak a mozgalomhoz. Megyénkben a tíz általános és középiskola mellett két óvoda is tartozik eh­hez a körhöz. ■ Rendszeresen végez 300-400 fiatal karitatív tevékenységet. A jubileum kapcsán ma dél­után megemlékezésre kerül sor az egri Kossuth Zsuzsa gimnázi­umnál, majd az ifjú vöröskeresz­tesek fáklyás menettel vonulnak a Dobó térre, ahol látványos esti műsor fogadja őket. A program a Dr. Kemény Ferenc Általános Is­kolában rendezendő „zsíroske- nyér-partival” zárul. ■ Sz. I. Bodonyban is pályáznak komposztálásra Bodonyban az önkormányzat se­gítségével felmérést végeztek a községben, hogy melyek azok a családok, akik részt kívánnak venni a környezetvédelmi prog­ramban. Január 31-ig 210 ház­tartásból jelezték: vállalnák, hogy a kommunális és a kert­jükben keletkezett szerves hul­ladékot az önkormányzattól in­gyen kapott komposztálóládá­ban hasznosítják. A mintapro­jekt megvalósítására a napok­ban nyújtják be pályázatukat. Az észak-hevesi. térségben tavaly Mátraballán, Mátrade- recskén, Szajlán és Pétervá- sárán teljesítettek sikerrel ha­sonló programot. ■ Több mint tíz napja tartanak a tüntetések Egyiptomban. A demokratikus példával szolgáló arab állam nagy hatással lehet a térségre. Az Eszterházy Károly Fő­iskola Politológia Tan­székének oktatója, dr. Si­mon Zoltán szerint ha­zánk sikeres soros elnök­sége növelheti Magyaror­szág uniós mozgásterét. Magyar Krisztián- Az Európai Parlament mun­katársa, hogyan került kapcso­latba az egri főiskolával?- Az életem két színtéren zaj­lik, az egyik az Európai Parla­ment, ahol uniós külügyekkel fog­lalkozom, azon belül is a Közel- Kelet térségével. Az egri főisko­lán részt veszek a nemzetközi kapcsolatok szakos képzésekben, valamint a Politológia Tanszék eu­rópai uniós programjaiban, kon­ferenciák és a rendszeres brüsz- szeli tanulmányutak szervezésé­ben. A tantárgyaim alapvetően az Európai Unióhoz kötődnek. Úgy kerültem kapcsolatba a főiskolá­val, hogy - más oktatók ajánlásá­ra - a tanszékvezető asszony meghívott, amiből tartós együtt­működés alakult ki.- Ön nap mint nap szembesül­het azokkal az uniós vélemé­nyekkel, amelyek a magyar el­nökségről szólnak...- Február elején járunk, még nehéz mit mondani, érdemi vissz­hangokról az elnökségi periódus után érdemes beszélni. Ami fon­tos: ennek a magyar elnökségnek nagy a tétje. Félreértés viszont, hogy ez a fél év a magyar érdek­érvényesítés csúcspontja. A leg­nagyobb hiba, amit egy ország az elnök­ségi idejében elkö­vethet, hogy meg­próbálja saját szem­pontjait a rendszer­re ráerőltetni. Az biztos, hogy egy sikeres elnöksé­gi működés az azt követő néhány évre olyan többletet adhat, amely érdemben növelheti az ország mozgásterét.- Az adott tagállam képvisele­tében mennyire játszik szere­pet annak az országnak a bel­politikai helyzete?- Az egyik lényeges szempont, hogy a magyar államigazgatás el tudja-e látni azokat a feladatokat, amelyeket az elnökség megköve­tel. Ehhez képest másik kérdés az or­szág imázsa. Az imázs pedig minden olyan területen, ahol verseny van, fontos. Ezen túl jók az uni­ós érdekérvényesítésben azok a tagállamok, amelyeknek a hazai politikai rendszerükben fejlett az érdekérvényesítési kultúrájuk.