Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-08 / 6. szám
2011. JANUAR 8., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Urivi áttörés: XX. századi Mohács emlékezés Napok alatt semmisült meg a fronton a kivezényelt magyar haderő XX. századi Mohácsként emlegetik a szakemberek az urivi áttörést: január 12-én kezdődött a második világháború egyik legvéresebb csatája. Megyénkben is megemlékeznek az áldozatokról. Szuromi Rita Hálatűzgyújtásokkal emlékeznek a következő napókban a második világháború legtöbb magyar áldozatot követelő csatájára, az urivi áttörésre, melyben az egri 14. gyalogezred jó része megsemmisült. A hadszíntérről több ezer Heves megyei katona soha többé nem tért haza, sokukról itthon maradt családjuk a mai napig sem tud semmit. Vajon a 68 évvel ezelőtti tragédia megítélése, értékelése változott- e az elmúlt évtizedek során?- Az 1990 előtti történelmi gondolkodás az urivi katasztrófát egyértelműen a Horthy- -rendszer nyakába varrta - fogalmazott Berecz Mátyás történész -, s nem foglalkozott az árnyalatokkal. Tény, hogy hazánk második világháborús katonai szereplése egy kényszerpálya volt, mely a revíziós törekvésekkel magyarázható. Az országhatárok Trianon utáni kiigazítási kényszerének következménye lett a Németországhoz és Olaszországhoz kötődő külpolitika, mely fokozatosan ment át gazdasági, majd katonai segítség- nyújtásba. Ennek a helyzetnek az az abszurditása, hogy éppen a Szovjetunióval szemben nem állt fenn politikai kényszer a részünkről, a korábbi külpolitikai elkötelezettség mégis belesodorta az országot ebbe a helyzetbe. A rendszerváltás előtt az urivi katasztrófa okaként a történész szakma egyértelműen csak arra hivatkozott, hogy a kiküldött egységeket nem látták el megfelelő fegyverzettel, ruházattal. Ez igaz is, de arról az akkori szovjetbarát politika árnyékában már nem eshetett szó, hogy a Horthy-féle katonai vezetés megpróbált ellenállni a német követeléseknek, akik a teljes magyar hadsereg frontra történő kiküldését követelték. Ennek volt köszönhető, hogy a teljes bevethető katonai létszámnak csak a 40 százaléka került ki a frontra. A Felső-Tarna is áldozatot vállalt szerdán - első alkalommal - Mátraderecskén is megemlékeznek az urivi áttörésről. A felső-tarnai települések, Mátraderecske, Mátraballa, Recsk és Párád mintegy 100 katonát áldozott az urivi áttörés idején, emlékük méltó őrzése ezért is fontos ezen települések számára.- A legfőbb érv az volt, hogy ekkor már Romániával is ellenséges viszonyban voltunk, s a magyar katonai vezetésnek gondoskodni kellett az ország védelméről - folytatta Berecz Mátyás.- Érdekes lehet az is, hogy utó- ^ lag azt kell mondani, a magyar vezérkar nem követett el jelentős hibát, egyszerűen csak lehetetlen feladatot kellett volna teljesíMegemlékezések: mészárszék lett a hómezőből komló lakosai az első közt voltak, akik 1990 után megteremtették az emléktűzgyújtás hagyományát (képünkön). A falu lakosai hatalmas veszteségeket éltek át a XX. században, nem csak az első, de a második világháborúból is kivették a családok a részüket. Komlóról sok % fiatal került az Egri 14. Gyalog ezrecTharcosaként a Szovjetunióba. Szabó Lajos egykori kömlői lakos írásban őrizte meg az akkori borzalmakat, az utókornak továbbadva történeteit a felmelegített hóból készült levesről, a halvány fény melletti operációról Az előző évekhez hasonlóan idén január 12-én is negyed ötkor gyújtják meg a hálatüzet a templom előtt (képünk illusztráció) teniük. A magyar katonákat 200 kilométer hosszan, cérnavékonyságú vonalban szórták szét, ilyen létszám és felszereltség mellett lehetetlen volt védeni az állásokat. Ez az elhelyezkedés pedig egyértelműen a német katonai vezetés hibája volt. Az urivi áttörés legnagyobb vesztese az egri 14. gyalogezred volt. Az urivi hídfőnél január 12- én indult meg az áttörés, és gyakorlatilag a teljes magyar hadsereg 40 százaléka megsemmisült. Ez ahhoz képest is óriási veszteség, hogy katonai körökben még 10 százalékot tartanak „elfogadhatónak”.