Heves Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-31 / 25. szám
3 2011. JANUÁR 31., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Egerszólát KÖZÜGYEK Áttekintették a képviselők a legutóbbi ülésen a pályázati lehetőségeket. Többen is láttak fantáziát, ezért megkezdik a tárgyalásokat. Nagyon fontos lenne a ravatalozó felújítása, a beltéri utak javítása, a faluközpont rendezése és a művelődési ház tatarozása. Benyújtották a pályázatot a közmunkaprogramra, 15 embert kívánnak rövid, egyvalakit hosszú távon foglalkoztatni. Füzesabony előadás Ma tíz órától a füzesabonyi Remenyik Zsigmond Gimnáziumban bemutatják Kai Hensel: Klamm háborúja című darabot, a főszerepben Scherer Péter színművésszel. A Novák János rendezte első magyar, osztályterem-színházi előadáson közreműködik a Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színház. Heves megye innováció a Ma gyár Innovációs Alapítvány 19. alkalommal teszi közzé a 2010. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. Az év legjelentősebb' újítását elismerő Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő teljesítményeket további hat kategóriában is elismerik: Ipari-, Agrár-, Környezetvédelmi-, Technológiai Innovációs Díjak, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Díjai. A díjak ünnepélyes átadására 2011. március végén kerül sor az Országházban. A pályázatok beadási határideje 2011. február 9.12 óra. Heves megye könyvtár Folytatódik a Gyermekkönyvtári Dis- Kurzus módszertani műhely a gyermekekkel foglalkozó Heves megyei könyvtárosoknak a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A központi téma a „Kipróbáltuk, továbbadjuk" címet viseli. Ma tíz órától a vízzel foglalkoznak, délután egytől a mondó- kákkal, az activity vezetésével, azt követően pedig a hangulatlámpa készítésével ismerkednek a könyvtárosok. Heves megye túra a Kárpát Egyesület Eger csütörtökön klub- foglalkozást szervez a Civil Házban. Este fél 6-tól vetítést tartanak a Kis-Viszokára tett téli magashegyi túráról és a szállást adó, teljesen újjáépített Sziléziaiházról. A tagsági igazolványokat egyébként folyamatosan cserélik (ehhez majd fénykép is szükséges), erre a klubfoglalkozás előtt is lehetőség lesz a tagsági díj befizetése mellett. Sódombra nincs szükség termálvíz Lefojtott kutak várnak befektetőre Dél-Hevesben Akinek nincs, az a kitörési lehetőséget látná benne. Akinek van, annak a víz hasznosítása okoz komoly fejtörést. Szuromi Rita Termálmedencék és vonzáskörzetük Eger és lakossága - Demjéni termálvölgy; Észak-Heves megye - Bükkszék, Demjén; Kelet-Heves megye - Mezőkövesd, Zsóry; Dél-Heves megye - Jászszentandrás A dél-hevesi termálkúttal rendelkező településeknek is régi vágya az ottani vízre épített fürdő- Hosszú ideig úgy gondoltuk, a kutunk alkalmas lesz kisebb gyógymedence táplálására - mondta Német István polgár- mester. - Ez a magyar állam tulajdona, mi mégis bevizsgáltattuk. Akkor ért a meglepetés minket: annyira magas a víz sótartalma, hogy legfeljebb sódomb létesítésére lenne esélyünk. Márpedig sódomb nekünk nem kell! A termálvízhez csak akkor jutnánk, ha újabb kutat fúratnánk, dr. Tóth József (képünkön), a dél-hevesi térség országgyűlési képviselője szerint a termálvizek kinyerésére mindig is voltak próbálkozások, ám ezek vagy a tulajdonjog hiánya, vagy a hasznosítás költségei miatt elakadtak. A hónai fúrás méterenként 500 euró is lehet, erre se pénzünk, se lehetőségünk. Sarudon is az önkormányzat atya jelenleg nem tud olyan pályázati lehetőségről, amely a kinyerést segíthetné, ha lesz rá forrás, az a Széche- nyi-tervben lesz. napirendjén van a termálkút hasznosítása.- Tárgyalunk a termálvíz hasznosításáról - tájékoztatott dr. Petrovits János polgármester. - A kút egy magánszemély, illetve egy zrt. tulajdona, az önkormányzatot a vízkinyerési jog 10 százaléka illeti. A döntés joga a tulajdonosé. De biztos vagyok abban, hogy e térségnek nagy szüksége lenne a sarudi termálvízre. A termálvíz hasznosítása A GEOTERMÁLIS ENERGIÁT hasznosítani lehet belső terek fűtésére, melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban. Termálvízzel nemcsak iroda- és egyedi lakóépületek, kórházak, raktárak, fűthetők, hanem háztömbök is. Erre Budapesten már az 195(Ees évektől van példa. Jelenleg még nem ismertek a pályázatok Évek óta visszatérő kérdés a délhevesi termálvizek hasznosítása. Még az 1970-es években a nagy gázolaj-felhasználás fordította a figyelmet a földben rejlő energiaforrások felé. Tiszaná- nán, Kömlőn abban az időben fúrták az első kutakat, ám