- Az unió szempontjából is fon­tosak a tunéziai és egyiptomi zavargások. Lehetett-e már sej­■ Ami most törté­nik ott, az az Eu­rópai Uniót is el­gondolkodásra készteti. DR. SIMON ZOLTÁN •SZÜLETÉSI ÉV: 1977 • CSALÁD: IXŐS • SZAKKÉPZETTSÉG: politoló­gus, jogász, történész •VÉGZETTSÉG: ELTEÁJK, ELTE BTK Tudományos fokozat: PhD, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola, 2009 • JELENLEGI MUNKAHELY: kül­politikai szakértő, Eumpai Parlament; főiskolai docens, EKE Politológia Tanszék • hobbi: utazás, tenisz Simon Zoltán az egri főiskolások képzésében is részt vesz teni korábban is, hogy valami történni fog a térségben?- Az biztosan érzékelhető volt, hogy komoly feszültségek van­nak ezekben az országokban. A demokratikus és univerzális érté­kek mellett való kiálláson túl az unió alapvetően érdekelt a térség stabilitásában. Ami most történik ott, az az Európai Uniót is elgon­dolkodásra készteti. Sokan mond­ják, hogy az uniónak jobban ki kellett volna állnia az emberi alap­jogok védelmében.- Az unió az elnök személyéről is állást foglalt?- Úgy fogálmaznék, hogy van­nak olyan uniós szereplők, akik kimondják, hogy Mubaraknak tá­voznia kell. Ezek a hangok elér­nek a világ többi részébe is.- Mekkora Egyiptom gazdasági és diplomáciai súlya az unió szemszögéből?- Egyiptomnak fontos az EU, és fordítva is. A gazdasági kapcsola­tokban alapvető változások nem várhatók. Egyiptom kiemelten fontos politikai szereplő a Közel- Keleten. Lényeges szerepet ját­szott és fog is játszani a békefolya­matokban és a palesztin csopor­tok közötti közvetítésben is. Egy demokratikus példával szolgáló Egyiptom az ország határain túl­mutató hatásokat is mutathat az arab világban. Az új polgármester megmozdította a lakosságot szí halom Két év alatt szeretnék lefaragni a település óriási hiányát és elindítani a fejlődést Negyvenmilliós adóssággal vette át Szihalom irányítását tavaly ősszel az új polgármester, Bóta József Sándor. Tudta, nehéz fel­adatot vállal, de miután sokan invitálták, hogy induljon a vá­lasztáson, úgy érezte, így tudna a legtöbbet tenni a falujáért. Óri­ási fölénnyel nyert.- Gyermekkorom mesevilága Szihalom, később is hetente megfordultam itt, az egyházköz­ségen belül régóta tevékenyke­dem - mondja Bóta József. - Nagy volt a bizalomvesztés az előző önkormányzattal szem­ben, befelé fordultak az embe­rek. Fizetés nélküli társadalmi polgármesterként vállaltam a tisztséget, a képviselő-testület tagjai is lemondtak a tisztelet­díjukról. Az adósság mellett más problémák is nehezítik a hely­zetet. - Azon túl, hogy a 40 milliós folyó­számlahitel-keret ki volt merítve, a megnyert pályá­zatok önrésze is hiányzott, amikre továb­bi 25-30 mil­lió forint kell, különben elve szítjük a pályáza­tokat. így valójá­ban 65-70 millió forint hiányzik. Ráadásul voltak kifizetetlen számlák is, és belvízkárunk'is ke­letkezett - sorolja a ne­hézségeket Bóta József. A polgármester az anyagi hátrány ledol­gozását a bérek felülvizsgálatá­val kezdte. Ja­nuártól min­den köztiszt­viselő, közal- kalmazott csak az alap- illetményét kapja. Bóta József Sándor a szlhalml embereket is szeretné felrázni- A korábbi vezetés a köztiszt­viselőknek a kötelező fizetésen túl magas pluszjuttatásokat is adott, és maguknak is juttattak - folytatja a polgármester. - A mostani megszorításokkal idén mintegy 25 millió forintot tudunk megspórolni. „Fa­lujárást” terve­zünk képviselőtár­saimmal, hogy