- A kivezényelt 200 ezer magyar katonából 120-130 ezer soha többé nem tért haza. Pontos számok ma sem ismertek, hiszen az urivi áttörés előtt elesetteknek még szabályos katonai temetés járt nyilvántartással együtt. A katasztrófa után azonban már a civilek temettek egészségügyi okokból, vagyis tömegsírokba, nyilvántartás nélkül helyezték el az áldozatokat. Ennek lett az a következménye, hogy élnek olyan utódok, akik semmi biztosat nem tudnak családtagjaikról. Hiába léteznek nemzetközi egyezmények a katonai temetők gondozásáról, történészi kutatások engedélyezéséről, a január elején történt csapatmozgások, az áldozatok nagy száma miatt sokukról soha nem kapnak majd bizonyosságot a hozzátartozóik. EGYPERCES INTERJÚ Szabadnapon is takarítják a járdákat Míg a fő közlekedési utak síkosságmentesítését a közútkezelők végzik, addig az ön- kormányzat kezelésében lévő utakat és járdákat az Egri Városgondozás Kft. tisztítja. Hogyan boldogulnak a temérdek feladattal, hiszen a télnek koránt sincs vége - kérdeztük Ferenczy Tamástól.- Ügyeleti rendszert biztosítunk a takarítási munkára- válaszolta az üzemegységvezető. - A fizikai állomány a hétvégeken is dolgozott. Két speciális, járdatakarításra alkalmas gép segíti a munkájukat, továbbá közcélú dolgozókat foglalkoztatunk az önkormányzati járdák rendben tartására. Itt jegyezném meg, hogy az ingatlan előtti járdákról a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk.- Olvasóink közül többen jelezték, itt a kitűnő alkalom a munkanélküliek foglalkoztatására...- December 31-ig 60 közcélú munkást foglalkoztattunk, január 1-től változtak a foglalkoztatási szabályok. Amint tisztázódik a helyzet, továbbra is szeretnénk ennyi embert alkalmazni, mert hasznos tevékenységet végeznek a város érdekében. Zömében nők végzik a söprést, lapátolást, de a rakodás, a ládák emelgetése a férfiakra hárul.- Kérhetnek-e segítséget a cégüktől azok az idős emberek, akik képtelenek a házuk előtti takarítani?- Természetesen. Erre már volt is példa néhány esetben, például a Hajdúhegyen, de elsősorban a városi közlekedés- biztonsági feladatokra kell koncentrálnunk. ■ N. Z. Ferenczy Tamás: Továbbra is szeretnénk munkát Gyorsul az apadás, a belvízre készülnek tisza A szakemberek felkészültek az enyhülés várható következményeire Az elmúlt mintegy öt napban nem kevesebb, mint harminc centimétert csökkent a Tisza vízszintje a Heves megyei szakaszon, így aztán pénteken reggelre már csak másodfokú készültség volt érvényben a folyó érintett szakaszán. ■ Az apadás lassú volt, ám a hét végére Tisza- löknél megkezdik a duzzasztást. Az idei esztendő - egyébként még a tavalyi évről áthúzódó - első árvize hétfőn mintegy 802 centiméterrel tetőzött. Ez a szint azonban mostanra 770 centire csökkent, így aztán várhatóan a Mérik a vízszintet Kiskörénél. Áradás után jön a belvíz. Képünk illusztráció. hét végén már elsőfokú készültséget rendelnek el. Az első öt nap apadása rendkívül lassú volt, ám a hét végén Tiszalöknél már megkezdik a duzzasztást, ez pedig azt jelenti, hogy ezáltal csökken az érkező víz mennyisége, mely felgyorsíthatja a folyó vízszintjének esését. Mint lapunk megtudta, a szakemberek most már a belvízre készülnek. Pénteken még 7000 hektárt borított belvíz, mely fagyott állapotú volt. A helyzet azonban változik. A következő napok enyhülésének függvényében ez az érték azonban a jövő hétre emelkedhet, amikor is növelhetik a szivaty- tyútelepek kapacitását. ■ MSZP: döntésképtelen a gyöngyösi városvezetés Elégedetlen a kormány eddigi tevékenységével az MSZP Heves megyei szervezete. Tegnapi gyöngyösi sajtótájékoztatójukon dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő hangsúlyozta: idén a korábbi esztendő negatív kormányzati döntéseinek is köszönhetően nehéz év vár az ország és a megye lakosaira, hiszen jelentős áremelésekre lehet számítani, és a korábban elkezdett fejlesztések is megrekedni látszanak. A szocialisták megyei elnöke ismét kifogásolta, hogy a Heves megyei útfejlesztések előkészítése nem haladt előre az elmúlt háromnegyed évben.- Gyöngyös város jelenlegi vezetésére sokszor a lassúság és a döntésképtelenség a jellemző - emelte ki Hiesz György, az MSZP megyei alelnöke. Gyöngyös korábbi polgármestere úgy véli: az utóbbi években előkészített fejlesztéseket nem a megfelelő ütemben hajtják végre, és szerinte az is aggodalomra adhat okot, hogy a város és térsége jelentős pozíciókat veszített, mivel a megyei önkormányzatban és a Regionális Fejlesztési Tanácsban sincs kormánypárti politikusuk.- Mindettől függetlenül a szocialisták igyekeznek támogatni a várost, és javaslatainkkal hallatni fogjuk a hangunkat, ha a városvezetés ezt igényli - mondta el Hiesz György. ■ * I i í 1 j Mínusz negyven fokban kellett védeni a 200 kilométeres frontvonalat és biztosítan a visszavonulást. Lehetetlen feladatot kértek a németek a magyar katonai vezetéstől.
