Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-07 / 5. szám

2011 JANUAR 7., PENTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 mmamm Hatvan PARKOLÓ Megoldották az évek óta problémákat okozó hatvani Kocsis Albert Zeneisko­la előtti parkolást. Az intézmény előtti parkoló megépítését évek óta kérték az iskola dolgozói és a növendékek szülei is. Nemrég újra levélben fordultak az önkor­mányzathoz, ahol az új városve­zetés döntött a segítségnyújtás­ról. Az ideiglenes megoldást kö­vetően a városrendezési terv­ben szerepel, hogy egy parko­lóövezetet alakítanak majd ki a területen. Heves megye kémia az ensz 2011-et a Nemzetközi Kémia Évének nyilvánította. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Ter­mészettudományi Kara is több programmal csatlakozik a kezde­ményezéshez. Mindezzel a ké­mia iránti elkötelezettség és lel­kesedés növekedéséhez szeret­nének hozzájárulni. Az egy éven át tartó programsorozatot január 26-án egy ünnepélyes megnyitó­val kezdik a főiskola Leányka ut­cai C-épületében. Mátraderecske emlékezés a községben a világháborús hősök emlékművénél január 12-én dél­után öt órakor a doni katasztrófa emlékére tartanak megemléke­zést. Ezen részt vesznek a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület képviselői, és beszédet mond Hugyecz János történész. Nagyvísnyó védekezés a tavaly nyári árvizekkel érintett települé­sek pályázatot nyújthatnak be, hogy a továbbiakban elkerüljék a hasonlójellegű természeti ka­tasztrófákat. Az önkormányzat is jelentkezett, mert az Ady Endre, a Rózsadomb, a Kossuth L^jos, a Dankó Pista, az Alkotmány, a Vadász és a Május 1. útra terve­zett munkálatokhoz szeretnének támogatást nyerni, amelynek mértéke a beruházás költségé­nek 90 százaléka. Pétervására honlap Hosszas fejlesztés után átalakították a város internetes portálját, átte­kinthetőbbé téve azt. A fejlesz­tés során külön menüpontot ál­lítottak össze az E-ügyintézés- nek, összegyűjtve a menüben minden ezzel kapcsolatos infor­mációt és tájékoztatást. Jelen­leg a videótár feltöltése folyik, amelyben régebbi archív felvéte­leket is találhatnak majd digita­lizált formában. Lapunk legfris­sebb információit, a térséggel kapcsolatos híreit is átböngész­hetik az új oldalon. A só még mehet tovább síkos utak A nátrium-kloridnál nincs olcsóbb és hatékonyabb A téli sózás szükséges rossz, nemcsak a jármű­veket és az útpályát káro­síthatja, hanem az élő környezetet is. Kovács János - Tari Ottó A közönséges kősó, a nátrium- klorid ma szinte megkerülhetet­len itthon az utakon az év több mint félszáz napján. A környe­zetromboló konyhasót azonban igyekeznek korlátozottan hasz­nálni a síkosságmentesítésnél. A téli sózás szükséges rossz, nemcsak a járműveket és az uta­kat károsíthatja, hanem az út menti növényzetet és a talajt is szennyezi. A kormányrendelet szerint környezetvédelmi szem­pontok miatt már tilos a parko­kat, a játszótereket és á járdákat konyhasóval csúszásmentesíte­ni. Helyette homok, hamu, fafor­gács, kőzúzalék vagy murva ajánlott. A tiltás azonban nem vonatkozik az úttestekre. Ahol az élet- és vagyonbiztonság miatt még sokáig szerepet kaphat a só. így nem is csoda, hogy a gaszt­ronómia után a közutakon hasz­nálják el a legtöbbet belőle.