mi­nél jobban megismerjük egy- egy falurész napi problémáit, és az ott lakókkal közösen keres­sük a megoldást. A pályázatok segítségével sor kerülhet útfelújításra, a polgár- mesteri hivatal akadálymente­sítésére, óvoda-, kultúrház- és iskola-felújításra. A polgármes­ter az embereket is próbálja föl­rázni. Beszédet mondott az októ­ber 23-i ünnepségen, a korábbi­nál népszerűbb lett az öregek napi program is. Eddig nem volt emlékmű a falu­ban, március 15-től azzal is büszkél­kedhet majd a tele­pülés. Szinte min­den hétvégén lesz program. Felelevenítik a faluna­pokat helyi ételek készítésével, búcsúkor háromnapos ünnep lesz. - Képviselőtársaimmal azt vallom, hogy az önkormányzati dolgozók vannak a faluért, nem fordítva, ahogy korábban volt - teszi hozzá Bóta József. ■ Sz. K. ■ „Az önkormány­zati dolgozók vannak a faluért, nem fordítva.” A bibliotéka névadójának köteteiből is felolvastak Kilenc irodalmi-kulturális ren­dezvénnyel indul az év a tisza- nánai Fekete István Könyvtár­ban. Az év elején az intézmény vendége volt Kácsor Zsolt deb­receni író, újságíró, aki megje­lent köteteiről és tiszanánai gyö­kereiről beszélt. A rendezvény folytatásaként Figura Ede ze­nész érkezett a faluba, aki dél­előtt az óvodásokat varázsolta el mesejátékával, majd Petőfi Sán­dor verseit adta elő zenei kísé­rettel. Nem először jár az intéz­ményben Gulyás Imre debrece­ni költő, író, újságíró, aki kár­pátaljai látogatásáról és élmé­nyeiről beszélt. A hónap része volt a versolvasás népszerűsíté­se: mind az iskolások, mind az óvodások előadhatták kedvenc magyar verseiket. ■ Az olvasás sem marad­hatott ki persze a prog­ramsorozatból.- Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem külön­bözik attól az embertől, aki nem tud olvasni - idézte Mark Twain szavait Tóth Gáborné könyvtá­ros. - Az iskolai tanulók Fekete István műveiből olvastak fel. Részletek hangzottak el A tűnő­dések, a Tüskevár, a Vük, A bal­lagó idő, a Ködös utak és a Deren­gő hajnal című kötetekből. ■ Tisztelegtek Ward Mária emléke előtt , A Sancta Maria Általános Isko­la és Gimnáziumban a rendala­pító Ward Mária tiszteletére ren­deztek ünnepséget. A közös szentmise után a program a „Muzsika hangja” című musical előadásával folytatódott. A dara­bot Hervai Ágnes tanárnő ren­dezte, a szereplőket többször is visszatapsolta a közönség. Herman Judit nővér az intéz­mény újraindításának 20 éves jubileuma alkalmából tartott ké­pes bemutatót az elmúlt évek­ből, külön kitérve azokra a ne­velési és oktatási értékekre, amelyek Ward Mária szellemi­ségéhez kötődnek. Zárásként három rövid színielőadást adtak elő a diákok. ■ Megtisztítják és mélyítik a makiári árkokat Tavaly kétszer is fenyegette ár­víz Makiárt, májusban homok­zsákokkal védtek több mint száz házat. Decemberben, a fagy be­álltakor kezdte el az önkoF- mányzat a vízelvezető árkok tisztítását mintegy 5-6 kilomé­ter hosszan. . Elsőként az árkokban lévő fá­kat, bokrokat irtják ki. Ez nem terheli a falu kasszáját, a mun­kát a kitermelt fáért cserébe vál­lalták néhányan. Ha a növények­től megtisztították, szélesítik, mélyítik az árkokat, ahol szüksé­ges, új átereszeket tesznek be. A kerecsendi partról lezúduló csa­padékot a falu elkerülésével az Eger-patakba vezetik. A munkát február végére fejezik be. ■

Next

/
Thumbnails
Contents