forrás híján a vízkinyerés tervei papíron maradtak. Kiskörén tulajdonjogi vita akadályozta ezt, holott itt már a vízre épülő rekreációs centrum látványterve is elkészült. Szeretnék, hogy a kút tulajdonjoga visszakerüljön az önkormányzathoz. Ha ez megtörténik, befektetőket keresnek a meleg víz fel- használására. Csak a tiszanánai kút termálvizét sikerült hasznosítani, azt sem a gyógyturizmus- ban, hanem a kálakertészetben. Nem zörög a haraszt háborognak a vörös iszappal sújtott térség kárvallottjai. Mind dühösebben vetik fel, hogy az életüket tönkretevő katasztrófa napjaiban nem ezt ígérték nekik. Azt sérelmezik, hogy lelassult az újrakezdés menete, bizonyos esetekben ég és föld a különbség az őket ért veszteségek megítélésében, a bürokrácia falai hamarabb felépültek, mint az elsodort otthonokéi. A hatóságok erre túlzó türelmetlenséggel, nemegyszer pedig elvtelen haszonleséssel vádolják a nyilvánosság elé állókat. az elszabaduló indulatok, az ezeket csillapítani szándékozók szóáradata közepette nehéz igazságot tenni. Bármelyik oldalát nézzük is az éremnek, egyaránt mutathatnak reális, de hamis képet is. Az utóbbi elkerülése érdekében az lenne a célszerű megoldás, ha mielőbb sikerülne lezárni az ádáz vitákat. Úgy tűnik azonban, hogy ezt az óhajtott folyamatot mind ködösebben lengi körül az az egyre erősödő gyanú, miszerint szőrén- szálán eltűnt az együttérző lakosság által a bajbajutottaknak gyűjtött jelentős ösz- szegű adomány egy része. Erre vonatkozó konkrét bizonyítékokkal ugyan még senki sem állt elő, de ebben a korrupcióval átszőtt országban már ennyi is elég ahhoz, hogy felborzolja a kedélyeket. Ráadásul a sejtéseket erősíti, hogy már a rendőrség is beszállt a dolgok tisztázásába. okkal tételezhető fel hát, hogy nem zörög a haraszt... Kérdés, hogy ha a síbolás beigazolódik, akad-e még valaki ebben az országban, aki egy újabb katasztrófa esetén egyetlen fillért is adományoz majd a rászorulóknak? VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Verseléssel ünnepelték a kultúra napját találkozó Negyven fiatal szavalta költőink műveit az egri Forrás színpadán Az utolsó földrengést csak a gép érzékelte Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap és a Szülőföld Alap pályázati támogatásával az elmúlt hét végén rendezték meg a XII. Ötágú síp üzenete című versmondó és kulturális találkozót. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó rendezvényre a megyénkben általános iskolásokon kívül az idén is érkeztek határon túlról jelentkezők. A negyven versmondó diák és felkészítő tanáraik emléklapot és emlékmedaliont kaptak, míg a legjobb előadók könyvjutalomban részesültek. Az idei találkozó díszvendége, a Rozsnyói Református EgyházA rozsnyói gyerekek kis műsorral ajánlották a nézőknek a tárlatukat község Alapiskolája diákjainak rajzaiból kiállítás is nyílt a Forrás Galériában, amely február 20-áig tekinthető meg. A vendégek péntek délutántól vasárnap délutánig tartózkodtak Egerben. A nyitónap estéjén részt vettek az Ismerős arcok zenekar „...határon túlról, szívektől innen...“ koncertjén, szombaton este pedig a Gárdonyi színház Gül baba című előadását tekinthették meg. Vasárnap a megyeszékhely nevezetességeivel ismerkedtek. A városnézés keretében felsétáltak a várba, megtekintették a Gárdonyi Géza Emlékházat, valamint a Zsinagóga galériában a Múzsák című kiállítást. ■ Folytatás az 1. oldalról Térségünk legnagyobb földmozgására még 1925. január 31-én került sor, ekkor Eger közelében, illetve a város délkeleti részén, a Makiári városrészben a Richter- skála szerinti 5-ös fokozatú rengést tapasztaltak. A természeti jelenség epicentruma Ostoros község volt. Akkor több mint 400 lakóház megsérült, zömében használhatatlanná vált - amelyre a templom melletti ha- sadék máig is emlékeztet -, és a legenda szerint a temető sírkövei az óramutató járásával megegyező irányban megfordultak, utána újjáépült a falu. Morajlás, ablaküvegek zörrenése, vízszintes irányú szitáló mozgás, zuhanásszerű hangok kísérték e természeti jelenséget. A korabeli felmérés a károkat 7 milliárd koronára becsülte Ostoroson és 16 milliárd koronára Egerben. (1925-ben 1 kiló kenyér ára 6000 korona volt.) Heves megyében az ezredforduló óta több érezhető földrengés volt: 2002-ben és 2007-ben Hatvanban, Heréden, 2002-ben Tófaluban, 2003-ban Noszvajon, Zárónkon, illetve a környékükön. Legutóbb 2009. május 29-én Noszvajon pattant ki 1,2- es, szeptember 22-én Mátra- szentimrén pedig 1,6-os erősségű rengés, ám ezeket csak géppel lehetett érzékelni. ■ r i