- A magasabb rendű utakon a só keverékével nedvesített szó­rást végzünk: a kiterített anyag nem pereg le az út felületéről, így hatékonyabb is - mondta el a Hír­lapnak Szerencsi Gábor, a Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt. Heves megyei szervezetének igazgató­ja. A berendezéseken pontosan beállítható, hogy csak a feladat­hoz legszükségesebb mennyjsé- gű anyag kerüljön az útra, ezzel csökkentve a környezeti terhe­Nem csak az autósoknak, de a gyalogosoknak is fontos, hogy biztonságos legyen a téli közlekedés. lést. Az alsóbbrendű utakon vi­szont csak szakaszosan, veszé­lyes ívekben, emelkedőkön törté­nik beavatkozás érdesítőanyagok - apró kőzúzalék - felhasználásá­val. Alapból a sót alkalmazzák, de egyre nagyobb szerepet kap a lefagyást megelőző elősózás. A védett területeken, például a Bükkben nem is sóznak. A megye mintegy 350 közúti műtárgyát a felújítások során fo­lyamatosan saválló bevonattal lát­ják el. Ám így is akad olyan közü­lük, például a poroszlói Tisza-híd, ahol a vasszerkezet védelme ér­dekében nem alkalmazzák a kő­sót. Ahol indokolt, ott a környezet­kímélő, ám drágább kalcium-klo- ridot, kalcionolt alkalmazzák. A sózás okozta károk mérté­kéről megoszlanak a vélemé­nyek. Ám olcsósága miatt ma szükséges rossznak számít: a jó­val drágább környezetkímélő megoldásokat, például a kalci­Erős, hideg, fagyos az idei tél: sokkal több anyag szórására van szükség az már most látszik: a jelen­legi szezonban legalább a tava­lyi mennyiségnek megfelelő síkosságmentesítő anyagot fog­nak felhasználni Heves megye útjain. Csupán egy-egy esti-éjje­li kisebb havazás alatt 50-60 tonna érdesítő anyaggal kevert sót szórnak ki a kezelésükben lévő területen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkatársai, így ezen a télen a korábbi átla­gos 4500-5000 tonna só és 3-5000 tonna érdesítő anyag helyett ennél akár jóval többet is felhasználhatnak. Megyénk­ben a társaság 1170 kilométe­ren igyekszik fenntartani a za­vartalan közlekedést a téli, az­az a november 10-től március 16-ig tartó időszakban. um-kloridot, a kalcinolt ritkáb­ban alkalmazzák. Míg ugyanis az útisó tonnája 10-15 ezer fo­rint, addig a kalcinol ennek nyolc-tízszeresébe kerül. Hatvan vezetése nem elégedett a környezetbarát síkosságmen­tesítő anyag hatékonyságával. Szabó Zsolt polgármester el­mondta: a szakemberekkel együtt keresik a hatásosabb meg­oldást, ám tény, hogy a környe­zetvédelmi előírások szűkítik a mozgásterüket. - Immár világo­san látszik, hogy az új eljárás nyo­mán szörnyű körülmények ala­kultak ki a közutakon - fogalma­zott. - Ameddig sót is lehetett használni, az utak járhatóak vol­tak. A most alkalmazott síkos­ságmentesítő viszont drágább, s ráadásul a tapasztalatok alapján csak akkor fejti ki a megfelelő ha­tást, ha sok autó átmegy rajta. m­11 Fontosa drágább, ám környezetkímélőbb sózás? Szavazzon hírportálunkon ■ y ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményéta szombati számunkban közöljük. BARTA KATALIN s Újra gáz van a gázzal ismerősöm életéből hóna­pokat vett el tavaly a gáz­szolgáltató-váltás. Közgaz­dászként alapos mérlegelés után döntött úgy, hogy az EMFESZ szolgáltatásait vá­lasztja, bár kétségei kezdet­től fogva voltak az éppen feltűnt új társaság múltját illetően. A kedvezőbb ár azonban mégiscsak meg­győzte. Volt szolgáltatójával és az új céggel hónapokig perelt, vitatkozott, érvelt. A régi cég ugyanis újabb és újabb feltételeket támasz­tott, mielőtt „elengedte” ügyfelét, az újjal pedig eny­hén szólva is akadozott a kommunikáció. Mivel az új cégnek helyi kirendeltségei, irodái nincsenek, csupán e- mailben, s nagy ritkán tele­fonon tájékozódhattak a fo­gyasztók a tennivalókról. már-már megnyugodtak a kedélyek, amikor tavaly év végén felröppentek az első híradások az új társaság ügyeiről. A napokban pedig azt is bejelentették, hogy a Magyar Energia Hivatal (MÉH) ez év január 12-től átmenetileg felfüggeszti a több mint 350 ezer fogyasz­tót ellátó gázszolgáltató en­gedélyét. Ennek következté­ben pedig az ügyfelek vár­hatóan drágábban kapják majd a gázt. Bár a társaság fogyasztói nyilván nem maradnak gáz nélkül, az már bizonyos, hogy komoly drágulásra számíthat 300 ezer háztar­tás, hatezer kis- és közepes vállalat, 300 önkormányzat és 1100 intézmény. AZ ENERGIA-LIBERALIZÁCIÓ vétlen áldozatai - köztük van az ismerősöm is - pedig csak néznek, mint a moziban, és azon töprengenek: vajon mi­ért van az, hogy a jelképes nagy magyar filmvásznon mostanában egy vidám törté­netet sem vetítenek. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Állati tetemek: nincs mulasztás az orvos szerint Elpusztult szarvasmarhák tete­mére bukkantak az állatvédők kedden egy telepen. Szerdán a kerületi főállatorvossal érkeztek meg az intézkedő rendőrök a cég székhelyére, ahol megállapí­tották, hogy az állatok tartására vonatkozó 32/1999. FVM ren­deletben előírtak érvényesül­nek, a vizsgálat szerint a tele­pen tartott jószágok sem élelem­ben, sem egyéb dologban nem szenvednek hiányt. A természe­tesen elhullott állatok tárolásá­ban nem talált mulasztást a helyszíni szemlébe bevont állat­orvos. Az eddigi adatok alapján sem szándékos, sem gondatlan bűncselekmény gyanúját nem lehetett megállapítani. ■ Új esztendő, újabb EVAT-beruházások milliárdos fejlesztések Elkészül a biofűtőmű, az ipari park és a jégpálya Közel kétmilliárdot tesz ki az a négy beruházás, amely az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt. égisze alatt valósul meg 2011-ben - tá­jékoztatta lapunkat Várkonyi György, aki szerint a volt Omya-telepen létrejövő ipari park, a kívül-belül megújuló Tűzoltó Múzeum, a korábbinál korszerűbb jégpálya, főként pe­dig a gázmotoros erőművet fel­váltó biofűtőmű kivétel nélkül olyan fejlesztések, amelyek a remények szerint az egri polgá­rok megelégedésével találkoz­nak, és amelyek a társaságtól minden korábbinál hatéko­nyabb munkavégzést kívánnak. Közel kétmilli­árd forintnyi fejlesztés idén. Az ügyvezető elmondta, hogy bár az önkormányzat és a Ma­gyar Energia Hivatal által előírt képlet, nemkülön­ben a földgáz világ­piaci ára és a forint­dollár árfolyam 3800-3900 forintos árat indokolt volna, a jó és idő­ben megkötött szerződések ré­vén január 1-jétől 3250 forin­tért adnak egy gigajoule energi­át, ami komoly sikernek értéke­lendő. Lesznek teendői az EVAT-nak a város által kezdeményezett és a cégcsoporton belüli fejleszté­sek során is, így a strandi fedett medencék és a piac mellett fel­épülő parkolóház kialakításá­Várkonyi György elmondta: jelen­tős fejlesztések lesznek Egerben ban. Szintén a parkolással kap­csolatos hír, hogy megszűnnek az idényparkolók, amelyek az egységes parkolási rendszer ré­szeivé válnak. Megtudtuk még: a cég a jövő­ben a mainál is markánsabban kíván jelen lenni a megyeszék­hely kulturális életében, ami azt jelenti, hogy a Servita Udvarház­ban és a Történeti Tárházban ál­landó találkozási és fellépési le­hetőséget biztosítanak majd a művészetet szerető és művelő helyi fiatalok számára, ezzel is erősítve a város megtartóerejét. S ott van az Eger számára fontos turizmus is, amelynek fellendí­tésében az EVAT-nak elsősorban gazdasági szerepe lehet. ■ Rangos díj a megyeszékhelyi kézműveseknek A szaktárca egyik fődíját kapta meg az Egri Kulturális és Mű­vészeti Központ Berzsenyi Ma­riann és Kovács Katalin által vezetett kézműves szakköre. A csoport művészeti tanácsadója Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész. A szakkör alkotá­sait a Magyar Kézművességért Alapítvány XVII. Betlehemi Já­szol című kiállításán mutatták be a Vajdahunyadvárban. A tár­laton a klub hat tagjának - Kiss Csillának, Kiss Kristófnak, Ba­lázs Boróka Annának, Balázs Kamilla Mannának, Bóta Bog­lárkának, Bóta Blankának - művét díjazták. Utóbbi két al­kotó tűzzománc-munkáját a zsűri külön kiemelte. ■ > Y' 4 %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents